Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Minden eddiginél több munkavállalót terelne a kormány a közmunka felé

Ez a cikk több mint 4 éves.

Közfoglalkoztatásba terelné a kormány a koronavírus miatt állásukat vesztett embereket, derül ki a Magyar Közlönyben tegnap megjelent rendeletből. A határozat a mai naptól, szombattól hatályos, írja az mfor.hu.

A miniszterelnök által aláírt „A Kormány 1240/2020. (V. 15.) Korm. határozata a veszélyhelyzettel összefüggésben a közfoglalkoztatási szabályok eltérő alkalmazásáról” című határozat két pontból áll, az első szerint az egyes munkaerőpiaci intézkedésekről szóló 1139/2017. (III. 20.) Korm. határozat 1. pont c) és d) alpontját nem kell alkalmazni, amíg a vészhelyzet tart.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a közfoglalkoztatási programban minden eddiginél többen vehetnek részt: azok is, akik képesek önállóan elhelyezkedni a munkaerőpiacon, valamint a szakképzettséggel rendelkezőkre vonatkozó korlátozások is megszűnnek.

Az április elején bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv részeként Orbán Viktor azt ígérte, hogy annyi munkahelyet hoznak majd létre, amennyit a vírus tönkretett; a miniszterelnök később a parlamentben arról beszélt, hogy mivel 3 hónapnál tovább nem tudják folyósítani a munkanélküli segélyt, ezután „aki nem kap munkát a piactól, az majd kap az állatól”. Úgy tűnik, a közfoglalkoztatási program kibővítésével szeretnék ezt a problémát megoldani.

A lap szerint jelenleg kevesebb, mint 100 ezren vesznek részt ebben a programban; a miniszterelnök egy héttel ezelőtt, a Kossuth Rádiónak adott interjújában jelezte: a keretet legfeljebb 200 ezer főig tudják növelni, de nem kizárt, hogy egy kicsit még ettől is több helyet tudnak biztosítani.

Az, hogy a kormány közmunkaprogrammal próbálja javítani a munkanélküliségi statisztikát –  ahelyett, hogy megpróbálná a válságnak legkiszolgáltatottabb rétegek létbiztonságát garantálni – nem újkeletű jelenség. Két éve Magyarország az Eurostat felmérésében majdnem dobogós helyen végzett az akkori 3,7 százalékos munkanélküliségi rátájával, amelyen a közfoglalkoztatottak magas száma alaposan karcsúsított. A portfolio felmérése szerint ha őket is beszámítják a statisztikákba, valójában valahol az uniós, 7 százalékos átlag környékén végzett volna az ország.

A legtöbb közmunkás az állami munkahelyteremtés nélkül valószínűleg aktív munkakereső lenne, ráadásul a közmunkáért járó bérből nehézkes megélni – egy napi nyolc órában dolgozó közfoglalkoztatott havi 50-70 ezer forint között keres.

 

Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt