Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Parragh László szerint a „kellő időben” kiáll majd az Iparkamara a megélhetésüket elvesztettekért

Az álláskeresési járadék maximális időtartama 2012 óta csupán három hónap, ami egyedülállóan rövidnek számít a világon, ráadásul a járadék összege és a jogosultak köre is szűk. 2019-ben az állam a munkavállalók által befizetett munkaerőpiaci járulék mindösszesen harmadát költötte a munkanélküliekre, így elvileg nem lehet akadálya a hat hónapra emelésnek. Ugyanakkor még ez sem elég ahhoz, hogy azok, akik a munkájukat elvesztették, anyagi biztonságban legyenek – hívja fel a figyelmet az aHang.

Ahogy azt több cikkünkben is hangsúlyoztuk már a Mércén, a kormány gazdaságvédelmi akcióterve épp csak a munkájukat elvesztőkön nem segített a veszélyhelyzet idején. Bár Orbán Viktor miniszterelnök sokat hangoztatott ígérete szerint „ahány munkahelyet tönkretett a járvány, a kormány annyi munkahelyet fog teremteni”, ebből egyelőre nem sok minden látszik, miközben az idő vészesen sürget. A miniszterelnök többször is hangsúlyozta, a kormány munkaalapú társadalmat szorgalmaz, amibe – világjárvány ide vagy oda – nem illeszkedik a munkanélküliek segélyezése.

Míg csak áprilisban mintegy 73 ezer ember veszítette el munkáját, a kormány a közfoglalkoztatottak, illetve a honvédek számának növelését igyekszik csodafegyverként eladni, ez azonban inkább alkalmas a kedélyek átmeneti csillapítására, mint valódi segítségnyújtásra.

Ráadásul – mint az aHang álláskeresőkkel készített interjúiból is kiderül – igencsak döcögős az ügyintézés, így miközben tízezrek váltak munkanélkülivé egyik napról a másikra, az álláskeresési járadékra akár heteket is várhatnak.

A beszámolók alapján nem ritka, hogy akár 3 hét is eltelik, mire választ kapnak az igénylők a további teendőikkel kapcsolatban.

„Közölték, hogy türelmet kérnek, mert még csak most végeztek a március feldolgozásával. Én áprilisi vagyok, tehát fogalmam sincs, mikor lesz ebből pénz. Ők se tudják. Elnézést kértek, de ugyanannyi munkatárs van a feldolgozásra, mint a járványhelyzet előtt”

– mondta az egyik megszólaló.

Emellett vannak olyanok is, akik munkáltatójuk miatt kerültek végtelenül kiszolgáltatott helyzetbe, miután kiderült, be se voltak jelentve.

„Van olyan családfenntartó, aki pizzaszakácsként dolgozott, és a járvány miatt veszítette el munkáját – ekkor tudta meg, hogy nem volt bejelentve. Egy másik családban a nagymama segíti a lányát, aki párjával és gyermekével a munkájuk elvesztése miatt most csak a családi pótlékból élnek”

– írja az aHang.

A szervezet szerint a munka, megélhetés és sok esetben megfelelő szociális ellátás nélkül maradt emberek ezreinek megsegítésének egyik módja az álláskeresési járadék 3 hónapról 6 hónapra való emelése lenne (amiért petíciót is indított). Ezzel kapcsolatban felkeresték  Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, aki azt mondta:

„Amint lehetőség lesz rá, kellő időben megtesszük a megfelelő lépéseket a helyzet rendezésére.”

A pontosító kérdésre – hogy mit is jelent a „kellő időben” – már nem válaszolt. Pedig az idő már márciusban is bőven itt volt, a kérdés pedig napról napra sürgetőbbé válik.

A kamara eddigi válságkezelésben való szerepvállalása alapján egyáltalán nem biztos, hogy valaha választ kapunk. Még május elején ismerte el Parragh László, hogy bár hivatalosan nincs kötődése Orbán Viktorhoz, 30 éve van szakmai együttműködés köztük. Legutóbb az Iparkamara javaslatára módosították a gazdaságvédelmi akciótervet úgy, hogy ne csak a járvány által leginkább sújtott ágazatok kapjanak segítséget – emlékeztet az aHang.

Mint az emlékezetes, az iparkamara elnöke legutóbb azt mondta:

„Annyi ember ment tönkre az elmúlt napokban, és megy most is, hogy ezzel nem tudunk mit kezdeni.”

Nemrég Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, szívesebben láttak volna egy olyan szociális alapú támogatást, amely a vállalkozások és az alkalmazottak megtartását is biztosította volna a válság végéig, szerinte azonban az Iparkamara magára hagyta a szolgáltató, kisvállalkozói szektort (pedig a foglalkoztatottak 33%-a mikro- és kisvállalkozásoknál dolgozik), amikor a kormány számára készített válságkezelő javaslatot arról, melyik szektornak milyen segítség kellene a talpon maradáshoz.

Bár a Pénzügyminisztérium ma jelentette be a gazdaságvédelmi akcióterv legújabb szakaszát, melynek keretein belül a magyar kisvállalkozások kedvező feltételek mellett igényelhetnek hitelt, kérdéses, hogy még időben érkezik-e a segítség, és eljut-e valóban mindenkihez, akinek szüksége van rá.

Emellett néhány nappal ezelőtt arról is szó esett, hogy újabb bértámogatási programot hozna létre a kormány, amellyel a vendéglátásban és turizmusban a koronavírus-járvány által leginkább érintetteket segítenék méltányosság alapon. Ez jól jöhet a magyarországi turizmus lenullázódása után, ugyanakkor még mindig nem nyújt átfogó segítséget minden munkanélkülinek.

Címlapkép: MTI / Koszticsák Szilárd