Az európai fővárosok között a lettországi Riga után Budapesten nőtt a legnagyobb mértékben – egészen pontosan 4 fokkal, ami nagyon sok – az átlaghőmérséklet az elmúlt 50 évben, derült ki a az Európai Adatújságírói Hálózat (EDJNet) tegnap nyilvánosságra hozott jelentéséből.

Az európai klímát vizsgáló Copernicus Program adatai alapján összeállított jelentés szerint a vizsgált 35 ország mindegyikében a nagyvárosokban és környékükön  emelkedett leginkább a hőmérséklet, főleg Közép- és Kelet-Európában. A készítők több  mint 100 ezer európai település 50 évnyi adatait vizsgálták, melyek azt mutatják, hogy szinte mindenütt egyre melegebbé vált az időjárás, átlagosan több mint 2 fokkal, de több helyen az emelkedés elérte az 5 fokot is (és csupán 73 olyan települést találtak, ahol csökkent a hőmérséklet, de ezeken a helyeken is csak mindössze néhány tized fokkal).

Az adatok feldolgozásában a Levegő Munkacsoport is segített, a szervezet elnöke, Lukács András szerint Magyarország az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa,

a főváros helyzetét pedig jelentősen súlyosbítja, hogy az elmúlt évtizedekben igyekeztek szinte minden talpalatnyi zöldet beépíteni utakkal, lakóparkokkal, bevásárlóközpontokkal, irodaházakkal, benzinkutakkal.

„Különösen a szinte évről évre növekvő nyári hőségnapok alatt érezzük ennek a hátrányát, hiszen ekkor az aszfalt akár 60 fokra, egy gépkocsi teteje 70 fokra is felmelegszik, kályhaként fűtve a környezetét; ugyanakkor egy fákkal borított talaj hőmérséklete legfeljebb 25 fok. Tovább rontja a helyzetet, hogy a légszennyezés és a hőség elsősorban ugyanazokat a szerveinket támadja meg. Nem véletlenül mutatják az elmúlt időszak adatai, hogy a nyári hőségnapok alatt gyakran 30 százalékkal is növekszik az elhalálozások száma”

– mondta Lukács.

Egyes kerületekben kevesebb mint egy négyzetméter zöldfelület jut egy lakosra, mindenhol beton és autók vannak, ráadásul a károsanyag -kibocsátás emelkedéséhez és további egészségügyi problémákhoz vezet, hogy a külsőbb kerületekben és a  külvárosokban sokan fával fűtenek, illetve a hulladékégetés sem ritka.

Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse szerint

a megbetegedések és a halálesetek további növekedésének megelőzése elképzelhetetlen a zöldfelületek növelése és a meglévők megóvása nélkül. Ehhez pedig elengedhetetlen az aszfalttal borított területek csökkentése a gépjármű-forgalom és parkolóhelyek rovására.

Egy ilyen átalakítást szerinte nagymértékben elősegítene a Levegő Munkacsoport által már régóta javasolt városi útdíj bevezetése és egy parkolási támogatási reform, valamint a környezetkímélőbb közlekedési módok használatának kiemelt ösztönzése.

Bár – mint arra a jelentésben szintén megszólaltatott Másfél fok vezetője, Vigh Péter is rávilágított – az utóbbi időben Magyarországon is bekerült a köztudatba a klímaváltozás problémaköre, a kormány viszont továbbra is csak a minimálisan szükséges intézkedéseket teszi meg ezügyben.

Ahogy arról a írtunk az év elején, a magyarországi zöld szervezetek „megúszós kirakatintézkedésként” értékelték az Orbán-kormány klímavédelmi akciótervét. Mindeközben az Országgyűlés még mindig nem szavazta meg a kormánypárti politikusok által sokat kritizált klímavészhelyzetet, így ez egyelőre csak Budapesten történt meg, miután ősszel Karácsony Gergelyt választották meg főpolgármesternek.

Karácsony korábban azt mondta: megérti az arra irányuló kormánypárti kérdéseket, hogy a főváros miért nem cselekszik a szavak helyett, de sajnos nehéz örökséget kaptak, ugyanis a fővárosnak ezidáig sem klímastratégiája, sem hulladékgazdálkodási stratégiája nem volt, ahogy céldátumok sem voltak kitűzve a karbolsemlegesség elérésére, de még csak arra vonatkozó gondolatokkal sem találkoztak, hogyan tehetnék élhetővé Budapestet az unokáink számára is.

A fővárosnak tehát a nulláról kell felépítenie a stratégiáját, hogy meg tudja védeni a lakosait a klímaváltozás egyre inkább kézzelfogható hatásaitól, miközben – ahogy az a számokból is látszik – igencsak sürget az idő.