Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Leszavazta a Fidesz a Párbeszéd klímavészhelyzetet hirdető törvényjavaslatát

Tavaly augusztusban nyújtott be a Párbeszéd egy törvényjavaslatot, amely a klímvészhelyzet kihirdetését szorgalmazná. Bár a Fidesz a javaslatot kezdetben nem támogatta, tárgysorozatba vételét aztán mégis megszavazta, a napirendre vételét azonban a mai napon ismét leszavazta, így az nem kerülhet az Országgyűlés elé.

Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője a Fidesz mai döntésével kapcsolatban sajtótájékoztatót tartott, ahol elmondta: egy valódi zöld fordulatot jelentő törvényjavaslat kerülhetett volna az Országgyűlés elé, de a Fidesz kibújt ez alól, amit nyilvánvalóan azzal próbálnak megmagyarázni, hogy idő közben kijött a kormány „szánalmas kis zöldre festős csomagja.”

Tordai szerint Orbán Viktor szemétszedős, felszínt sem kapargatós csomagjával szemben a Párbeszéd törvényjavaslata egyrészt sokkal ambiciózusabb klímacélokat rögzít, másrészt 14 darab önmagában is komplex pontban írja le, hogy mi lenne a kormány feladata, illetve hogy mi lenne a tartalma annak a klímavédelmi törvénynek, amelyet a kormánynak ki kellene dolgoznia és az országgyűlés elé kellene terjesztenie. A képviselő szerint a Fidesz „álzöld klímavédelmi csomagja” a Párbeszéd javaslatának 14 pontjából mindössze kettőt érint.

a kormány klímavédelmi akcióterve

Tordai elmondta továbbá: ettől még a Párbeszéd javaslata tárgysorozatban marad, továbbra is elvárják a napirendre vételét, és a következő házbizottsági ülésen újból kezdeményezni fogják azt.

Tordai szerint amit a Fidesz megpróbált magáról felépíteni azzal kapcsolatban, hogy mennyire komolyan veszi a klímakatasztrófát és a zöld átállás kérdését, az tökéletesen összeomlott a mai szavazatukkal.

„A Fidesz zöldülése nem más, mint a narancs bepenészesedése. Mi ezt nem fogjuk bekajálni”

– mondta.

A Párbeszéd törvényjavaslata szerint az országgyűlés kihirdetné a klímavészhelyzetet, a kormánynak be kellene nyújtania a klímavédelmi törvényt, emellett rövid- közép- valamint hosszútávú klímavédelmi, illetve  klímaalkalmazkodási stratégiát is ki kellene dolgoznia.

A klímavédelmi törvény a következő pontokat tartalmazza:

  • Magyarország 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását,
  • legalább 30%-kal csökkenti energiafelhasználását,
  • végső energiafogyasztásának legalább 35 százalékát megújuló energiákból nyeri,
  • 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet, a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátást.
  • A klímavédelmi törvény tartalmazza a magyarországi lignit- és szénerőművek 2025-ig való bezárásának szabályozását, tekintettel a munkaerőpiaci és szociális szempontokra – ezzel utalva a Mészáros Lőrinc kezében lévő Mátrai hőerőműre, mely egymaga az ország szén-dioxid kibocsátásának 16 százalékáért felel;
  • a szélenergia hasznosítását korlátozó intézkedések eltörlését,
  • a napelemek, napelemes rendszerek és hőszivattyúk áfájának a jelenlegi 27 százalékról a kedvezményes 5 százalékra csökkentését;
  • a lakosság és a helyi közösségek fogyasztókból aktív energiatermelőkké („prosumerekké”)válásának támogatását;
  • a hazai lakásállomány komplex energetikai korszerűsítésével – állami támogatással – az energiahatékonyság növelésének programját – itt elsősorban a magánlakásállományra koncentrálva;
  • a hazai vállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseinek támogatási programját;
  • a megjelölt célok finanszírozására a Zöld Bank létrehozását;
  • a Zöld Közbeszerzési Rendszer felállítását;
  • a kapcsolódó közpolitikai szabályozások (elsősorban közlekedéspolitika, víz- mező- és erdőgazdálkodási politika, területhasználati, terület- és településfejlesztési politika) megváltoztatását a fenntarthatóság szempontjai alapján;
  • a klímavédelem ügyét támogató módosításokat az adórendszer területén, egyebek közt a szénadó melyből jövőre 225 millió forintot szedne be az állam a javaslat alapján, valamint a kerozinra kivetett, a közúti közlekedésben használt szintű jövedéki adóbevezetését hogy megszűnjön a nonszensz helyzet, miszerint a repülőgépek üzemanyaga nem a normális jövedéki adó szerint adózik;
  • a klímaigazságosság szempontjait érvényesítő társadalompolitikai programokat, amelyek a klímasemleges társadalmi és gazdasági működésre való átállás során kiemelten védik és támogatják a sérülékeny társadalmi csoportokat;
  • a társadalmi szemléletformáló kampányok folytatását, különös tekintettel a gazdasági döntéshozókra;
  • a klímaalkalmazkodás komplex programját, kiemelten kezelve a mezőgazdaság, az élelmiszerbiztonság, a vízgazdálkodás, a településpolitika, a lakhatás, a kritikus infrastruktúrák és a közegészségügy kérdéseit;
  • a klímavédelem ágazatközi feladataival is megbízott környezet- és természetvédelmi illetve vízgazdálkodási minisztérium korábbi hatásköreinek és önállóságának, a környezet- és természetvédelmi hatóságok jogköreinek, valamint a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának, önállóságának és hatáskörének helyreállítását annak érdekében, hogy az államigazgatásban egyre gyakrabban megjelenő klímagyilkos üzleti- és magánérdekekkel szemben hatékonyan képviselhessék a társadalmi érdekeket.

Élő közvetítésünk a sajtótájékoztatóról:

Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi