Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Klímavészhelyzeti törvényjavaslatot nyújtott be a párbeszédes Tordai Bence

Ez a cikk több mint 4 éves.

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője „klímavészhelyzet Magyarországon és Budapesten” címmel tartott sajtótájékoztatót azon törvényjavaslat kapcsán, mellyel a klímavészhelyzet kihirdetését szorgalmazza. Tordai sajtótájékoztatóját itt tudjátok megnézni:

A törvényjavaslat szerint a klímaváltozás

„már egy-két évtizeden belül felülírja eddigi életvitelünket, és a XXI. századvégére alapjaiban fogja veszélyeztetni az emberi civilizáció létfeltételeit a Földön”.

A törvényjavaslat szerint az országgyűlés kihirdetné a klímavészhelyzetet, valamint kötelezné a kormányt rövid- közép- valamint hosszútávú klímavédelmi – valamint, mivel a változás visszafordíthatatlan – klímaalkalmazkodási stratégia kidolgozására.

Ennek értelmében a kormánynak már év végére be kellene nyújtania a klímavédelmi törvényt, a hozzá kapcsolódó rendeleteket pedig 2020 március 31-ig ki kellene dolgozniuk és el kellene fogadniuk.

Tordai kiemelte, habár a migrációs vészhelyzetet immár négy éve bevezették, és már nem áll fenn a szituáció amire hivatkozva ez megtörtént, még mindig hatályban van, miközben valójában klímavészhelyzetben élünk, ami valódi válság, földünk és életlehetőségeink megóvása érdekében pedig cselekedni kell.

A kormányzati gyűlöletkampányra utalva elmondta, meg kell szüntetni az állami százmilliárdokból finanszírozott „szellemi kútmérgezést”, ehelyett a valódi problémákról kell tájékoztatni az embereket, ugyanakkor hangsúlyozta,

különös figyelmet kell fordítani a gazdaság szabályozására, hisz a károsanyag-kibocsátás háromnegyedéért a gazdasági szereplők a felelősek.

Példaként felhozta, Magyarországon a júniusi átlaghőmérséklet négy fokkal haladta meg a szokásost, miközben több országban lángolnak a sarkköri erdők, Nyugat-Európában pedig sorra dőlnek meg a melegrekordok és elképesztő szárazság uralkodik.

Emlékeztetett arra is, több kormány már felismerte a klímavészhelyzet fennállását és kihirdette a vészhelyzetet, emellett több nyugati nagyváros is hasonlóképp tett már, ahogy Karácsony Gergely, az ellenzéki összefogás főpolgármester-jelöltje is ezt fogja javasolni a közgyűlésnek, amennyiben megválasztják.

Az önkormányzati választási kampány keretében azt is elmondta, Karácsony programjában hangsúlyos helyen szerepel a főváros zöldítése, zöldövezetek létrehozása, és a város levegőjének a javítása.

Tordai kifejtette: a klímaváltozás már a mi életünkben érezteti hatásait – ahogy már jelenleg is érezzük.

A klímavédelmi törvény a következő pontokat tartalmazza:

  • Magyarország 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását,
  • legalább 30%-kal csökkenti energiafelhasználását,
  • végső energiafogyasztásának legalább 35 százalékát megújuló energiákból nyeri,
  • 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet, a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátást.
  • A klímavédelmi törvény tartalmazza a magyarországi lignit- és szénerőművek 2025-ig való bezárásának szabályozását, tekintettel a munkaerőpiaci és szociális szempontokra – ezzel utalva a Mészáros Lőrinc kezében lévő Mátrai hőerőműre, mely egymaga az ország szén-dioxid kibocsátásának 16 százalékáért felel;
  • a szélenergia hasznosítását korlátozó intézkedések eltörlését,
  • a napelemek, napelemes rendszerek és hőszivattyúk áfájának a jelenlegi 27 százalékról a kedvezményes 5 százalékra csökkentését;
  • a lakosság és a helyi közösségek fogyasztókból aktív energiatermelőkké („prosumerekké”)válásának támogatását;
  • a hazai lakásállomány komplex energetikai korszerűsítésével – állami támogatással – az energiahatékonyság növelésének programját – itt elsősorban a magánlakásállományra koncentrálva;
  • a hazai vállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseinek támogatási programját;
  • a megjelölt célok finanszírozására a Zöld Bank létrehozását;
  • a Zöld Közbeszerzési Rendszer felállítását;
  • a kapcsolódó közpolitikai szabályozások (elsősorban közlekedéspolitika, víz- mező- és erdőgazdálkodási politika, területhasználati, terület- és településfejlesztési politika) megváltoztatását a fenntarthatóság szempontjai alapján;
  • a klímavédelem ügyét támogató módosításokat az adórendszer területén, egyebek közt a szénadó melyből jövőre 225 millió forintot szedne be az állam a javaslat alapján, valamint a kerozinra kivetett, a közúti közlekedésben használt szintű jövedéki adóbevezetését hogy megszűnjön a nonszensz helyzet, miszerint a repülőgépek üzemanyaga nem a normális jövedéki adó szerint adózik;
  • a klímaigazságosság szempontjait érvényesítő társadalompolitikai programokat, amelyek a klímasemleges társadalmi és gazdasági működésre való átállás során kiemelten védik és támogatják a sérülékeny társadalmi csoportokat;
  • a társadalmi szemléletformáló kampányok folytatását, különös tekintettel a gazdasági döntéshozókra;
  • a klímaalkalmazkodás komplex programját, kiemelten kezelve a mezőgazdaság, az élelmiszerbiztonság, a vízgazdálkodás, a településpolitika, a lakhatás, a kritikus infrastruktúrák és a közegészségügy kérdéseit;
  • a klímavédelem ágazatközi feladataival is megbízott környezet- és természetvédelmi illetve vízgazdálkodási minisztérium korábbi hatásköreinek és önállóságának, a környezet- és természetvédelmi hatóságok jogköreinek, valamint a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának, önállóságának és hatáskörének helyreállítását annak érdekében, hogy az államigazgatásban egyre gyakrabban megjelenő klímagyilkos üzleti- és magánérdekekkel szemben hatékonyan képviselhessék a társadalmi érdekeket.
Címlapkép: MTI/Sóki Tamás