Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az iskolák bezárásával járó károkat csak központi intézkedésekkel lehetne csökkenteni

Egyre aggasztóbb a helyzet a magyarországi iskolákban: az Emberi Erőforrások Minisztériuma március 2-ai adatközlése alapján most kétszer annyi óvodában és iskolában kellett rendkívüli szünetet elrendelni a járvány miatt a két héttel ezelőtti állapothoz képest. A súlyosbodó adatoknak csütörtökre meg is lett az eredménye, Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón bejelentette, hogy az összes óvoda és iskola húsvétig bezár. Azonban a digitális oktatásnak a gyerekek iskolai teljesítményére és mentális egészségére tett hatásával is számolni kell, ahogy a szülők munkából való esetleges kimaradásával is.

Az EMMI adatai szerint március 2-án 273 óvodában és 536 iskolában kellett rendkívüli szünetet, részleges vagy teljes digitális oktatást elrendelni, írja a Népszava. Ehhez képest február 11-én még csak 107 óvoda és 208 iskola volt hasonló helyzetben, tehát

alig több mint két hét alatt több mint kétszeresére nőtt az érintett intézmények száma.

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Népszavának elmondta, tudnak olyan tiszamenti általános iskoláról, ahol a 35 fős tanári karból 33-an igazoltan elkapták a koronavírust, illetve olyan debreceni iskoláról, ahol 240 diákból mindössze 50 volt bent az elmúlt napokban, mert a többiek vagy betegek, vagy karanténban voltak. Jelenleg a déli és az északi határtelepüléseken lévő iskolákban a legrosszabb a helyzet, ezekben az intézményekben sok esetben megduplázódtak az esetszámok.

A PSZ hétfőn levélben fordult a köznevelési államtitkársághoz, hogy mihamarabb hozzanak döntést az iskolák ügyében (az oktatási intézmények egyöntetű bezárását azonban nem támogatja a szervezet), és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) Országos Választmánya is hasonló kéréssel fordult nyílt levélben Orbán Viktorhoz még a múlt héten: a szervezet arra kérte a miniszterelnököt, hogy rendelje el a digitális munkavégzést valamennyi köznevelési intézményben és a szakképzés területén.

Ugyanakkor az UNICEF szerdai közleményében arra figyelmeztetett, hogy a járványhelyzet miatti iskolabezárások globális „oktatási vészhelyzetet” teremtettek. A nemzetközi szervezet szerint

világszerte több mint 168 millió gyereket érintettek az elmúlt egy évben a bezárások, amiknek a negatív következményei a lekiszolgáltatottabb gyerekeket érintették a legsúlyosabban.

Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója szerint

„Katasztrofális oktatási szükségállapotot okoznak az iskolabezárások. Azok a gyermekek, akik kiszorulnak az iskolából és a személyes oktatásból, minden egyes nappal egyre jobban lemaradnak. Ennek pedig főként a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyerekek isszák meg a levét. Nem engedhetjük meg, hogy újabb év teljen el korlátozott iskolai oktatással. Fontos, hogy – lehetőség szerint – elkerüljük a hosszan tartó iskolabezárásokat, illetve prioritásként kezeljük az iskolák újranyitását.”

Az UNICEF más világszervezetekkel együtt éppen ezért szorgalmazza az iskolák újranyitását, amihez tavaly nyáron egy gyakorlati útmutatót is összeállítottak.

Az UNICEF az ENSZ New York-i központja előtt egy különleges installációval hívja fel a döntéshozók figyelmét arra, hogy mennyire fontos lenne nyitva tartani az iskolákat. Forrás: UNICEF

Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi vezetője a Mércének elmondta, hogy bár nyilván rendkívül komplex helyzetről van szó, de a szervezet fontos feladatának tartja, hogy rávilágítson az iskolabezárás súlyos következményeire. Ez nem csak a diákok oktatását nehezíti meg, hanem a mentális egészségükre és bizonyos esetekben a biztonságukra is rossz hatással van – ugyanis az iskola a gyermekvédelmi jelzőrendszer rendkívül fontos szereplője, amelynek a kiiktatásával például a családon belüli erőszak sokkal könnyebben rejtve maradhat. Szlankó szerint abban az esetben, ha újra bezárnák az általános iskolákat is, szükség volna valamilyen akciótervre vagy mechanizmusra, ami által a jelzőrendszer megerősödhetne, hogy kompenzálva legyen az, hogy az egyik legfontosabb szereplő esik ki a gyerekek biztonságáért felelős rendszerből.

Az már a tavaszi lezárások után is kiderült, hogy a távoktatás olyan lemaradást eredményez, amit évekig tart majd ledolgozni, ha egyáltalán sikerül.

Keller Tamás és Kiss Hubert János tanulmánya, melyet a G7 cikke szemlézett, bemutatta, hogy a jobb társadalmi hátterű diákok jobban teljesítettek a távoktatásban, azonban tanodák és iskolák beszámolói alapján a fiatalabb, hátrányos helyzetű diákok már jóval kevésbé tudtak a digitális oktatás követelményeihez alkalmazkodni. A tavaszi járványvédelmi korlátozások idején mi is többször írtunk arról, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek vállára milyen többletterheket rótt a digitális oktatás.

Szlankó Viola szerint a gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítése mellett a legfontosabb az, hogy a hátrányos helyzetű településeknek rendelkezésre álljon elegendő eszköz, amivel a gyerekek tényleg be tudnak kapcsolódni az oktatásba. Emellett a gyerekek mentális egészségére is több figyelmet kellene fordítani, ugyanis hazai kutatások is bizonyítják, hogy a szorongás, a depresszió szignifikánsan emelkedett a járvánnyal összefüggésben az elmúlt egy évben. „Előbb-utóbb erre valamilyen választ kell adnunk, közös felelősségünk, hogy ennek a generációnak a helyzetét e tekintetben hogyan tudjuk javítani” – mondja Szlankó.

Totyik Tamás, a PSZ alelnöke a Mércének adott nyilatkozatában szintén hangsúlyozta, hogy az iskolák teljes bezárása nem járható út.

A tavalyi digitális oktatás nem volt „sikertörténet”, fogalmazott Totyik, nagy arányban jelentek meg a rendszerben a „problémás gyerekek”, ami szakértők szerint visszavezethető a távoktatásra. A PSZ éppen ezért amellett érvel, hogy azokat az iskolákat, ahol felüti a fejét a fertőzés, preventív jelleggel csupán 4-5 napra zárják be, teljes digitális átállás pedig legfeljebb nagyon rövid ideig, a tavaszi szünetig képzelhető el. Totyik egyfajta hibrid oktatási rendet is vázolt, amelyet a felső tagozatokon lehetne alkalmazni: ennek értelmében az osztályok egyik fele három napot töltene az iskolában, majd kettőt otthon, a másik fele pedig fordítva, a következő héten pedig fordított arányban lennének az iskolában és otthon a diákok. Az egy osztályteremben tartózkodó diákok létszámát az alsó tagozatokon is lehetne csökkenteni, de náluk csak a jelenléti oktatás képzelhető el.

Miklós György, a Szülői Hang civil szervezet képviselője szerint a jelenlegi állapot egy teljesen méltatlan konfliktushelyzetet szült a szülők körében is: amikor ugyanis egy iskolában kiderül egy fertőzés, akkor a szülők egy része rögtön az intézmény bezárása mellett döntene, míg a másik felük nem tudná az ezzel járó nehézségeket bevállalni. További problémát jelent, hogy az iskolák nem dönthetnek önállóan a digitális tanrendre történő áttérésről, ehhez meg kell várniuk a központi döntést, ami általában több napig is eltart, az alatt viszont vannak szülők, akik úgy döntenek, nem engedik iskolába a gyereküket. Totyik Tamás is problémaként említette, hogy

ezek a döntések a tankerülettől és az iskolától sok esetben 60-70 kilométerre születnek, így  mire valódi cselekvésre sor kerül, addig értékes időt veszít mindenki.

Az elmúlt egy évben állandó problémát jelentett, hogy semmilyen központi támogatást, segítséget nem kaptak a szülők – pedig ahogy azt Miklós György a Mércének hangsúlyozta, egy távoktatásban részt vevő alsós kisgyerekkel még akkor is rendkívül nehézkes a munkavégzés, ha a szülők történetesen home office-ban dolgoznak. Hogyan tudna például egy elsős digitális oktatáson keresztül megtanulni írni-olvasni, ha a szülő nem tud ott ülni mellette? Éppen ezért a Szülői Hang nem is tapasztalta, hogy a szülők tömegesen követelnék az iskolák bezárását.

Miklós viszont azt is kiemelte, hogy jelenleg azzal kapcsolatban nagy az értetlenség a szülők körében, hogy miért nem kerültek a tanárok előrébb az oltási rendben, hiszen az is biztosítana egy bizonyos szintű védettséget az iskolákban. A PSZ múlt heti adatai szerint a koronavírus-fertőzés szövődményeiben elhunyt pedagógusok száma a negyvenhez közelít, bár pontos számuk nincsen erről, ugyanis hiába kérték, egyelőre nem kapták meg az adatokat a Klebelsberg Központtól.

Totyik Tamás szerint a kormány egyfajta „kettős beszédet” alkalmaz az oktatás terén: miközben azt hangsúlyozza, hogy az iskolák nyitva tartása a gazdaság számára létkérdés, az ott dolgozók védelme nem tűnik prioritásnak.

A PSZ azt szeretné elérni, hogy az iskolai dolgozók kerüljenek előre az oltási rendben, legyenek ebből a szempontból kiemeltek. A szakszervezet szerint 100 százalékos táppénzt kellene biztosítani a szülőknek, hogy otthon tudjanak maradni a gyerekkel – ezt Totyik szerint egy magát családbarátnak nevező kormánynak illene meglépnie. Miklós György szerint a táppénz mellett jogi segítséget is kellene a szülőknek biztosítani, hogy a munkahelyük ne élhessen vissza a rendkívüli helyzettel. Szerinte a jelenlegi helyzetet csakis központi szabályozással lehetne feloldani.

Címlapkép: MTI/Mészáros János