Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ma sem született megállapodás a minimálbérről, januárban még a tavalyi szint marad

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülésén sem sikerült megállapodni a 2021-es minimálbér szintjéről, értesült a Portfolio. A gazdasági portál szerint a munkavállalók és munkáltatók képviselői közötti nézetkülönbség továbbra is a minimálbér emelésének mértékéről szól.

Ahogy arról korábban a Mérce is beszámolt, a tárgyalások decemberben kezdődtek, a szakszervezetek eredetileg 5-6,5% közötti emelkedést szerettek volna elérni, a munkáltatói oldal azonban az infláció szintjével megegyező 3 százalékhoz ragaszkodott.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára most a Portfoliónak azt nyilatkozta, álláspontjuk annyiban közeledett, hogy a munkáltatók egy 4 százalékos emelést is elfogadtak volna, a szakszervezetek azonban 5 százalék alá nem mennének.

Perlusz arról is beszélt, a kormányzat közlése értelmében a minimálbérről szóló megállapodás nem lehet visszamenőleges hatályú, így ha sikerül is megállapodni, legkorábban csak februártól léphet érvénybe a növekedés.

Nemrégiben arról is írtunk, hogy korábbi gyakorlatával ellentétben a kormány aktívan nem vett részt a tárgyalások alakításában, a megállapodást kizárólag a munkáltatók és a dolgozók képviselőire bízta, illetve 2-3 hét haladékot kért. Ezzel kapcsolatban akkor Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke úgy nyilatkozott, nem sok értelmét látja” miközben a miniszter és más kormánytagok gyakorlatilag „semmit nem tettek az elmúlt hetekben” a helyzet kezeléséért. Azonban, miközben a 2-3 hetes „információszerző” várakozás szinte semmire nem jó, a dolgozók súlyos napokat, heteket veszítenek el.

Ráadásul a minimálbér összege nemcsak a legalacsonyabb keresetűek bérét érinti, de hozzá van kötve a szociális háló szinte minden fontos eleme is. Így a nagyszülői GYED havi összege, de bizonyos betegségekre a minimálbér 5%-ában megállapított pótlék jár, a táppénz maximális összege is a minimálbér kétszeresének egyharmincada, az álláskeresési járadék pedig ugyancsak nem lehet magasabb mint a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér összege. De ehhez van kötve a megváltozott munkaképességűek havi járadéka is, ami nem lehet magasabb, mint a hatályos minimálbér kétszerese.

A járványhelyzetben így egy sor, a minimálbér összegétől függő támogatás érintettje kapja továbbra is a 2020-as összeget.

Az idei amúgy is az elmúlt évek legalacsonyabb minimálbér-emelése lehet, ha  valóban 3 százalékban állapodnak meg a felek. Mint az a KSH adatsorán is látszik, a legközelebb a 3 százalékhoz a 2014-es és 2015-ös emelés áll, ám még ezek is végül felkúsztak 3,5 százalékra. A NER alatt a legnagyobb mértékű emelés 2012-ben volt, ami azzal függött össze, hogy a bruttó átlagkeresetnek akkor mindössze 36,6 százalékát tette ki a legkisebb fizetés (tavaly ez a szám 40,5 százalék volt).

 

Az elmúlt 10 évben egyébként így nézett ki a havi minimálbér összege éves bontásban:

A magyar minimálbér egyébként nemzetközi összehasonlításban is egyre gyatrábban szerepel: a román bruttó minimálbér idén szeptemberben kevéssel ugyan, de már megelőzte a magyart, így európai összehasonlításban a magyar minimálbér a harmadik legkisebb, aminél előnytelenebb helyen még nem szerepelt Magyarország. Nálunk jelenleg csak a lettek és a bolgárok kapnak kevesebb minimálbért euróban számolva.

Címlapkép: MTI/Filep István