Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A fideszes „zöldre festés” helyett klímavészhelyzetet hirdetne az ellenzék

Ismét rendkívül kevés kormánypárti képviselőt érdekelt a ma délutáni, a klímavészhelyzet kihirdetéséről tartandó, általános vita, ahol a járványszabályok betartásával együttjáró, új felszólalási rend mellett is kevesen jelentek meg, hogy abban felszólaljanak. Ott voltak azonban a kormánypártok vezérszónokai, és Schanda Tamás államtitkár is. A kormány így most először egy, a Szabó Tímea (Párbeszéd) és Schmuck Erzsébet (LMP) által beterjesztett törvényjavaslat kapcsán kissé részletesebb reakciókat is hallatott klímaválság-ügyben, mint ezelőtt.

Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője, és a törvényjavaslat egyik beterjesztője nyitotta meg az általános vitát. Felszólalásában emlékeztetett, a mostani, járványhelyzet miatti veszélyhelyzetet és rendeleti kormányzást Orbán Viktor előszeretettel használta eddig a rendeleti kormányzást: ilyen volt a Sümeg melletti bányaberuházás engedélyezése, vagy legutóbb a Samsung gödi gyárának helyi adó alóli mentesítése is, ami kifejezetten a gödiek érdekei elleni cselekedet.

Később felidézte azt is, hogy a Fidesz-KDNP az elmúlt évtizedben számos alkalommal adta tanújelét annak, nemcsak nem tesz semmit az egyre súlyosabb klímaválság megállítása érdekében. Például 2010 óta az országnak környezetvédelmi minisztériuma sincsen, a Fidesz nagyipari mezőgazdaságot támogató politikája nagyban hozzájárult a környezetromboláshoz, az ipari termelés miatt pedig az uniós légszennyezettségi, egészségügyi értékhatárokat is rendszeresen átlépjük, több helyen. Ez utóbbi rádásul kifejezetten veszélyeztetetté tesz egyes magyarokat a légzőszerveket támadó új koronavírus-járvány idején – emelte ki Szabó.

„A Párbeszéd javaslata felkészíti az országot a klímaváltozás elleni harcra, megvédi az országot annak nem várt következményeitől.”

-jelentette ki,

majd ismertette a klímavészhelyzet kihirdetése keretében a párt szerint kívánatos akciókat: a lignit- és szénerőművek bezárását, nagyszabású programot az ország lakóházainak energiahatékonysági felújítására, és a klímaváltozás kiemelt szerepét az közoktatási tantervben.

Budapest, 2020. április 21.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetõje expozét tart a klímavészhelyzet kihirdetésérõl szóló elõterjesztés törvényjavaslat vitájában az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. április 21-én.
MTI/Illyés Tibor

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője, és a javaslat másik beterjesztője figyelmeztetett:

„a klímaváltozás nincs tekintettel a kormánypártok kétharmadára”.

Emlékeztetett arra is, hogy míg néhány évvel ezelőtt a magyar jobboldal még jóformán tagadta, de legalábbis megkérdőjelezte az ember által okozott klímaválság tényét, addig mostanra a propaganda szintjén a kormány már „klímabajnokként” tetszeleg, ugyanakkor a tettek nem követték a kijelentéseket.

Schmuck közölte, a 2030-ig előirányzott szén-dioxid kibocsátási kvóta radikális módosítására lenne szükség, ugyanakkor nyilvánosan még a soron következő klímacsúcsra készült kormányzati klímaterv sem ismert.

És noha Orbán februári évértékelőjén „klímavédelmi akciótervet” hirdetett, ez az intézkedésterv Schmuck szerint „még zöldre festésnek is kevés”, például az illegális hulladéklerakók felszámolása egyrészt eddig is feladat lett volna, másrészt az üvegház-hatás csökkentéséhez semmi köze nincsen.

A szélerőművek koncepciója is hiányzik az akciótervből, a napelem-farmokat pedig ironikus módon, környezetrombolással létesítik, ahelyett hogy minél több háztetőre szerelnék azt fel. A fakivágások mértéke pedig Magyarországon továbbra is nagy arányú, és a kormány ez ellen sem tett Schmuck szerint eddig szinte semmit.

„veszélyhelyzet van, mert az éghajlat alapvető, ökológiai feltétele az emberi életnek, annak változása pedig az élet teljességére hatással van”

-emelte ki Schmuck Erzsébet.

Azt is elmondta, hogy noha látszólag a világméretű Covid-19 járvány elvonja most a figyelmet az éghajlatváltozás problémájáról, ugyanakkor túlfogyasztásos életmódunk, a globalizáció kockázatai és a környezetszennyezés nélkül ez a vírus sem szabadulhatott volna el, így érdemes mindezt – Ferenc pápa nyomán – a természet egyik reakciójának tekinteni ezekre a folyamatokra.

A kormány szerint ők „felelősek és elkötelezettek”

A klímavészhelyzet-törvényjavaslatra a kormány részéről Schanda Tamás, az Innovációs- és Technológiai Minisztérium államtitkára válaszolt. Felhívta a figyelmet, „a Kárpát-medence természeti értékeinek megóvása, a teremtett világ védelme” a kormány egyik legfőbb célja, amelyben „konkrét cselekvéssel” is részt vesz.

Közölte, egyetértenek az ellenzékkel abban, hogy a klímaváltozás „korunk egyik legjelentősebb fenyegetése”, de szerinte a kormány „eddig is tudatában volt ennek a kérdésnek” a jövőben pedig még nagyobb hangsúlyt fektet az intézkedésekre, és „nyitott az építő javaslatokra.”

Ugyanakkor Schanda szerint a kérdést „nem szabad politikai akciókra felhasználni”. Hangsúlyozta, a 2015-ös, párizsi klímamegállapodás célkitűzései (a 2 celsius fokos átlaghőmérséklet-emelkedés elkerülése) iránt a magyar kormány elkötelezett, a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia pedig éppen a 2050-ös karbonsemlegességet irányozza elő.

Az államtitkár megismételte Orbán Viktor további kijelentéseit, elsősorban a nagy, szennyező országoknak és multicégeknek, és nem kisebb országok kormányainak kell viselnie a terheket a klímavédelem területén, valamint, hogy az atomenergia fontos része a klímaváltozás elleni küzdelemnek.

Szerinte a kormány „felelős és elkötelezett” az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és hangsúlyozta, az egy főre eső szén-dioxid kibocsátás számításaik szerint Magyarországon „40%-kal alacsonyabb, mint Németországban”.

Budapest, 2020. április 21.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára felszólal a klímavészhelyzet kihirdetésérõl és az éghajlatváltozási veszélyhelyzetbõl fakadó, halasztást nem tûrõ feladatokról szóló törvényjavaslatok általános vitájában az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. április 21-én.
MTI/Illyés Tibor

Hozzátette, az 1990-es szintnél 2018-ban az üvegház-hatású gázkibocsátás 33%-kal volt már alacsonyabb, ez átlagos uniós érték 75%-a, és ez alacsonynak tekinthető. „Erre legyünk közösen büszkék!” – javasolta Schanda Tamás.

Hangsúlyozta, míg az ellenzék a gazdaságfejlesztés és a klímavédelem céljait szembeállítják egymással, addig a kormány szerint a kettőt össze lehet hangolni „ma még nem ismert technológiák” alkalmazásával.

Majd hosszasan sorolta a klímavédelmi akcióterv keretében megígért intézkedéseket: ez az illegális szemétlerakók felszámolását, a műanyag-palackok folyamatos kivezetését, az elektromos járművek elterjedésének segítését és „szemléletformálást” jelentene.

Bencsik János, a Fidesz frakció vezérszónoka mindehhez azt tette hozzá, szerinte a klímaváltozásra, mint természeti folyamatra az ember csak reagálhat, hiszen az emberi civilizáció szerinte csak az természeti erőforrásrendszer „egyik alrendszere.” Majd Lányi Andrást idézve kiemelte „nem az ember van a gazdaságért, hanem a gazdaság van az emberért”. Bencsik szerint szemléletváltás kell, ami nem csupán a gazdasági növekedést tartja értéknek.

Ő is hangsúlyozta a Fidesz álláspontját, amely szerint „nem szabad túlzottan nyomorgatni magunkat” a klímavédelem során, hiszen Magyarország nem nagy szén-dioxid kibocsátó ország.

Túl kevés, túl későn

Mind ő, mint az őt követő, jobbikos vezérszónok, Nunkovics Tibor hangsúlyozta, kívánatos lenne, ha ebben a kérdésben az ellenzék és a kormánypárt valamiféle konszenzust tudna kialakítani. Nunkovics szerint azonban nem ebbe az irányba mutat a kormány az elmúlt évtizedben leépítette a környezetvédelem és klímavédelem intézményrendszerét, és hogy előretörtek a környezetrombolásban oroszlánrészt vállaló, fideszes oligarchák is a gazdaságban.

A kormány akciótervét a képviselő „elkésettnek” minősítette, és főleg ellenzéki képviselők elmúlt 5-6-8 évben benyújtott javaslatait szedte össze. Azonban ezek a lépések a jelenlegi helyzetben már nem elégségesek ahhoz, hogy az lényegi cselekvésnek lehessen nevezni, még ha a szemét felszámolása és a műanyaghulladék korlátozása üdvözlendőek is. Mint ellenzéki társai, Nunkovics is felhívta a figyelmet a járvány és klímaváltozás összefüggéseire is.

Nem a klímavédelem felé mutat az sem, hogy Mészáros Lőrinc mátrai ligniterőművét 17 milliárd forintért vásárolta vissza az állam modernizáció céljából, miközben 3 éve a vállalkozó azt 6 milliárd forintért vette meg az államtól. Nunkovics szerint elkerülendő, hogy most, a Fidesz „zöld fordulata” után az erre szánt pénzek is csupán saját holdudvaruk gazdagítására szolgáljanak, mint az eddigi, EU-s és más fejlesztési pénzek.

Aradszki András, a KDNP vezérszónok a fideszes Bencsik Jánossal szemben most is azt hangsúlyozta, a „balliberális nemzetközi erők” a „klímavészhelyzet” eszközével „politikai termékké akarják silányítani” a „teremtésvédelem ügyét.”

A KDNP-s képviselő szerint azonban a klímavédelem lehetséges a nagyipari gazdaság jelentős korlátozása nélkül, ezt csupán „radikális baloldali erők” akarják elérni. Szerinte az eddig klímavészhelyzetet hirdető országok „zöld-balliberális” kormányokkal rendelkeznek, ezért ez nem helyes irány.

Gurmai Zita, az MSZP vezérszónoka a klímaválság „visszacsapó hatásaira” figyelmeztetett, nevezetesen, hogy a szárazság és a hőség miatt óriási mértékben ugrik majd meg a lakosság energiaigénye, és az energiaszegénység új dimenziói jelennek majd meg, például a téli, fűtési időszakban halálra fagyott emberek mellett megjelennek majd azok az esetek, amikor a legszegényebbek az óriási hőségbe, és szárazságba halnak majd bele, de a kormány ez, és a vízhiány ellen sem tett mindeddig lényegében semmit.

„Az utolsó pillanatban vagyunk.”

-hívta fel Gurmai a kormánypárt figyelmét, hozzátéve, a kormány „propagandistái” a médiában továbbra is elbagatellizálni, elviccelni igyekeznek a helyzetet.

Ezért az MSZP a többi ellenzéki párttal együtt átfogó „zöld new deal” programot támogatna, amely komplex, ipari-mezőgazdasági átállást javasol, reménéyt fejezte ki, hogy a klímavédelmi törvényben 2030-ra 55%-kal lehet csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást, és 2025-ig bezárnak minden lignit- és szén-alapú erőművet is az országban. A lakosságot szerinte „fogyasztókból aktív energiatermelőkké” kell tenni, és nagy zöld beruházások és „zöld bank” bevezetését is javasolta.

Az MSZP másik vezérszónoka, Varga László pedig mindehhez hozzátette, eddig kevés olyan, fontos kérdésben volt akkora törés jobboldali és baloldali erők között, mint a klímaváltozás. Szerinte nagyon fontos lenne, hogy valóban érdemi tárgyalás, és valós konszenzus kövesse a mostani vitát.

Arra is felhívta a figyelmet, a Sajó-völgyben, ahonnan ő jön az ipar zöld rehabilitációja elmaradt, így a légszennyezettség mértéke és ez a jövőbena miskolci térség 300.000 lakosának legnagyobb problémájává fog válni és már a mostani járvány alatt is érzékelteti hatását.

Oláh Lajos, a DK vezérszónoka hangsúlyozta, egyrészt a klímaváltozásnak a mai kormányzatban többé nincs egyértelmű felelőse. Oláh szerint a szegények mindig kimaradnak a kormány terveiből, pedig a változások őket érintik a legsúlyosabban.

„Persze a rózsadombi villából kevésbé lesz érezhető a klímaváltozás, mint náluk.”

-szúrt oda. Szerinte a mostani, kormánypárti „zöld fordulat” csupán azért ment végbe, mert a tavalyi önkormányzati választás után Orbánék stratégiai manőverbe kezdtek.

A klímavészhelyzetről szóló törvényjavaslatot még 2019. decemberében vette napirendjére az Országgyűlés, miután ezt a kormánypártok padsoraiban is megszavazták. Ez már akkor is meglepetést okozott a lépést, hiszen jóformán az első olyan ellenzéki vitajavaslat ment át a Parlament szakbizottságain, amely az ellenzék egyik fő követelését tárgyalná.

Azonban a klímavészhelyzet kihirdetéséről eddig a kormánypártok egy szót sem ejtettek, és a mai vitán is inkább arról beszéltek szónokaik, hogy közös „klímatörvényt” dolgoznának ki, az ellenzéki javaslatok némelyikét figyelembe véve.

Címlapkép: MTI/Illyés Tibor