Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Fidesz cinikusan csúsztat, amikor a Budapestnek kiutalt állami milliárdokra mutogat

A Fővárosi Önkormányzat hétfőn tájékoztató kampányt indított az önkormányzatok költségvetését érintő kormányzati elvonásokról, amelyek kétségessé teszik, hogy bizonyos alapvető szolgáltatások el lesznek-e látva 2021-ben. A kormány a tőle már megszokott, cinikus választ adta a kampányra: az ellenzék (azon belül leginkább Karácsony) csak panaszkodni tud, ha a fővárosnak nincs pénze, az csakis az ő szerencsétlenkedésének köszönhető, hiszen a kormány rengeteg támogatást ad.

A Fidesz budapesti szervezete Facebook-bejegyzésben reagált Karácsonyék hétfői sajtótájékoztatójára: „Továbbra is csak panaszkodik Budapest főpolgármestere és rosszindulatú kampányt folytat a kormány ellen. Karácsony Gergelynek egyben igaza van, valóban válságos időket élünk. Ilyenkor azonban azon kellene dolgozni, hogy ne költse felesleges kiadásokra a budapestiek pénzét” – írják a posztban.

A Fidesz szerint a Lánchíd és az M3-as metró felújításánál, valamint a BKK reklámtenderénél tapasztalható „sorozatos késlekedés és szerencsétlenkedés” miatt úszott el 2020-ban több milliárd forint feleslegesen. Az említett beruházások közül valóban van olyan, ami többletköltségeket termelt, ezek azonban – hiába van szó milliárdokról – mégsem nevezhetők perdöntőnek a főváros költségvetési gondjait tekintve.

A Lánchíd felújításának ára egyébként hétfőn véglegesedett, az A-Híd Zrt. újíthatja fel nettó 18,8 milliárd forintért, azaz bruttó 26,75 milliárdba fog kerülni (ez az ár tartalmazza a kötelező 10 százalékos tartalékkeretet, a jogszabályok által előírt műszaki ellenőri díjat, az olyan egyéb költségeket, mint a hatósági díjak, független labor, szakértői díjak és az ÁFÁ-t is). Ahogy azt a 24.hu decemberi cikke kiemeli, ez „lényegesen kevesebb az előző városvezetés által kiírt, majd már az új vezetés által visszadobott mintegy 35 milliárd forintos vállalási árnál.” A főváros rendelkezésére álló anyagi keret nem elegendő a felújításra, szükség lenne a kormány által korábban már beígért 6 milliárdos támogatásra, de ez a pénz még nem érkezett meg a város számlájára.

A Fidesz posztjában szereplő plusz 5 milliárd („Miért lesz drágább 5 milliárd forinttal a Lánchíd felújítása?”) arra utal, hogy az előző városvezetés által nyélbe ütött 35,3 milliárdos ajánlat tartalmazta a Széchenyi István téri villamos-aluljáró rekonstrukcióját, a tartalékkeretet és az áfát is, maga a híd felújítása Vitézy Dávid szerint bruttó 21,3 milliárd forintra volt becsülve.

A hármas metró felújítására még az előző városvezetés idején kötöttek szerződést 47,8 milliárd forint értékben a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-vel, azonban nagyjából egy éve zajlik egy vita a vállalkozó és a BKV között az előbbi 18,4 milliárdos többletigénye miatt. Ezt sikerült a felújítást késleltető vita során a fővárosi tulajdonú BKV-nek lefaragnia 9,5 milliárdra.

A BKK reklámtenderén valóban úgy tűnik, hogy a cég egy évi 1,7 milliárdos üzletről csúszott le, mivel egy fővárosi közgyűlési határozat ellehetetlenítette a szerződéskötést a francia JCDecaux Hungary Zrt.-vel (JCD). A cég négy éven át havi 142 millió forintot fizetett volna a  budapesti közösségi közlekedési eszközök és közlekedési köztéri reklámhelyek hasznosításáért. A napokban újranyitották a JCD-vel a tárgyalásokat, de a céget a világjárvány miatt már nem érdekli a koncesszió.

Karácsony Gergely december elején bejelentette, hogy Budapest 2021-ben nettó befizetőjévé válik az államnak: a főpolgármester állítása szerint jövőre a főváros több mint 6 milliárd forinttal többet lesz kénytelen befizetni az államnak, mint amennyi támogatást kap a működtetéséhez. A kormányzati megszorítások következtében – amelyek akkor még nem tartalmazták az iparűzési adó megfelezését – 25 milliárd forint bevételkieséssel számolt a Városháza a 2021-es költségvetésben. Emellé jöttek a járvány plusz költségei (36 milliárd) és a gazdasági válság (35 milliárd).

Mint tudjuk, Orbán Viktor decemberi 19-i „gazdaságvédelmi” bejelentése jelentette az önkormányzatok számára a végső döfést: a kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adójának (HIPA) felére csökkentése mintegy 20 milliárd forint kiesést jelent a fővárosi költségvetésben. Ahogy azt az önkormányzat írja, ez ennél még magasabb is lehet, ha hozzászámítjuk, hogy a cégeknek mennyivel rosszabb üzleti évük van, mint egy évvel korábban, így akár 35 milliárd forinttal kevesebb bevétel jöhet be iparűzési adóból a vártnál.

„A kormány idén 116 milliárd forintot biztosít Budapest működési kiadásainak fedezésére, és további több tíz milliárd forint fejlesztési támogatást is ad”

– írja a Fidesz. Persze, az üzenet világos: ha a városvezetés ebből a rengeteg pénzből nem tudja megoldani a főváros működtetését, magára vessen. Érdemes azonban ezt is kicsit közelebbről megvizsgálni.

Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára kicsit részletesebben is beszámolt erről a 116 milliárdról, amelyet elvileg 2021 folyamán kapnak kézhez a fővárosi és kerületi önkormányzatok együttesen. Ez az összeg Fürjes elmondása alapján főleg különböző fejlesztésekre megy majd: az Egészséges Budapest programra, a 3-as metró felújítására, buszbeszerzésekre, a HÉV-vonalak és a rakpartok, villamosvonalak felújítására. Azt jelenleg nem tudjuk, hogy a 116 milliárdból milyen arányban részesülnek ezek az egyes beruházások, ahogy azt sem, hogy mennyi mehet majd általánosabb, nem lekötött működési költségekre, de valószínűleg senki se vitatná el ezeknek a fejlesztéseknek a hasznát. És elvégre mondhatná azt is a kormány, hogy egy fillért sem szán Budapest fejlődésére – ahhoz képest ez valóban nagylelkűnek tűnik.

A bökkenő csupán az, hogy a központi költségvetésből származó magasabb összeg (2020-ban 85 milliárdot kapott a főváros a kormánytól Fürjes szerint) nem váltja ki, nem oldja meg Budapest saját bevételeinek a kiesését.

Ugyanis a kormánytól származó pénz felhasználási feltételeiről, elköltésének mikéntjéről nem a városvezetés dönt.

Ahogy azt Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes megfogalmazta: „Itt Budapest függetlenségéről van szó. Van egy város, amelynek vannak bevételei, fejlesztési tervei és egy demokratikusan megválasztott vezetése és most az a kérdés, hogy ez a demokratikusan megválasztott vezetés maga dönt arról, hogy milyen irányba fejleszti a várost vagy van egy külső erő, amely a pénz nyelvén beszélve mondja meg, hogy mit tehet és mit nem. Mire ad vissza pénzt és mire nem.”

2020-21-ben 38 milliárd forinttal növekszik a főváros által fizetendő szolidaritási hozzájárulás. Az iparűzési adó kiesése akár 35 milliárd forintos hiányt is okozhat. A közműadó átszabása miatt a Fővárosi Csatornázási Művek az eddigi összeg négyszeresét, 2,4 milliárdot fizet, a Fővárosi Vízművek pedig 2,3 milliárddal többet, mintegy 3,2 milliárdot fog. A kormány teljesen elvette a gépjárműadót, a járvány idejére pedig a parkolási díjakat. A hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása is veszteséget jelent az önkormányzatoknak.

V. Naszályi Márta első kerületi polgármester a hétfői sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy ahhoz, hogy a kerületben működjenek az olyan alapvető szolgáltatások, mint az óvodák és iskolák, a közösségi ház, a szociális ellátás és az utcák takarítása,

az önkormányzat minden, az ezekre elköltött 10 forintból 7-et a saját bevételeiből fedez.

„Ez a bizonyos saját bevétel az, amelyet most pontról pontra, hétről hétre elvesz tőlünk a magyar kormányzat” – mondta Naszályi. Kiss Ambrus szerint „Az önkormányzatok esetében is egyértelmű a helyzet: ha egy települést megfosztanak minden bevételi forrásától, akkor hiába van demokratikusan választott vezetése, többé nem független. Az diktál, aki a pénzt adja.”

Hiába mutogat a Fidesz a Budapestnek kiutalt milliárdokra és emlegeti az ellenzéki „szerencsétlenkedést” minden adandó alkalommal – ez nem fedi el azt a tényt, hogy a kormány járványügyi intézkedések címén megfosztotta az ellenzéki vezetésű városokat az autonómiájuktól, a bevételeik elvételével pedig ezeknek a városoknak a lakóit károsította meg. Ennek a valóságát hamarosan valószínűleg a saját bőrünkön is megtapasztalhatjuk.