Tavaly augusztusban nyújtott be a Párbeszéd egy törvényjavaslatot, amely a klímvészhelyzet kihirdetését szorgalmazná. Bár a Fidesz a javaslatot kezdetben nem támogatta, tárgysorozatba vételét aztán mégis megszavazta, a napirendre vételét azonban a mai napon ismét leszavazta, így az nem kerülhet az Országgyűlés elé.
Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője a Fidesz mai döntésével kapcsolatban sajtótájékoztatót tartott, ahol elmondta: egy valódi zöld fordulatot jelentő törvényjavaslat kerülhetett volna az Országgyűlés elé, de a Fidesz kibújt ez alól, amit nyilvánvalóan azzal próbálnak megmagyarázni, hogy idő közben kijött a kormány „szánalmas kis zöldre festős csomagja.”
Tordai szerint Orbán Viktor szemétszedős, felszínt sem kapargatós csomagjával szemben a Párbeszéd törvényjavaslata egyrészt sokkal ambiciózusabb klímacélokat rögzít, másrészt 14 darab önmagában is komplex pontban írja le, hogy mi lenne a kormány feladata, illetve hogy mi lenne a tartalma annak a klímavédelmi törvénynek, amelyet a kormánynak ki kellene dolgoznia és az országgyűlés elé kellene terjesztenie. A képviselő szerint a Fidesz „álzöld klímavédelmi csomagja” a Párbeszéd javaslatának 14 pontjából mindössze kettőt érint.
Tordai elmondta továbbá: ettől még a Párbeszéd javaslata tárgysorozatban marad, továbbra is elvárják a napirendre vételét, és a következő házbizottsági ülésen újból kezdeményezni fogják azt.
Tordai szerint amit a Fidesz megpróbált magáról felépíteni azzal kapcsolatban, hogy mennyire komolyan veszi a klímakatasztrófát és a zöld átállás kérdését, az tökéletesen összeomlott a mai szavazatukkal.
„A Fidesz zöldülése nem más, mint a narancs bepenészesedése. Mi ezt nem fogjuk bekajálni”
– mondta.
A Párbeszéd törvényjavaslata szerint az országgyűlés kihirdetné a klímavészhelyzetet, a kormánynak be kellene nyújtania a klímavédelmi törvényt, emellett rövid- közép- valamint hosszútávú klímavédelmi, illetve klímaalkalmazkodási stratégiát is ki kellene dolgoznia.
A klímavédelmi törvény a következő pontokat tartalmazza:
- Magyarország 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását,
- legalább 30%-kal csökkenti energiafelhasználását,
- végső energiafogyasztásának legalább 35 százalékát megújuló energiákból nyeri,
- 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet, a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátást.
- A klímavédelmi törvény tartalmazza a magyarországi lignit- és szénerőművek 2025-ig való bezárásának szabályozását, tekintettel a munkaerőpiaci és szociális szempontokra – ezzel utalva a Mészáros Lőrinc kezében lévő Mátrai hőerőműre, mely egymaga az ország szén-dioxid kibocsátásának 16 százalékáért felel;
- a szélenergia hasznosítását korlátozó intézkedések eltörlését,
- a napelemek, napelemes rendszerek és hőszivattyúk áfájának a jelenlegi 27 százalékról a kedvezményes 5 százalékra csökkentését;
- a lakosság és a helyi közösségek fogyasztókból aktív energiatermelőkké („prosumerekké”)válásának támogatását;
- a hazai lakásállomány komplex energetikai korszerűsítésével – állami támogatással – az energiahatékonyság növelésének programját – itt elsősorban a magánlakásállományra koncentrálva;
- a hazai vállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseinek támogatási programját;
- a megjelölt célok finanszírozására a Zöld Bank létrehozását;
- a Zöld Közbeszerzési Rendszer felállítását;
- a kapcsolódó közpolitikai szabályozások (elsősorban közlekedéspolitika, víz- mező- és erdőgazdálkodási politika, területhasználati, terület- és településfejlesztési politika) megváltoztatását a fenntarthatóság szempontjai alapján;
- a klímavédelem ügyét támogató módosításokat az adórendszer területén, egyebek közt a szénadó melyből jövőre 225 millió forintot szedne be az állam a javaslat alapján, valamint a kerozinra kivetett, a közúti közlekedésben használt szintű jövedéki adóbevezetését hogy megszűnjön a nonszensz helyzet, miszerint a repülőgépek üzemanyaga nem a normális jövedéki adó szerint adózik;
- a klímaigazságosság szempontjait érvényesítő társadalompolitikai programokat, amelyek a klímasemleges társadalmi és gazdasági működésre való átállás során kiemelten védik és támogatják a sérülékeny társadalmi csoportokat;
- a társadalmi szemléletformáló kampányok folytatását, különös tekintettel a gazdasági döntéshozókra;
- a klímaalkalmazkodás komplex programját, kiemelten kezelve a mezőgazdaság, az élelmiszerbiztonság, a vízgazdálkodás, a településpolitika, a lakhatás, a kritikus infrastruktúrák és a közegészségügy kérdéseit;
- a klímavédelem ágazatközi feladataival is megbízott környezet- és természetvédelmi illetve vízgazdálkodási minisztérium korábbi hatásköreinek és önállóságának, a környezet- és természetvédelmi hatóságok jogköreinek, valamint a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának, önállóságának és hatáskörének helyreállítását annak érdekében, hogy az államigazgatásban egyre gyakrabban megjelenő klímagyilkos üzleti- és magánérdekekkel szemben hatékonyan képviselhessék a társadalmi érdekeket.
Élő közvetítésünk a sajtótájékoztatóról:
