Szerdán délelőtt ülnek asztalhoz a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) képviselői, hogy egy esetleges évközi minimálbér-korrekcióról tárgyaljanak egymással. Bár korábban mi is beszámoltunk arról, hogy eredetileg július végén lett volna aktuális a munkáltatói, a munkavállalói és a kormányoldal egyeztetése ,a kabinet akkor arra hivatkozott, hogy csak augusztus végére állnak majd rendelkezésre friss és hiteles adatok, azok nélkül pedig csak megalapozatlan vitákat lehetne folytatni, de tárgyalni érdemben nem.
Ezzel együtt Zlati Róbert, a munkavállalói oldalon helyet foglaló Magyar szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke hétfőn arról tájékoztatta a Mércét, hogy szerdán úgy ülnek majd le a felek tárgyalni, hogy a meghívóhoz csatolt kormányzati anyag nem tartalmazza az idei éves átlagos inflációval kapcsolatos kormányzati várakozásokat – ellenben az elmúlt 13 év kormányzati eredményei és a mai bérek nominális összehasonlítása a 2010-es(!) fizetésekkel jóval nagyobb hangsúllyal szerepelnek benne – noha ez lenne az egyik olyan mutató, amely a bruttó hazai termék mellett alapjaiban befolyásolja a tárgyalások menetét. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy hivatalosnak kevéssé mondható fórumon, a múlt héten tartott Tranzit fesztiválon 17,5 – 17,7 százalék közé lőtte be szóban a hivatalos éves átlagos inflációs várakozásokat. Ennek azért van jelentősége, mert a VKF-résztvevők megállapodása januárban úgy szólt, hogy ha a féléves aktuális prognózis alapján az éves várható infláció a 18 százalékot (azaz épp csak a Nagy Márton által saccolt értéket) meghaladja, akkor újra tárgyalóasztalhoz ülnek, és megbeszélik, mit lehet, illetve mit kellene tenni a bérek reálértékének megőrzése érdekében.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének fõtitkára, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, Zs. Szõke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ-COOP, KÉSZ) elnöke, Doszpolyné Mészáros Melinda, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke, Czomba Sándor, a Miniszterelnöki Kabinetiroda foglalkoztatáspolitikáért felelõs államtitkára, Holecz Gábor, a Munkástanácsok Országos Szövetségének alelnöke és Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke (b-j) a jövõ évi minimálbérrõl szóló megállapodás aláírásán Budapesten 2022. december 21-én. A megegyezés értelmében január 1-tõl a kötelezõ legkisebb munkabér 16 százalékos emelkedéssel 232 ezer forintra, a garantált bérminimum 14 százalékos emeléssel 296 400 forintra nõ.
MTI/Kovács Tamás
Ettől még azonban Zlati Róbert szerint nincsen rendjén az, ha a minimálbéren foglalkoztatottak – akik az átlagkeresetűeknél sokkal inkább megérzik az infláció hatásait – így is reálbércsökkenést szenvednek el, hiszen 16 százalékkal emelkedett idén januárban a minimálbér.
Lesz mit elosztani?
Mint ahogyan arról ugyancsak beszámoltunk korábban, a munkáltatói oldal azzal a szóbeli kikötéssel állt fel a decemberi, rendes éves minimálbér-tárgyalástól, hogy akkor lehet majd évközben minimálbér-emelésről beszélni, „ha lesz mit elosztani”, azaz a megtermelt bruttó hazai termék elkezd növekvő tendenciát mutatni. A friss GDP-adatok azonban nem ebbe az irányba mutatnak: míg az OECD tagjainak többsége lassú GDP-növekedést produkált 2023 második negyedévében, hazánkban már a negyedik egymást követő negyedévben csökkent a bruttó hazai termék (ezúttal 0,3 százalékkal).
A friss GDP-adat Zlati Róbert szerint alapvetően befolyásolja a szerdai egyeztetést és a szakszervezetek alkupozícióját, hiszen a munkáltatói oldal– a saját feltételei szerint –joggal mondhatja azt, hogy abban az esetben tudnak bért emelni, ha ezt „megtermeltük”.
A kormány „mindent megtesz”
Az elmúlt héten a kormány képviselői több fórumon is megszólaltak a bérhelyezettel kapcsolatban, összességében ugyancsak nem túl biztató képest festve az évközi béremelésben reménykedő alacsonyabb keresetű munkavállalók számára.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón arról beszélt, hogy a kormány „mindent megtesz” annak érdekében, hogy idén is összességében reálbér-emelkedés legyen.
”Tehát azért dolgozunk – ebbe minden eszközt bele kell érteni, például a SZÉP-kártya 200 ezer forinttal bővíthetőségét is – hogy a legalább 15 százalékos éves átlagos infláció ellenére is nagyobb mértékben nőjön az emberek jövedelme, mint amilyen értékvesztést a forint kénytelen elszenvedni” – mondta a miniszter, azonban az ATV újságírójának arra vonatkozó kérdésre, hogy ez konkrét béremelést jelent-e az év második felére nézve, Gulyás határozottan azzal felelt:
„Január 1-jén lesznek béremelések, de számtalan olyan intézkedést tett a kormány, amely akár évközbeni béremelkedéseket is jelenthet”
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. július 27-én.
MTI/Bruzák Noémi
Zlati Róbert a kafetériakeret Gulyás által felhozott bővítésével együtt is csekélynek látja a kormány reálbéremelés irányába tett erőfeszítéseit. Bár a szakszervezeti vezető szerint az említett SZÉP-kártyás megoldás elvben valóban kedvező lehetőség és komoly segítség lenne, a fő baj szerinte ezzel a lépéssel az, hogy ehhez is a vállalatoknak kell előteremtenie a forrást.
Ugyanitt a 24.hu cikke is arra mutatott még júniusban, hogy a 4,7 millió foglalkoztatottból körülbelül 1,4–1,5 millióan kaphattak munkaadójuktól a SZÉP-kártyájukra pénzt. A 24 által megkérdezett négy kártyakibocsátó szerint ezen felhasználók töredéke, legfeljebb 250 ezer ember lesz azonban csak jogosult a 200 ezer forintos extrajuttatásra. A lap becslései szerint így maximum 225–250 ezer ügyfélnél (a kártyabirtokosok kevesebb mint ötödénél) nyílik lehetőség a 200 ezer forintos plusz juttatás folyósítására az év végéig. Feltéve, hogy a munkáltatójuk hajlandó áldozni erre a soron kívül jött, kedvezményes adózású egyszeri lehetőségre.
„Talán olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket kellett volna tenni, amelyek nem azt eredményezik, hogy a magyar munkavállalókat az átlagos európai infláció háromszorosa sújtja, és a GDP harmadik negyedéve mutat negatív értéket” – véli Zlati Róbert.
A MASZSZ elnöke arra a múlt heti adatra is felhívta a figyelmet, hogy idén májusban a bruttó átlagbér 17,9, a nettó pedig 17,7 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, azaz az átlagos bérek növekedése meghaladta 2023. évi minimálbér-emelést.
„Akkor megint miért a minimálbéreseken akarunk spórolni, amikor átlagosan az övékénél nagyobb béremelést végre tudtak hajtani? Miért nem lehet feljebb nyomni a minimálbéreket? Miért van az, hogy míg Magyarországon a vezetők feleannyi bért kapnak, mint nyugat-európai társaik, a fizikai munkások már csak a negyedét keresik meg, mint a hasonló munkakörben dolgozó nyugat-európai kollégáik?”
– érvelt Zlati lapunknak amellett, hogy mindenképpen szükség lenne a legkisebb fizetések évközi emelésére.
A miniszterelnök munkanélküliséggel riogatott
Nemcsak Gulyás Gergely, hanem maga a miniszterelnök is megszólalt a béremelés kérdésében, méghozzá pénteki, szokásos interjújában az állami rádióban.
Orbán Viktor szerint „a béremeléseknél a munkaadóknak és a munkavállalóknak meg kell állapodniuk egymással, mert ha a béremelést rosszul ütemezik, az munkanélküliséget tud okozni. Ezért helyes dolog, amit a polgári kormány csinál, hogy mi segítjük a munkaadók és a munkavállalók tárgyalását, megállapodását, és ha csak valami nagy gikszer nincs, akkor nem avatkozunk be, hanem elfogadjuk az ő megállapodásukat.”
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! címû mûsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2023. március 10-én.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Zlati Róbert szerint viszont azt figyelembe véve, hogy a cégek profitja Magyarországon nőtt leginkább az elmúlt időszakban, nem áll meg a miniszterelnök érvelése. A MASZSZ elnöke nem tart attól, hogy ma Magyarországon ilyen helyzetbe kerülnének a cégek egy évközi minimálbér-korrekció miatt.
„A VKF szereplőinek természetesen van abban felelőssége, hogy egy leépítési hullámot megelőzzenek, de miután – sajnos – néhány ezer forintnyi emelésről beszélünk, elképzelhetetlennek tartom, hogy emiatt munkahelyek szűnnének meg. Ha százezreket várunk külföldről, hogy elvégezzék azt a munkát, amire Magyarországon már nincs magyar kétkezi munkás, akkor nem gondolom, hogy ez egy valós veszély lehet” – értékelt a szakszervezeti vezető.
