Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Qubit: Szociális válságkezelés helyett inkább befeketetésekre és munkahelyi kedvezményekre fókuszál a gazdasági terv

Átfogó elemzést készített a kormány akcióvédelmi tervéről a Qubit, miután kiszivárgott az az anyag, amelyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár május 12-én mutatott be az euórpai országok magyarországi nagyköveteinek. A prezentációból pontosan kiderül, hogy mennyi pénzt szán a kormány az akcióterv egyes elemeire.

A terv öt nagy terület támogatását foglalja magába, összértéke 2020 és 2022 között előzetes bejelentés alapján kicsivel több, mint 9 ezer milliárd forint volt:

  • munkahelyek védelme 2020-ban – 400 milliárd forint,
  • új munkahelyek létrehozása 2020 és 2022 között – 674 milliárd forint,
  • befektetés és fejlesztés a kiemelt szektorokban 2020 és 2022 között – 2564 milliárd forint,
  • hitelek és tőkeprogramok a cégek megsegítésére, valamint a hazai tulajdon védelmére 2020 és 2022 között – 2416 milliárd forint,
  • családok és nyugdíjasok védelme 2020 és 2022 között – 235 milliárd forint.

Tehát a munkahelyek védelmére és a szociális programokra viszonlyag kevés pénzt szán a kormány, a hitelekre és tőkealapokra, illetve a prioritásnak tartott ágazatok fejlesztésére viszont jócskán jut.

A csomag méretét összeadva furcsa lehet, hogy annak egésze nem az előzetesen bejelentett 9200 milliárd forintra jön ki a prezentáció alapján, hanem 6289 milliárd forintra, amelyből 1891 milliárd ráadásul kedvezményes hitelek és hitelgaranciák formájában érkezik. A lap itt annyit jegyez meg, hogy vélhetően nem a hitelezés költségeire, illetve a kamattámogatások összegére számoltak ennyit, hanem a hitelek teljes összegére. Egy hitelt viszont nehéz összevetni a közvetlen pénzbeli támogatásokkal.

Ráadásul mivel a költségvetés három évet érint (2020, 2021 és 2022), az akciótervben szereplő összeg (9200 milliárd) vagy a prezentációban szereplő összeg (6289 milliárd) a lap szerint nem számít igazán magasnak. A 2018-as bruttó GDP majdnem 43 ezer milliárd forint volt, így még a magasabb összeggel számolva is nagyjából a három éves GDP 7 százaléka lehet.

Orbán Viktor április hatodikán tett bejelentésében eredetileg a GDP 18-20 százalékáról volt szó.

Az anyag szerint az első fontos elem a munkahelyek védelme, amely a következő elemekből épül fel:

  • foglalkoztatási költségek támogatása – 220 milliárd forint: munkahelyvédelmi bértámogatás, azaz az ún. Kurzarbeit, amellyel a kieső bérek 70 százalékát állja a kormány, illetve a mérnököknek szánt kutatás-fejlesztési bértámogatás, itt a bérek 40 százalékát állja a kormány,
  • munkahelyek rugalmasságának növelése – nincs meghatározott összeg: a munkaidőkeret kiterjesztése a vészhelyet elmúlta után két évre, ennek lényege, hogy a cégek talán így kevésbé kényszerülnek azokat a munkavállalóikat elbocsájtani, akik most nem tudnak dolgozni, viszont a keret kiterjesztésének köszönhetően később pótolhatják a munkát,
  • cégek tájékoztatása – nincs meghatározott összeg: a VALI – Vállalkozói Információ oldal létrehozása, annak műkődéséről online képzések indítása,
  • adók elengedése és adminisztratív terhek csökkentése – 180 milliárd forint: a szociális hozzájárulási adó 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken július 1-től, az adóbevallásokat és éves jelentéseket szeptember 30-ig lehet leadni, az ÁFA visszatérítéseket pedig 75 nap helyett 30 nap alatt rendezik.

„Annyi munkahelyet kell létrehozni, amennyit a vírus tönkretesz” – az akcióterv második fontos pontja az új munkahelyek teremtése:

  • oktatási és képzési támogatások – 65 milliárd forint: a nyelvvizsga-követelmények elengedése, új diákhitelprogram és a távoktatási programok indítása, egyetemi fejlesztések,
  • vállalatok és iparágak fejlesztése – 344 milliárd forint: a cégek technológiai átállását és az energiahatékonyságuk növelését támogató programok indítása, illetve befeketetések a „jövő iparágaiba” – mint mesterséges intelligencia, űripar, adatgazdaság,
  • befektetések támogatása – 126 milliárd forint: egyedi és hazai befektetések támogatása jól fizető állások létrehozásának érdekében,
  • infrastruktúrafejlesztés indítása – 72 milliárd forint: a gödi különleges gazdasági övezet létrehozása, illetve rozsdaövezeti építkezések támogatása
  • kutatás-fejlesztési és innovációs programok indítása – 67 milliárd forint: új programok indítása mérnöki állások létrehozásának érdekében.

Az akcióterv legnagyobb eleme a kormány által kiemeltnek tartott szektorok megerősítése:

  • turizmus  – 590 milliárd forint: adócsökkentések (SZÉP-kártya szociális hozzájárulási adójának eltörlése, idegenforgalmi adó felfüggesztése az év végéig, ÁFA-visszatérítés felgyorsítása), szálláshelyek felújításának támogatása és egyéb célzott támogatási programok,
  • film- és kreatívipar –  61 milliárd forint: új magyar filmek és sorozatok támogatása, kis- és középvállalkozásokat megsegítő program, új Kreatív Média Központ létrehozása 2021-ben, a védőfelszerelések gyártására való átállást elősegítő támogatások és a MOME Design Kompetencia Programjának támogatása,
  • egészségipar – 375 milliárd forint: annak elősegítése, hogy a magyar intézmények hazai termékeket használjanak, elindul az Egészségügyi Innovációs Ügynökség, koronavírussal kapcsolatos kutatások támogatása, a Semmelweis és a Debreceni Egyetem támogatása,
  • élelmiszeripar és mezőgazdaság – 480 milliárd forint: élelmiszer-gazdasági válságkezelő program és új befektetési program létrehozása, adócsökkentés, hazai termékek előnyben részesítése,
  • építőipar – 65 milliárd forint: a szabályok és az intézményi környezet egyszerűsítése, az építési folyamatok hatékonyabbá tétele,
  • közlekedés és logisztika – 993 milliárd forint: a zalaegerszegi ZalaZONE tesztpálya második fázisa és egyéb vasúti, úti fejlesztések.

A program második legnagyobb eleme a hitelek és tőkeprogramok finanszírozását jelenti, amelynek két alpontja van:

  • kedvezményes hitelek és hitelgaranciák az üzleti szféra segítésére – 1891 milliárd forint: vegyes programok, amelyek közül a munkahelymegtartó hiteltől a versenyképességet növelő hitelen át a különböző garanciaprogramokig minden megtalálható, ezekben résztvesz az összes állami, vagy államközeli bank,
  • tőkeprogramok a hazai tulajdon védelmére – 525 milliárd forint: magyar cégek védelme a külföldi felvásárlástól.

A gazdaságvédelmi akcióterv utolsó nagy egysége a családok és nyugdíjasok védelme:

  • 13. havi nyugdíj fokozatos visszaállítása – 235 milliárd forint,
  • családtámogatások – tervezés alatt, 
  • bölcsődék támogatása – tervezés alatt
  • GYES, GYET, GYET meghosszabbítása a veszélyhelyzet idején – tervezés alatt
  • anyasági támogatás, CSOK, lakáshitelek csökkentése – tervezés alatt, 
  • KRESZ-vizsgák és nyelvvizsgák díjainak csökkentése –  tervezés alatt.

A fenti intézkedések közül az egyetlen, amelyről konkrétumot is lehet tudni, az a 13. havi nyugdíj bevezetése.

A miniszter és az államtitkár által bemutatott prezentáció lezárásaként az akcióterv megvalósításáról beszéltek: a rendeletalkotás elvileg jól halad, a szükséges kormányrendeletet igénylő intézkedések esetében a rendeletek 88 százalékát május 8-ig megalkották. A munkahelyvédelmi bértámogatások viszont eddig nem tartottak túl nagy érdeklődésre számot, a program hatása eddig elég kicsi: a május 8-ig leadott igénylések 6,8 százalékát bírálták el pozitívan, 2,2 százalékát pedig elutasították. Tehát eddig mindössze 300 cég kapott támogatást 600 millió forint értékben.

Címlapkép: MTI/Illyés Tibor