Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

24.hu: Csúszik a minimálbér-megállapodás, a kormány időt kért

Ez a cikk több mint 3 éves.

2–3 hét időt kért a kormány a szakszervezetektől a minimálbér-megállapodásra, hogy több információhoz jussanak, így január 1-én még senki sem tudja, mennyivel is emelkedik Magyarországon a minimálbér. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a dolgozók képviseletének részéről és Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, a munkaadók, vállalkozók és iparosok részéről a 24.hu-nak elmondták, míg a kabinet eddig január 1-ig rendeleti formában határozott a minimálbér emeléséről (tavaly például 8 százalékkal), addig idén a munkáltatók és dolgozók oldalára bízta a megállapodást, abból látszólag kivonult.

A szakszervezetek ragaszkodnának ahhoz, hogy 5 %-kal idén is emeljenek, ezzel szemben azonban a munkáltatók szövetsége csupán 3 százalékot ajánlott fel, ebből pedig nem engednek, mert mint Perlusz fogalmazott, a jelenlegi helyzetben már ezt az ajánlatot is nagyvonalúnak  tartják.

A tárgyalások egész decemberben folytak, már mindkét fél jelentősen engedett eredeti követeléséből, de nem látszik, hogy egyhamar megállapodás születne az egyeztetésekből.

A 24.hu információi szerint ezeken a tárgyalásokon részt vett Palkovics László innovációs- és technológiai miniszter is, ugyanakkor áthidaló ajánlattal, javaslattal nem állt elő. A lapnak nyilatkozó tisztségviselők szerint ez azért is furcsa, mert az állam jelenleg a legnagyobb munkáltató is az országban. A szociális hozzájárulási adó 2 százalékának átvállalásával a munkáltatói oldaltól pedig szerintük a helyzet feloldható lenne, és a kormányzat ezt korábban meg is ígérte.

Ezzel szemben most Palkovics azt mondta, nem tudja, hogy a kormánynak a korábbi ígéretéhez híven van-e lehetősége átvállalni az adót, vagy bármilyen más módon csökkenteni a munkaadók terheit.

Kordás László azt is elmondta, a kormány által kért halasztásnak „nem sok értelmét látja” miközben a miniszter és más kormánytagok gyakorlatilag „semmit nem tettek az elmúlt hetekben” a helyzet kezeléséért. Azonban, miközben a 2-3 hetes „információszerző” várakozás szinte semmire nem jó, a dolgozók súlyos napokat, heteket veszítenek el, ugyanis a minimálbér-rendeletet sem lehet visszamenőleges hatállyal alkalmazni.

Perlusz László ezzel szemben kifejtette, szerinte vannak eszközök arra, hogy a csúszást „áthidalják” és már január 1-től járjon az új, emelt minimálbér. Szerinte a bért amúgy is utólag fizetik. Ezzel a nyilvánvaló probléma az, hogy ebben a verzióban maga a munkáltató, és nem kormányrendelet döntheti el, mikortól is jár a megemelt havi összeg.

Az igazi probléma, ahogy arra a 24.hu is felhívta a figyelmet, az, hogy a minimálbér összege nemcsak a legalacsonyabb keresetűek bérét érintő, megállapított összeg, de hozzá van kötve a szociális háló szinte minden fontos eleme is. Így a nagyszülői GYED havi összege például nem lehet több, mint a minimálbér kétszeresének 70%-a, erről most nem tudjuk, hogy ez akkor mennyi lesz, bizonyos betegségekre a minimálbér 5%-ában megállapított pótlék jár, a táppénz maximális összege is a minimálbér kétszeresének egyharmincada, az álláskeresési járadék pedig ugyancsak nem lehet magasabb mint a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér összege. De ehhez van kötve a megváltozott munkaképességűek havi járadéka is, ami nem lehet magasabb, mint a hatályos minimálbér kétszerese.

A járványhelyzetben így egy sor, a minimálbér összegétől függő érintett kapja továbbra is a 2020-as összeget, és azt egyelőre nem tudni, van-e esélyük már január 1-től a szokásos emelést utólag megkapniuk, avagy nincs.

A szakszervezetek kormány és a munkáltatók 6 éves bérmegállapodása 2016-ban a vállalkozások és cégek szociális hozzájárulási adójának folyamatos csökkenését kötötte ki, így az elmúlt négy évben ez folyamatosan csökkent is, hol óriási, hol szerényebb mértékben. A munkáltatói oldal a novemberben kezdődő egyeztetéseket el kívánta érni az adónem 2 százalékos növelését, erre azonban most nem volt esélyük.

Perlusz László hangsúlyozta, a munkaadói oldal szerint a korona-válság 2020-as pusztítása miatt nemhogy béremelésre, de a bérek szinten tartására is egyre kevesebb esélyt lát.

A MaSzSz elnöke, Kordás László most is leszögezte, a helyzet megoldásának kulcsa szerintük az alacsonyabb keresetűek személyi jövedelemadójának csökkentése lenne, így a munkáltató terheinek növekedése nélkül lehetne könnyíteni a dolgozók helyzetén.

Címlapkép: MTI/Vajda János