Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nem konszenzusos megállapodás született a minimálbérről és a garantált bérminimumról

Megszületett a megállapodás a minimálbérről és a garantált bérminimumról. A minimálbér 4%-kal, bruttó 167 400 forintra emelkedik, a garantált bérminimum pedig 219 000 forintra nő februártól.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nem írta alá a megállapodást. Ők kevesellték a 4%-os emelést. Tehát a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán tehát nem konszenzusos, hanem többségi megállapodás született.

A Munkástanácsok mellett a Liga Szakszervezetek is aláírták az egyezséget, amely arról is határoz, hogy ha a kormány év közben csökkenti a szociális hozzájárulási adót 2%-ponttal – a korábbi, hatéves bérmegállapodás keretében, amelynek a feltétele a reálbérek gyors növekedése –, akkor 1%-kal tovább nő a minimálbér és a garantált bérminimum.

Ebben az esetben a minimálbér 169 000 forintra, míg a garantált bérminimum 221 100 forintra nő.

Ahogyan a Mérce a napokban megírta, a MASZSZ elnöke, Kordás László azzal érvelt a megállapodás ellen, hogy az ilyen mértékű emelés éves szinten nem jelentene valójában még 4 százalékos béremelést sem, csak 3,6 százalékot, hiszen a tárgyalások elhúzódása miatt csak februártól lépne életbe.

„Márpedig a MASZSZ legalább 5 százalékos minimálbéremelést szeretett volna elérni az idei évre. A Takarékbank elemzői az idei évre 8 százalékot is meghaladó átlagkeresetnövekedést várnak. Ha eközben a legkisebb bérek csupán 3,6 százalékkal emelkednek, akkor még nagyobb lesz a dolgozók közötti bérszakadék” – nyilatkozta a Népszavának Kordás László.

Nehezen született meg a mostani megállapodás: 2020 végén nem történt meg a következő évi minimálbér-emelés mértékének bejelentése, miután a felek álláspontjai nem tudtak közeledni egymáshoz: a novemberben kezdődött egyeztetéseken a szakszervezetek kezdetben 10 százalékos növelést kértek, a munkáltatók viszont egyáltalán nem láttak lehetőséget az emelésre.

Később a szakszervezetek ragaszkodtak volna ahhoz, hogy idén legalább 5 százalékkal emeljenek, ezzel szemben azonban a munkáltatók szövetsége csupán 3 százalékot ajánlott fel. A kormány pedig újévkor 2–3 hét időt kért a kormány a szakszervezetektől, hogy kialakítsa saját véleményét a kérdésben.

A mai megállapodás előtt a Lehet Más a Politika (LMP) a szerkesztőségünkhöz is megküldött sajtóközleményében azt követelte, hogy a kormány visszamenőleg, januárra is fizesse ki az elmaradt emelést bértámogatás formájában.

„Magyarországon nem bértámogatás van. Magyarországon haveroknak való osztogatás van. Körvonalazódik ugyanis a munkaadók és a szakszervezetek közötti megállapodás a minimálbérről, de a tárgyalások elhúzódása miatt az emelés csak februártól lesz esedékes. Az LMP követeli, hogy a kormány visszamenőleg, januárra is fizesse ki az elmaradt emelést bértámogatás formájában” – áll az LMP sajtóközleményében.

(MTI, Portfolio, Népszava, Mérce, LMP Közlemény)
Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd