Június 29-én hétfőn, tehát már az Országgyűlés rendes időszakának vége után rendkívüli ülésre ültek össze a képviselők, hogy halasztást nem tűrő kérdésekről, leghangsúlyosabban a veszélyhelyzet és a válság miatt módosított költségvetés részleteiről tárgyaljanak.
Az ülésen a kormány más tagjai mellett részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is, akinek a képviselők azonnali kérdéseket tehetnek fel.
Az ülés elején meg fognak emlékezni az országgyűlés néhai képviselőjéről, Dr. Bálint Györgyről azaz Bálint gazdáról, aki az SZDSZ színeiben politizált a rendszerváltás után, de lesz megemlékezés a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról is.
Ezután következnek majd a napirend előtti felszólalások és az interpellációk, majd az azonnali kérdések, és az azokra adott válaszok, és végül ezután az egyes témák vitái, majd a döntések. A költségvetés módosítása mellett meg fogják választani az Országgyűlés tisztségviselőit, valamint Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP képviselője mentelmi jogának felfüggesztéséről is dönteni fognak a képviselők, ehhez kétharmaduk egyetértésére lesz szükség.
A napirendet itt éritek el, az élő közvetítést az alább tudjátok követni:
„Boldog Karácsonyt!” – így válaszolt 2017 decemberében egy neki Demeter Márta[1] által feltett kérdésre Orbán Viktor. A hozzáállás, amely nagyjából azt jelentette, teljesen mindegy, hogyan és mit kérdez az ellenzék kisebbségből a plenáris ülésen, hosszabb időre eltűnt Orbán Viktor eszköztárából, miután sem a 2019 május EP-választáson, sem pedig a 2019 októberi önkormányzati választáson nem sikerült a kormánypártoknak egyértelmű választási sikert elérnie.
Jött, és elhúzott azonban a koronavírus-járvány, egy nagyjából két hónapos „veszélyhelyzet”, megugrottak a kormánypárt népszerűségének számai, és a pökhendi, és foghegyről kiosztott válaszok azonnal visszatértek a miniszterelnöki eszköztárba.
A mai ülésen ugyanis már eleve Jakab Péter stratégiájára felkészülve, igen olajozottan működött együtt Kövér László házelnök és Orbán: amikor a kormányfő szólt oda csípősen a Jobbik elnökének, akkor még a derültségre is jutott idő, de amikor a szócsatában a hasonlóan pikírt visszavágás került volan sorra Kövér azonnal lépett, Jakab „kocsmai stílusára” hivatkozva.
Nem járt sokkal jobban Harangozó Tamás MSZP-s képviselő sem, neki egyenesen annyit mondott a miniszterelnök „Mekk mesterek” szeretnék felújítani az omladozó Lánchidat, erre amúgy is van pénz, a kormány nem ad semmit. A válaszból egyértelmű volt, hogy a főváros elleni hidegháborúban a miniszterelnök egy jottányit sem kíván engedni, az által egyelőre nem érzi veszélyben pozícióit.
Több, további ellenzéki kérdésre pedig Orbán még tőle is szokatlan minimális energiabefektetéssel felelt meg. Szokásjog ugyanis, hogy az azonnali kérdések órájára az ellenzéki képviselők előre megadott, „konzervcímekkel” jelentkeznek be felszólalásra, amelyeknek a címe mindig körülbelül annyi, „Mi folyik itt?”, vagy „Hol vannak a válaszok?”
Orbán most cinizmusa újabb csúcsán simán csak úgy tagadta meg a választ számos kérdésre, hogy az írásban feltett változatra majd reagál, a többit pedig hagyjuk.
Amikor Bencsik János az Fidesz ügynökügyeiről érdeklődött, csak akkor lehetett kicsit látni, hogy Orbán valóban felhúzta kissé magát, de ezt is megoldotta egy könnyed „KGBélázós” visszavágással.
Az ülésnapra egyértelműen rányomta bélyegét az is, hogy a kormánypártok remekül ki tudták használni azt, hogy kiderült, az MSZP-s Korózs Lajos korábbi, magát mentőorvosnak kiadó interjúalanya, Németh Athina nem az, akinek ő magát mondta. Ennek nyomán hetek óta tart a fideszes „álhírezés”, amely a mai vitákra is erősen rányomta a bélyegét.
A stílushoz köze lehet annak is, hogy a Fidesz-KDNP népszerűségét a járvány és a kibontakozó gazdasági válság egyelőre nemhogy rombolta, de kicsit meg is erősítette: a biztos szavazók között már 60%-ot is mértek nekik. A mai szereplésből úgy tűnik, Orbán és stábja komolyan is veszi a számokat, ismét támadásba lendül tehát az egyre több gonddal küzdő ellenzékkel szemben.
Az azonnali kérdések órája már véget ért, a parlamentben pedig megkezdődtek a költségvetés végszavazása előtti több napos viták. Ezzel percről-percre közvetítésünket is zárjuk.
Köszönjük a figyelmet!
Hohn Krisztina nehezményezte, hogy a kormánypárti többség az öregségi nyugdíj emelését sem támogatta, pedig immár tíz éve nem emelkedett annak összege. Emellett klímavédelem terén sem volt olyan optimista, mint a kormánypárti Szűcs: véleménye szerint a téren még visszalépés is történt.
Nehezményezte az állami szférában alacsony fizetéseket is, az ipari mezőgazdaság – és a zöldbárók – támogatását, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy közös céljuk, hogy Magyarország élhető maradjon.
Varju László kezdte a kisebbségi vélemények sorát. Emlékeztetett, 2020-21 különleges évek lesznek a gazdasági válság miatt, és megjegyezte, több, mint 800 módosító indítvánnyal éltek a költségvetés módosításával kapcsolatban, ezeket a kormánypárti többség egytől egyig leszavazta.
Kifejtette, a kormánypártok és az ellenzék vitája különösen élesen jelenik meg négy módosítóban.
Mindazonáltal érdemesnek tartja megjegyezni, hogy kétséges, hogy a jövő évi hatásokat a kormány gazdaságvédelmi intézkedései hogyan tudják kivédeni, kiemelve, hogy a 2020-as költségvetést is módosítják, és véleménye szerint a kormány rosszul méri fel a bizonytalanságokat, és azt se tudja, milyen irányba kellene mozdulni.
Emlékeztetett, valamennyi képviselő a minél gyorsabb helyreállításban érdekelt – ugyanakkor a kormány nem cselekszik megfelelően, és ez rengeteg munkahelybe került, ahogy a költségvetést is rossz időpontban nyújtotta be. Ezzel szemben úgy gondolja, több értelme lett volna a módosítást szeptemberben benyújtani.
Kisebbségi véleményként megjelent, hogy több területen, például az önkormányzatok és a szociális ellátás területét nem kezeli a kormány megfelelően – ráadásul a területekre rálátókat sem hallgatták meg, pedig hasznos információkkal szolgálhattak volna.
Szűcs családvédelmi, gazdaságvédelmi célok mellett hosszasan beszélt a klíma- és környezetvédelemről, kifejtve, a gazdaságfejlesztéssel nem ellentétes a klímavédelmi célok felé törekvés, és összecseng azon céllal, hogy az ország gazdasága 2050-re karbonsemleges legyen.
A költségvetési bizottság előadója szót ejtett a kutatás-fejlesztésre fordítandó forrásokról, valamint az energetikai, klímavédelmi célú modernizációra fordítandó többletforrásokról, emlékeztetve, 500 milliárd forintot fognak ezen célokra fordítani zöld kötvények kibocsátásával.
Szűcs szerint a költségvetés fókuszában a járvány elleni védekezés és a gazdaság újraindítása áll, ezen belül is hangsúlyos, hogy legalább annyi munkahelyet teremtsenek, mint amennyi megszűnt.
Némiképp ekézte a korábbi baloldali kormányokat, miszerint a NER jóval többet költ egészségügyre (nominálisan csaknem ezer milliárd forinttal), majd hosszasan dicsérte a kormány családvédelmi és egészségvédelmi, valamint biztonsági intézkedéseit, külön kihangsúlyozva, milyen hatékonyan védekezik a kormány a „migrációs válság” ellen. Ez mind-mind a véleménye szerint kiválóan megalkotott költségvetésnek is köszönhető.
Szűcs felszólalása során felsorolta valamennyi bizottság értékelését a költségvetés módosításáról (már amelyik értékelte), természetesen mind elégedett.
Az összegző módosítóban szereplő pontos és részletes költségvetési összegeket ebben a dokumentumban találjátok.
Szűcs Lajossal, a költségvetési bizottság kijelölt előadójával kezdődik a 2021-es költségvetés összefoglaló módosító javaslatának vitája, várhatóan egy órán át fog tartani, melyből fél órát kap az ellenzék. Előzetesen 30 órányit vitáztak a költségvetés módosításáról, melyre azért volt szükség, mert a koronavírus-járvány és a velejáró gazdasági válság alaposan átalakította a kormány lehetőségeit és a társadalmi szükségleteket.
Bangóné Borbély Ildikó arról kérdezte Rétvári Bence EMMI államtitkárt, mi történt a járvány időszakában pontosan az egészségügyben, milyen felmérések, tanulmányok és számítások alapján történtek a kórházi ágykiürítések, és hány, milyen egészségügyi állapotú beteg hazaküldésére került sor? Volt-e elég védőfelszerelés az egészségügyi dolgozók számára.
Mindezt szerinte vizsgálóbizottságban is tárgyalni kel, erről a szocialisták már javaslatot is benyújtottak. Hozzátette, ha azt mondja a kormány, hogy ő hazudik, akkor nyilván nem lesz akadálya a válaszadásnak.
Válaszában Rétvári hangsúlyozta, korábban, a Népjóléti Bizottság előtt, 6 órában válaszolt az ellenzék kérdéseire ő, és az Operatív Törzs tagjai is, ahol mindezek a kérdések már választ kaptak.
Majd úgy kérdezett vissza:
„attól a Korózs Lajostól és Szabó Tímeától, akik maguk itt, a parlamentben egy álmentős szavára hivatkoztak … kamuvideót gyártott, most pedig meg akarja vizsgálni a kamuvideó állításai … valósak-e? Miközben Önök is elismerték, mindez nem valós, hiszen levették a videót is.”
Bangóné viszontválaszában megkérdezte, a 32 éves esztergomi nő, és sok más eset kórházi ellátás hiányában elhunytak ügye „ugyancsak kamu-e”? Majd felidézte, 300 milliárd forintot költöttek lélegeztetőgépekre, de még mindig nem tudni, mennyi ezek közül csupán lélegeztetés-segítő berendezés.
Rétvári válaszában ismét csupán Németh Athina esetét idézte fel, a többi kérdéssel kapcsolatban ismét közölte, Bangóné azokban az esetekben más kapott választ, az összes ügyet kivizsgálták.
Azt is hozzátette, szerint lélegeztetőgépekre és védőfelszerelésekre igeni százmilliárdokat költöttek, hiszen szükség is volt rájuk.
Steinmetz Ádám a Jobbikból kifejtette, a járvány megkeserítette az életünket, azonban az jó hatással volt az emberek kerékpározási hajlamára, így különösen fájó, hogy a tavaly nyárra ígért Budapest-Balaton és Balaton körüli bringaút mégsem készült el.
Megkérdezte: mikor fogják biztonságossá tenni a Balaton-kört, mikor építik meg a Budapest-Balaton bicikliutat, és más beígért fejlesztéseket?
Schanda Tamás államtitkár válaszolt a jobbikos politikusnak, válaszában kifejtve, fogalma sincs. Azonban azt is elmondta, fontosnak tartja a kerékpáros közlekedés és fejlesztések támogatását, már csak azért is, mert Magyarország már jelenleg is élen jár Európában a kerékpáros közlekedésben, Magyarországnál csak Hollandiában és Dániában bicikliznek többen. Így hát fejlesztenek, ugyanakkor büszkék is az elmúlt években nyújtott teljesítményükre, hisz rengeteg pénzt költöttek rengeteg fejlesztésre. Az államtitkár szerint a kormány megtartja ezen jó szokását.
Steinmetz hiányolta, hogy az államtitkár nem mondta el, ki a felelős a fejlesztések csúszása miatt, és arra is emlékeztetett, Orbán már 2014-ben szeretett volna biciklivel menni a Balatonhoz, így hát igazán a kedvében járhatnának, ahogy sok más ember kedvében is.
Az államtitkár erre a több, mint 9000 kilométer kerékpározásra ajánlott útról beszélt, de szót ejtett a folyamatban lévő fejlesztésekről is, a kérdésekre ugyanakkor nem volt hajlandó válaszolni.
Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője azt kérdezte Káslertől:
- Hány darab lélegeztetőgépet vásárolt Magyarország?
- Mennyi alkalmas invazív és mennyi nem invazív kezelésre?
- Mennyinek van CR tanúsítványa, hány meghibásodás volt?
- Mennyibe kerültek összesen ezek a gépek?
- Hajlandóak-e nyilvánosságra hozni a beszerzésükkel kapcsolatos szerződéseket?
Válaszában Kásler azt hangsúlyozta, január 31-én Európában először jött létre a magyar Operatív Törzs, a gépeket viszont a Külügyminisztérium és az Innovációs- és Technológiai Minisztérium végezte, ezért ajánlotta Tordainak, most is forduljon hozzájuk.
Tordai viszont furcsának tartotta, hogy Kásler nem vállal felelősséget ezekért a döntésekért. Majd ismét megkérdezte, hogy miközben 87 embert kellett csak lélegeztetőgépre kötni ők viszont 16.000 gépet vettek.
Kásler válaszában hangsúlyozta, hogy az elképzelhető legrosszabb variációra készültek a járvány kapcsán, viszont emlékeztette Tordait, a koronavírus-járvány még korántsem ért véget.
Ungár Péter LMP-s képviselő Káslert kérdezte. Elmondta, az egészségügyi dolgozók támogatását, túlórapótlékként és veszélyességi pótlékként helyesen indokolta meg a minisztérium, így igazán megindokolhatná, hogy a szociális dolgozók miért nem kapnak ennyit.
Említette, 45 milliárdba kerülne a szociális dolgozók bérkiegészítése, másra is elkölt ennyit a kormány, és nem szeretné, ha el kellene kezdenie sorolnia, mi mindenre.
A szociális dolgozók rettenetesen keveset keresnek, ennek ellenére mindössze köszönetet kapnak a kormánytól, amivel nem sokra mennek.
Kásler elmondta, lehetséges egyszeri jövedelemkiegészítést adni, illetve lehet fizetést emelni, ezután hosszasan és részletesen beszélt arról, mily módon emelte a kormány a szociális dolgozók bérét, és hogy ezt folytatni szándékozik, 2020-ban például 36 milliárdot fordított a kormány a béremelésre.
Ungár természetesen nem volt elégedett a válasszal, tekintve, hogy nem hangzott el. Így felszólította a minisztert, ne fideszes közleményeket olvasson fel, hanem inkább próbáljon meg válaszolni a kérdésre, majd elhívta intézménylátogatásra, hogy meggyőződhessen a dolgozók körülményeiről és fizetéséről, majd ezután elvinné Ausztriába is, ahol szintén magyarok dolgoznak hasonló munkakörökben, és akkor meggyőződhetne a különbségekről.
Kásler sajnos nem fogadta el a meghívást. A kérdésre továbbra sem válaszolt.
Bősz Anett a DK frakcióban poltizáló liberálsi képviselő az iskolákban uralkodó társadalmi feszültségekkel és az iskolaőrséggel kapcsolatban kérdezett. Szerinte utóbbi csupán „tűzoltásra” lehet jó, az alapvető táradalmi problémákat „nem lehet gumibottal és bilinccsel kezelni.” Eközben pedig a szociális segítők, pszichológusok hiányoznak a pedagógusok mellől.
„Hogyan juthattunk el idáig, miközben az elmúlt 10 évben Önök a teljes országot átformálták, az iskolákat miért nem sikerült?”
-kérdezte.
Orbán válaszában hangsúlyozta, kerülni kell a magyar iskolarendszerről alkotott sommás véleményt. Szerinte „Magyarországon vannak Európa legmodernebb gyárai”, amelyek már robotizáltak, és azok a magyar munkások, mérnökök dolgoznak ott, „akik a mi iskoláinkban végeztek.” Ezért több megbecsülést szeretne kérni nekik. Ugyanakkor Orbán elismerte, „a legrosszabb anyagi helyzetből érkező, cigány diákokat nem sikerült integrálnunk az oktatás rendjébe, … az állapotok elvadultak, és ha kell fizikai erővel is meg kell védenünk a diákokat és pedagógusokat.”
Bősz viszontválaszában megismételte, integrációs célokról beszélni sem lehet megfelelő szociális ellátórendszer nélkül. Azt is hozzátette, sok autista gyermek szülője fél attól, hogy roham esetén esetleg velük szemben is fellépnek.
Orbán válaszában ismét a cigányságról kezdett elmélkedni, szerinte „először tanulni kell, azután dolgozni kell”, viszont hozzátette, nem értenek egyet a visszatartó erővel kapcsolatban, és szerinte elfogadhatatlan, hogy „a szülők bejárnak az iskolába fenyegteni a tanárokat.”Ezért is kellenek szerinte az iskolarendőrök.
Szakács László MSZP-s képviselő Orbánnak címezve elmondta, hogy a válság hatásait csökkentő intézkedések tárgyalása során sokat beszéltek a munkahelyek megtartásáról, munkahelyteremtésről, és a cégek a támogatások során vállalták, hogy munkahelyeket tartanak meg – és sok cég így is tett.
Ezzel szemben a Mészároshoz tartozó cégek 850 embert rúgtak ki, ennek ellenére a kormány a Kisfaludy program keretében 17,7 milliárd forinttal támogatta a cégeket, de azóta is kaptak a kormánypárti oligarcha vállalkozásai támogatást felújításokra.
Megkérdezte hát, hogyan fordulhat elő, ha valaki ennyi embert kirúg, ilyen támogatáshoz juthat?
Orbán elmondta, nem érzi feladatának, hogy az egyes támogatási formákra vonatkozó kérdéseket ismertessen, ugyanakkor megjegyezte, a Kisfaludy program egy turizmusfejlesztési program, a válságkezeléshez semmi köze, a fejlesztésért jelentkezőknek nem kell munkahelyek megtartását vállalniuk.
Szakács erre szembesítette a miniszterelnököt, hogy a hírek és nyilvántartások alapján Mészáros ezt a pénzt akkor nyerte, mikor 11 milliárd osztalékot vett ki a cégéből. Ezután felemlegette, hogy a kormány arra hivatkozott, azért nevelték ki a nemzeti tőkésosztályt, mert mikor baj van, akkor ki tudják segíteni a magyarokat és a kormányt – ehhez képest most nem ezt látjuk. Ahogy azt is megjegyezte: sokat beszél a kormány a szolidaritásról, így kérdés, helyes-e ez a támogatás?
Orbán erre a kérdésre sem adott értelmezhető választ. Azt ugyanakkor kifejtette, vélyeménye szerint a társaságok nyereséges működésének nincs köze az eddig említett kérdésekhez, majd
elbüszkélkedett azzal, hogy a „vörös bárókat” is támogatják, és a gazdaságot nem lehet pártállás alapján építeni.
Bencsik János ex-jobbikos, ma független képviselő, aki szerint törvény kell arra, hogy a pártállami titkosszolgálatok ex-tagjai ne lehessenek a Magyar Tudományos Akadémia és Magyar Művészeti Akadémia tagjai. Mindennek ellenére szerinte Xantus Gábor kolozsvári filmrendezőről is kiderült, hogy a román Securitate tagja volt, mégis maradhatott az MMA tagja.
Azt kérdezte, hogy miért fér bele neki „régi vágású kereszténydemokrataként” hogy volt kommunista ügynökök ülnek a pártjában, és más intézményekben.
Orbán új kedvenc módszerével söpörte le a kérdést az asztalról, felidézve, hogy Bencsik írásban benyújtott kérdésének címe – amúgy szokásos módon – szimplán a „Hogyan tovább?” volt, ő erre majd válaszol.
Bencsik megköszönte a választ, majd felidézte, tizenévesen a Fidesz támogatója volt, főként azért, mert a Fidesz „nem akarta visszaengedni a kommunistákat a hatalomba”, szerinte azonban Orbán „elárulta a polgári Magyarország álmát.
Orbán ismét röviden, foghegyről válaszolt, a Securitatés ügyről tájékozódni kell, majd Kovács Béla ügynökügyére célozva visszakérdezte Bencsiket: „Miért nem volt ilyen érzékeny KGBéla idejében minderre?”
Lukács László György, a Jobbik képviselője szerint a szociális dolgozók rengeteget tettek az ország lakosságáért, ennek ellenére az egészségügyi dolgozókéval ellentétben nem kapnak egyszeri bérkiegészítést – ebből az látszik hogy a szociális dolgozók nem érnek annyit a kormányzat szemében, mint az egészségügyi dolgozók.
Ennek jegyében feltette a kérdést, tervezi-e a kormány hasonló jutalomban részesíteni őket?
Kásler miniszter válaszában kifejtette, az egész magyar társadalom – az ellenzéket leszámítva – remekül állt helyt a járványban, majd felsorolt egy csomó szakmát (és persze a kormányt).
Mint mondta, a feladatok megoszlása különböző volt, majd elmondta, milyen csudajó napjainkban már az egészségügyi dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése, ezután hosszasan ecsetelte, hogyan növekedett a szociális dolgozók bérezése, és hogy napirenden van a fizetések emelése. A kérdésre viszont nem válaszolt a miniszter.
Lukács kiemelte, hogy pártja soha nem volt kormányon, noha Kásler erre hivatkozott, majd kifejtette, úgy tűnik, a kormány a szociális dolgozókról megfeledkezett.
Szabó Tímea és Tordai Bence, a Párbeszéd politikusai közösen kaptak szót, noha végül csak Szabó szólalt meg, aki a munkanélküliség kormányzati félrekezelését emlegette fel, miközben félmillióan veszítették el a munkájukat, vagy keresnek jóval kevesebbet mint korábban.
Ezzel állította szembe Mészáros Lőrinc állami pénzekkel való kitömését, illetve azt kérdezte a miniszterelnöktől: felvette a kormányzati oligarcha az állami bértámogatást, mielőtt kirúgott 850 embert, vagy sem?
Véleménye szerint mindkettő lehetőség kínos, mert ha felvette, akkor miért rúgta ki az embereket, ha nem vette fel, az pedig azt jelenti, még Mészárosnak sem kell ez a típusú segítség.
Mint Szabó mondta,
„miközben százezrek az utcán vannak, önök tömik az oligarcháikat, és még azt sem kötik ki hogy ne rúgják ki a dolgozóikat”.
Orbán szerint minden munkahelymegtartó támogatás normatív, és mindegy h Leisztingernek vagy Mészárosnak hívják az igénylőt. Emellett kifejtette, nem helyes dolog, ha a munkanélküliségről összevissza beszélnek, Szabó pedig így tett, mikor félmillió munkáját vesztettről beszélt, hisz ő úgy tudja, a járvány előtt 4,5 millió, jelenleg 4,37 millió ember dolgozik.
Szabó erre felszólította a miniszterelnököt, hogy egyszer adjon egyenes választ, ismét Mészáros és a munkahelymegtartó támogatás viszonyát feszegetve.Arra is emlékeztetett, jelenleg 330 ezer munkanélküli van, ő viszont arról beszélt, félmillió veszítette el állását, vagy csökkent a fizetése, ellenben 187 milliárd forintot kapott a Mészáros, miközben 200 milliárd a bértámogatási program költségvetése.
Orbán úgy gondolja, a képviselőnek nehézségei adódnak a számokkal, és politikailag iskolázatlannak nevezte Szabót. Hozzátette, véleménye szerint Szabó és Tordai nem megfelelő formában adták le kérdésüket előzetesen.
Szerinte a magyar vírusellenes védekezés „kiemelkedő és példátlan” azonban sajnos „a baloldal” álhírekkel akadályozta a védekezést. Felidézte a Korózs Lajosnak nyilatkozó Németh Athina álmentős esetét, akiről kiderült, hogy nem is mentőorvos.
Nem meglepő módon Kásler mindezzel egyetértett, majd Németh Athina szerepéből faragott hosszabban aforizmákat az Országgyűlés előtt. Szerinte az ügy nem erkölcsi, hanem már büntetőjogi kategória, „ezért június 11-én feljelentést is tettünk.”
Az LMP frakcióvezetője a Gyurcsány-Bajnai kormány vasúthálózati leépítéséhez hasonlította azt, ahogy Orbánék is szárnyvonalakat zárnak be, „holott semmiféle gazdasági racionalitás” nem állt a döntés mögött, sőt mint ahogy az most a járvány alább hagyása után kiderült, nem is átmeneti.
Kiemelte, volt olyan „bátor, fideszes képviselő”, aki már nyíltan tiltakozott a Palkovics László által fémjelzett intézkedés ellen.
Orbán válaszában hangsúlyozta, a magyar vidéket „nem Keresztesnek kell megvédenie”, a magyar vidéket szerinte tíz éve csak ez a kormány védi. Majd elismételte, a vasúti bezárások nem állandóak, csak „járványügyi menetrend van”, annak tapasztalatairól elemzést készül, és majd annak elkészülte után lesz végleges döntés.
Keresztes viszontválaszában kétségeit fejezte ki az állítással kapcsolatban, szerinte az amúgy haszontalan Budapest-Belgrád vasútvonal annyi pénzből készül, amelyből „175 ezer munkahelyet lehetne teremteni”, ugyanakkor ennek szerződéseit a kínai féllel titkosították.
A miniszterelnök erre más rövidebben válaszol, azt mondta, „nem tudja, milyen titkosításról” beszél Keresztes, és hozzátette, a kínai fél persze kiköthet titkosítást a dokumentumok egy részére.
Hozzátette, ez a beruházás geostratégiai jelentőségű, hiszen Budapestet Belgráddal össze kell kötni vasúttal.
Varju László elmondta, a Magyar Szakszervezeti Szövetség levelet kapott a miniszterelnökség részéről, melyben arról írnak, forrást vonnak el a munkás érdekvédelmi szervezetektől,
az indoklás szerint azért, mert az ellenzék oldalára álltak a szakszervezetek, botrányt keltettek az utcán, miegymás – utalva ezzel a rabszolgatörvény-ellenes tüntetésekre és szakszervezeti akciókra.
Ezzel kapcsolatban Varju megkérdezte: nem léphet fel törvényes eszközökkel munkavállalókat védő szervezet? A politikus szerint a levél
„zsarolás, fenyegetés, maga a diktatúra, miniszterelnök úr”.
Mint mondta, a kormány el akarja hallgattatni az embereket, „örüljenek ha kaphatnak valamit, élhetnek, tüntetni ne merészeljenek”.
Orbán erre annyit mondott, „ha jól értem arról van szó, hogy a szakszervezetek pénzt kérnek a központi költségvetésből”.
Varju szerint a kérdés nem a szakszervezetekről szól, hanem azokról a dolgozóktól, akiket képviselnek. Mint mondta, éppen száz évvel a fehérterror után a legelvetemültebb szemlélet, amit a kormány képvisel. Véleménye szerint ez a kormány soha nem fog a munkásoknak, bányászoknak, szociális dolgozóknak lehetőséget adni a felemelkedésre, ellenben keleti befektetőknek szolgáltatják ki a bérből élőket.
Orbán állítása szerint nem értette teljesen Varju mondanivalóját, azonban emlékeztette, hogy a politikus a gazdasági minisztérium államtitkára volt, és mint mondta 8 év MSZP-s kormányzás alatt valamivel több, mint 23, míg a Fidesz-kormány idején több, mint 87 evarjuzer forinttal emelkedett a minimálbér.
Harangozó Tamás, az MSZP képviselője felidézte, a Széchenyi Lánchíd a reformkor adakozó szellemét idézi, és miközben tűzijátékra, luxusszállók felújítására, és vadászkiállításra milliárdok jutnak, aközben tízmilliárd forint sem juthat a Lánchíd felújítására. Azt kérte, a szórakozás helyett legalább ebben segítse a fővárost.
Orbán válaszában kiemelte, panziók tucatjait újították fel a Kisfaludy programban, ezek azonban nem luxusszállók. A Lánchídról Orbán kiemelte, hogy az Állami Számvevőszék által neki megküldött tájékoztató szerint Budapestnek „180 milliárd forint államkötvény” áll rendelkezésére, ebből kellene felújítani.
Harangozó némi felháborodással úgy válaszolt: nem ez volt a kérdés, hanem hogy az állam hogyan járulna mindehhez hozzá.
„Mi a rossebet csinált 10 évig Tarlós István?”
-csattant fel, aki szerint elképzelhetetlen, hogy a kormány nem támogatja egy nemzeti jelkép sürgős és esedékes felújítását.
Orbán válaszában megismételte, és a „a vidéki képviselők” figyelmét is felhívta arra, Budapestnek példátlanul nagy tartalékai vannak a felújításra, egyik önkormányzatnak sincs ekkora összeg tartalékban.
Majd kiemelte, szerinte a Lánchíd felújításához Karácsony Gergelyéknek „nem a pénz hanem a szakértelem hiányzik. Mekk Mesterekkel nem megy.”
A Jobbik elnöke a sorosozást kérte számon a kormányon, némiképp keresetlen stílusban, de Kövér László felvette a kesztyűt, és kifejtette, Jakab nem a kocsmában van a „jobbikos haverjaival”.
A miniszterelnökön számon kérte Orbán pálfordulásait is, emlegetve, hogy vörös csillagoknak hajbókol ahhoz képest, hogy korábban ezzel élesen szembehelyezkedett a jelenlegi (nagyobbik) kormánypárt és vezetője. Orbán válaszában leginkább Jakab stílusára panaszkodott – és utalva a pártelnök felszólalására – kijelentette, hogy a Jobbik felesküdött Sorosra.
Ezután Jakab még válaszolhatott volna, de miután mondandóját azzal kezdte, hogy a miniszterelnök sértődős hangulatában van, a különösen szigorú hangulatában lévő Kövér az első mondat után megvonta tőle a szót.
Dr. Bálint Györgyre, vagyis Bálint gazdára emlékeztek az országgyűlés rendkívüli ülésén. Bálint 1994 és 1998 között volt országgyűlési képviselő az SZDSZ színeiben, azonban a közismert tévés kertészmérnök népszerűségét és elismertségét még ez sem tudta kikezdeni, mondhatni a magyar társadalom szinte valamennyi csoportjában általános népszerűségnek örvendett.
Legutóbb az borzolta a kedélyeket, hogy az egy hete elhunyt Bálint személyes adatai alapján könnyedén beazonosítható a kormány koronavírusos információs honlapján, így olyan információk is napvilágra kerültek, melyek bőven kegyeletsértőnek számítanak.
Nekrológunkat itt olvashatjátok.
Még május 8-án, személyesen hozta a jó hírt Orbán Viktor, hogy a koronaválság miatt állásukat elvesztetteknek egy csöppet sem kell aggódniuk, hiszen a segítség közel. A miniszterelnök egészen pontosan úgy fogalmazott:
„az állami cégek új feladatokat kapnak, amelyekhez új embereket tudnak majd felvenni időleges szerződésekkel.”
A HVG Online többször rákérdezett, mire föl a nagy csönd az állami munkahelyteremtő program körül. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában tulajdonképpen burkoltan beismerte, a járvány utáni egyik legnagyobb válságkezelő intézkedésből nagyjából semmi sem lesz. Gulyás ugyanis úgy fogalmazott a HVG Online június 25-i, Kormányinfón feltett kérdéseire már úgy válaszolt, nem tartja megoldásnak az állami foglalkoztatás bővítését, helyette inkább „piaci munkaadókat” segítene.
A korábbi terv, amelyet június elején az Innovációs- és Technológiai Minisztérium is megerősített, eredetileg a közfoglalkoztatás nagyarányú bővítését, bértámogatási programot és a honvédségi állomány bővítését értik ez alatt. A HVG leírása szerint már közel 2 hónapja érdeklődnek Bártfai-Mager Andrea és Bodó Sándor államtitkárokat a részletekről, egyáltalán nem kaptak tőlük választ.
