A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 21 iparágban 3440 fővárosi céget kérdezett meg arról, milyen hatással volt tevékenységükre a koronavírus-járvány. A felmérésben nagyrészt (80%) mikrovállalkozások vettek részt, de voltak a válaszadók közt kisvállalkozások (12%), közepes vállalkozások (5%) és néhány nagyvállalat is (3%).
Az eredményből – nem meglepő módon – kiderült: a válság a fővárosi vállalkozások 93 százalékára negatív hatással volt, a legsúlyosabban érintett gazdasági ágazatok a turizmus és szálláshely szolgáltatás, a személyszállítás és taxi-szolgáltatás, a ruha-, textil-, bőripari és művészi kézműves vállalkozások, a szépségipar, a művészet, szórakoztatás és kultúra, a sport és szabadidős szolgáltatások, valamint a gépipar.
Minden ötödik vállalkozás nagyon súlyosnak, szinte kilátástalannak értékelte a helyzetét: a legsérülékenyebbek a minimális tartalékkal rendelkező mikrovállalkozások, és bár a nagyobb vállalkozások pénzügyi stabilitása lényegesen jobb, egy elhúzódó válság akár a közepes cégek jelentős részét is bajba sodorhatja.
A túlélés érdekében öt budapesti vállalkozásból négynél történt valamilyen megszorító intézkedés. A leggyakoribb válságreakció a vállalkozás részleges, vagy teljes bezárása, a működés szüneteltetése volt. A munkaidő és/vagy a létszám csökkentése legrosszabb esetben elbocsátást jelentett a cégek 14 százalékánál, 17 százalék fizetés nélküli, 10 százalék fizetett szabadságra küldte az alkalmazottakat. A nagyvállalati körben a cégek 60 százalékánál történtek megszorító intézkedések, ami elsősorban a munkarend megváltoztatását jelentette.
Bár a járványnak lassan vége, a cégek kilátásai nem túl fényesek: a 3 hónapra vonatkozó előrejelzések alapján a legjobb esetben is 51 százalékos forgalomcsökkenést jósolnak a járvány előtti időszakhoz képest, míg a legrosszabb esetben 77 százalékos visszaeséssel számolnak.
A kamra szerint az elbocsátásokra, a munkaidő vagy bérek csökkentésére vonatkozó számítások a 3-50 fős cégeknél a legkedvezőtlenebbek, ők 15-46 százalékos elbocsátási arányt, és az alkalmazottak 34-65 százaléka esetében fizetés- vagy munkaidő-csökkentést jósolnak.
A fővárosi cégek likviditási helyzete meglehetősen aggasztó, 16 százalékuknak már most elfogytak a tartalékai. Ha a válság minimum további 4 hónapig tart – ahogyan azt a megkérdezettek legoptimistább esetben valószínűsítik -, és a cégek nem kapnak jelentős támogatást, akkor a kétharmaduk maradna tartalék nélkül, 6 hónapnál hosszabb válság esetén pedig alig 8 százalékuk tudná önerőből finanszírozni vállalkozását
– közölte a kamara.
Ahogy azt a felmérés eredményei is tükrözik tehát, a mikro- és kisvállalkozások jártak a legrosszabbul a korány április elején bejelentett gazdaságvédelmi akciótervével. Mindez annak fényében tűnik különösen problematikusnak, hogy a KSH 2018-as adatai szerint a magyar cégek 99,1%-a kis- és középvállalkozás, ezen belül is 99,4%-os a mikrovállalkozások aránya, a gazdaság újraindításához pedig rájuk is szükség lesz.
A foglalkoztatottak 33%-a mikro- és kisvállalkozásoknál dolgozik, közülük azonban most sokan elveszítették a munkájukat, állami segítséget nem kapnak, miközben ők végzik a lakossági szolgáltatások nagy részét, így ha kevesebben lesznek, azt mindannyian megérezzük majd.
Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke a 24.hu-nak nemrég arról beszélt, szívesebben láttak volna egy olyan szociális alapú támogatást, amely a vállalkozások és az alkalmazottak megtartását is biztosította volna a válság végéig, szerinte azonban az Iparkamara magára hagyta a szolgáltató, kisvállalkozói szektort, amikor a kormány számára készített válságkezelő javaslatot arról, melyik szektornak milyen segítség kellene a talpon maradáshoz.
Az Innovációs- és Technológiai Minisztérium azt ígéri, a gazdaságvédelmi akcióterv második szakaszában pályázati támogatásokat indítanak a mikro-, kis- és közép, valamint a nagyvállalkozások munkahelymegtartása és újak teremtése, illetve a hatékonyság növelése érdekében. Ugyanakkor az kérdéses, mennyire érkezik időben a segítség és eljut-e valóban mindenkihez, akinek szüksége van rá.
