Ismét számos kiszólással, sommás váddal tarkított és rövid válaszokat adott Orbán Viktor miniszterelnök az azonnali kérdések órájában. A miniszterelnökön látszott az, hogy – miközben igyekezett velős, rövid és magabiztos válaszokkal olyan benyomást kelteni, hogy a kormány minden értelemben a „helyén van”, sőt, a helyzet magaslatán áll, azért nem maradtak el a rövid vádaskodások sem.

A Pesti úti idősek otthona kérdésében például – átvitt értelemben – „elszámolást” ígért a miniszterelnök Karácsony Gergely főpolgármesternek, jelezve, szerinte a „halálesetek 10%-a” eddig ebben az intézményben történt.

Ugyanakkor, Kocsis-Cake Olivionak, a Párbeszéd képviselőjének kifejezett kérdésére, hogy a KATA-s kisvállalkozók miféle segítségre számíthatnak (ilyenekből jó pár százezer került a leállás miatt nehéz helyzetbe), Orbán furcsa módon csupán úgy reagált, kérjenek munkanélküli segélyt.

Ezt azonban éppen ezek a kisadózók nem tudják megtenni anélkül, hogy feladnák a KATA-s jogviszonyt, és aki közülük eddig nem kapott adóelengedést, annak most nulla bevételből kellene ezt az átalányadót továbbra is állnia.

A miniszterelnök válaszából viszont mintha úgy tűnt volna, vagy megpróbálja ezeket a speciális problémákat elmosni, vagy egyszerűen, mintha tisztában sem lenne azok nagyságával.

Orbán Viktor egyébként ma feltűnően sokat panaszkodott az ellenzék munkahely-megőrzésre, és az orvosok védőfelszereléssel való ellátottságára vonatkozó kérdéseinek „ismétlődésére”, ugyanakkor egymondatos válaszai („Minden magyarnak lesz munkája”, illetve „Minden kórháznak vagy egyheti készlete”) egyáltalán nem kínált semmiféle útmutatást arra nézve, közép- és hosszú távon miféle eszközökkel tervezi a kormány a járvány elleni harcot, vagy a gazdasági kilábalást véghez vinni.

Harangozó Tamás, az MSZP padsoraiból arról kérdezte a miniszterelnököt, miért használják a Pesti úti idősotthon tragédiáját az ellenzék és a főváros ellen, miközben Tatabányán és Mezőszilason történt halálesetek kapcsán nem vállalja a személyes felelősséget. Harangozó szerint mindezzel együtt elfogadhatatlan, hogy a kormánymédia „gyilkosozza” Karácsony Gergelyt.

Mindeközben szerinte Orbán „szkafanderben járja” a kórházakat, miközben az orvosok vidéken saját költségen vesznek védőruhát. Miközben azt állítja szeritne Orbán hogy nem adósodik el az ország, aközben 750 milliárdos kínai hitelt is felvett.

Válaszában Orbán hangsúlyozta, „mindent megtesz annak érdekében”, hogy a Pesti úti „szabálytalanságok ne uralják el a belpolitikát”, ezért az ügy megoldását a hatóságokra bízná. Hozzátette, „mégiscsak ebből az egyetlen intézményből került ki az elhalálozott betegek 10%-a.” Szerinte ezért „lesz itt majd miről beszélni” Karácsonynak a járvány végén.

Hozzátette, szerinte minden egyes kórházban minden védekezési eszköz egyheti mennyiségben rendelkezésre áll.

Harangozó szerint erős, hogy a miniszterelnök ezzel orvosokat, szociális munkásokat „hazugoz le”, ezeket ugyanis ők mondták, nem az ellenzék. A Pesti útról ezzel szemben többet hallunk, mint a vízállás-jelentésről.

Harangozó szerint a kormány a rendkívüli állapotot is „a Balaton széthordására” használja fel.

Viszontválaszában Orbán Harangozó egy korábbi, újságinterjújából idézte őt, nevezetesen azt, hogy „saját választóit árulta el az MSZP”, és hogy „már senki sem hallgat” rájuk.

A volt olimpiai bajnok vízilabdázó, és jobbikos képviselő azt kérdezte Orbántól, hogy ugyan mindketten nagy sportrajongók, és Orbán a fociban, ő pedig saját sportjában „jobbos” is, de a jelenlegi válsághelyzetre tekintettel nem lehetne-e a társasági nyereségadót (TAO) az egészségügynek is felajánlani az élsport mellett.

Szerinte ez valódi”közös győzelemnek” számítana.

Orbán szerint mindez már most is így van, és a TAO-pénzek főleg a járványügyi alapba érkezik, a maraédk pedig a sportklubokba. Azt vetette Steinmetz javaslata ellen, hogy „ha nem akarják, hogy a kormány, hanem a vállalkozók osszák szét a kórházak között, akkor nyújtsa be ezt a javaslatot, és besézljük meg.”

Steinmetz képviselő viszontválaszában kiemelte, a magyar egészségügy forráshiánnyal küzd a járvány nélkül is. A TAO pénzeknek ezért ott igenis lenne helye. Mivel szerinte a miniszterelnök nem válaszolt, ezért újra feltette kérdését:

„Támogatja-e, hogy a TAO pénzeket a látványsportok mellett az egészségügynek is fel lehessen ajánlani? Igen, vagy nem?”

Orbán azonban csak annyit válaszolt, a bizottsági szakaszban majd meghallgatják az erre irányuló javaslatot, és „majd válaszolnak rá.”

A gazdasági helyzetre utalva a frakcióvezető kijelentette „gazdasági tragédia” van kialakulóban az országban, míg a legtöbb munkáltató 2 hónapig tudja tartani a dolgozóit, de legalább 6 hónapig nem térnek majd vissza a bevételek, a kormány gazdasági mentőcsomagja pedig „gyenge”. Kérdése Orbánhoz pedig az, miért nem foglalkozik ezzel a kérdéssel érdemben a kormány, és számíthatnak-e a magyarok az álláskeresési járadék meghosszabbítására.

Orbán válaszában biztosította az LMP társelnökét, szerinte

„…nem lesz olyan magyar aki nem tarthatja majd meg a munkáját!”

Keresztes válaszában reményét fejezte ki, hogy ez így lesz, ugyanakkor szerinte az álláskeresési- és családtámogatások megerősítésére és a nagyberuházások leállítására lenne szükség.

Orbán szerint pedig éppen a „stratégiai nagyberuházások” felgyorsítása segíthet a gazdaság kilábalásában. Hozzátette, a kormánynak nincs B-terve, csak A-terve a munkanélküliség kezelésére, aki elvesztette a munkáját, az szerinte mindenképpen kap majd újat, vagy a magánszektorban, vagy az államtól.

Arató Gergely szerint a kormány válságkezelő intézkedései nem hatásosak. A munkahelymentő és gazdaságvédelmi csomag nem menti a munkahelyeket, amióta bejelentették, azóta újabb vállalatokra és ágazatokra terjedt tovább az elbocsátási hullám. Ezek után még azt sem tudják megmondani, hány munkanélküli van – Arató szerint a kormány titkolja a valós számot, hogy ne kelljen támogatást adni.

Orbán válaszát azzal kezdte, hogy az előző kormány gazdaságpolitikáját emlegette fel, aminek eredményeként csupán 3 millió ember dolgozott, a mostani kormány alatt pedig 4,5 millió ember.

Arató szerint nincs szánalmasabb annál, hogy a kormány 10 év után még mindig az előző kormányra mutogat. „Van különbség az Önök és egy balközép gazdaságpolitika között, de azokat, akik nem tudják, miből adjanak enni a gyerekeiknek, ez  a vita nem érdekli. Az érdekli őket, hogy miért nem kaphatnak nagyobb munkanélküli segélyt.”

Orbán szerint amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyit fog a kormány létrehozni. „Mi nem tudjuk a múltat végképp eltörölni, de szívesen felidézzük” – viccelődött a miniszterelnök, majd felemlegette, hány megszorító intézkedést szavazott meg személy szerint Arató is: a 13. havi nyugdíj megszüntetését, a GYES 3 évről 2 évre csökkentését, az ingatlanadó és a tandíj bevezetését, az ÁFA 5%-os emelését és a fizetős egészségügy bevezetését.

„Én azok közé tartozom, akik szurkolnak azért, hogy a kormány intézkedései sikeresek legyenek”

– kezdte békülékeny hangon kérdését Mesterházy Attila MSZP-s képviselő, a párt 2010-es, és 2014-es miniszterelnök-jelöltje. Szerinte, egy kínai mondás nyomán, minden válság veszély és lehetőség is, de a lehetőségre szeretne koncentrálni.

Mesterházy szerint egyáltalán nem mindegy, hogy kitől függ egy ország, ő pedig a kínai befolyás veszélyességére figyelmeztetett. Szerinte egész Magyarországot újra kell tervezni a válság után: önellátásra és új gazdasági szerkezetre lesz szükség, hiszen „a világ nem lesz többé ugyanolyan” a vírusok fenyegetése pedig fennmarad majd.

Válaszul Orbán Viktor közölte, „zavarba hozta őt” az ellenzék képviselője, azzal, hogy „szurkol nekik”, és sajnálja, hogy ezzel Mesterházy „szűk kisebbséget” képvisel.

A miniszterelnök kiemelte, a Mesterházy által felvetett kérdésekről készen áll az ellenzékkel egyeztetéseket folytatni, hiszen valóban „teljesen új lehetőségek nyílhatnak meg” a járvány-válság nyomán.

Mesterházy hasonlóan barátságos hangnemben válaszolt és felvetette, egy összpárti „jövő bizottságát” kellene létrehozni a kihívások kezelésére.

„Sohasem oda kell futni, ahol a labda van, hanem oda, ahol majd lesz. Egy ilyen bizottságnak pont ez lesz a feladata” – reagált ismét barátságosan Orbán.

Az azonnali kérdéseket Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője kezdte.

„Azt mondta néhány héttel ezelőtt, hogy a válságot az ellenzék nélkül is megoldja: nem érdekel, hogy velünk vagy nélkülünk, csak oldja meg!”

– kezdte felszólalását Jakab, majd azzal folytatta, hogy szerinte csak olyan ember mond olyat, hogy majd a munkáltató és a munkavállaló leül és megbeszélik a dolgokat együtt, aki soha nem dolgozott még a Parlamenten kívül. „Jól gondolom, hogy Ön nem dolgozott még máshol?” kérdezte Orbánt.

„Tömegével kerülnek utcára a melósok, pénz és jövedelem nélkül, számlákkal a nyakukon- ha Önök tényleg nem tudnak mit kezdeni a bajbajutottak tömegével, akkor mihez kellett a felhatalmazási törvény, a korona?”

Orbán válaszát azzal kezdte, hogy Magyarországon olyan rendszer él már hosszú ideje, hogy a munkáltatók és a munkavállalók megállapodnak egymással. Orbán szerint osztályharcos álláspontot képvisel az ellenzék azért, hogy egymás ellen fordítsa a dolgozókat és a munkáltatókat, eztaz álláspontot a kormány nem osztja.

„Válság idején a vádaskodás helyett az ország érdeke az első. Önök egyetlen percig sem nézték az ország érdekét” – jelentette ki a miniszterelnök. „Egy dolgot bizonyítottak, ha baj van, Önökre nem lehet számítani.”

Jakab egyperces viszontválaszában kijelentette, hogy korlátlan hatalomhoz korlátlan felelősség is társul, majd Tiborcz és Mészáros állami milliárdjait emlegette fel, szerinte, ha igazán szolidárisak lennének, akkor fizessenek különadót.

„Most nem a családdal meg a haverokkal kell szolidárisnak lenni, hanem az országgal!”

Orbán válaszában kijelentette, hogy a Jobbik az egyetlen olyan párt, amelyet kilóra megvettek. „Erről mindenki tud – beszéljék meg a gazdáikkal, ha szeretnének közadakozni” – mondta a miniszterelnök, amire a kormánypárti képviselők hangos tapssal reagáltak.

A kormánynak szánt interpellációban közölte, a Samsung és a Jysk beruházásaiból viszont már látszik, „annyi munkahelyet fognak teremteni, mint amennyi megszűnt.” Szerinte a 3 hónapos munkanélküli segély, hitelek, munkahely-megtartó támogatások viszont elegendőek lesznek a válság átvészelésére.

Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter válaszában – nem túl meglepő módon – mindenben egyetértett a fideszes képviselővel. Ő is kiemelte a hitelek, és bértámogatások rendszerét, amelyekkel „a magyar vállalkozások likviditását” kívánják megőrizni.

A Jobbik képviselője felhívta a figyelmet, a járvány tetőzése nem a járvány vége, utána még hosszú hetekig, kifejezetten elővigyázatosnak kellene lenni, nem pedig az érettségi megtartását elrendelni.

Ander szerint a lépés „érthetetlen”, hiszen „a szélrózsa minden irányából az iskolákba terel 83 ezer magyar diákot, több ezer tanárt és technikai dolgozót.”

Különösen furcsa ez a képviselő szerint ha meggondoljuk, hogy áll az egész gazdaság, és joggal kérdezik a válságba került dolgozók, hogy miért szenvedjenek ők, ha az érettségi viszont mehet a maga útján. Ugyanígy beszélt Ander a járvány „láthatatlan áldozatairól”, azaz a kórházakból „kipaterolt” betegekről, akik közül szerinte sok lesz a másodlagos áldozat.

Bejelentette, Brenner Koloman jobbikos képviselővel közösen egy javaslattal a jegymegajánlással helyettesítenék a vizsgákat, ezt pedig a tanárszakszervezetek is támogatnák.

„Most háború van, háborút folytat a magyar nemzet a koronavírus ellen, ehhez pedig rugalmasság kell. […] Ne hazardírozzanak emberek százezreinek egészségével.”

-zárta felszólalását Ander.

Neki is Rétvári Bence államtitkár válaszolt. Szerinte a Jobbiknak inkább Szabó Tímeától kellene elhatárolódnia „nemzeti pártként”, ugyanakkor nem tették.  Majd szelíd románozással ehhez hozzátette, szerinte Szabó Tímea hangneme „maximum a bukaresti parlamentben” lenne helytálló.

Felhívta a figyelmet, a környező országokban élő magyaroknak osztják ki a felszereléseket, nem „külföldieknek.”

Az érettségi vizsgákkal kapcsolatban Rétvári közölte, számtalan országhoz hasonlóan Magyarországon is lesznek vizsgák, sőt, Svájc, Románia, Csehország, Franciaország, Dánia is újranyitotta az iskolákat, de így döntött Németország is, sőt még Olaszország is a szóbeli érettségik megtartását is elrendelte, a súlyos járvány ellenére.

Szerinte mindez ezért hazánkban is megvalósítható, a megfelelő távolságtartással, és „szigorú biztonsági intézkedések mellett.”

Kiemelte azt is, a kormány az érettségizőkről szóló döntést epidemiológus szakemberek tanácsára hozta meg, széleskörű tájékozódás után, sőt szerinte a diákok többsége is ezt akarja.

Tóth Bertalan MSZP-s frakcióvezető szerint a járvány elleni hatékony védekezés alapvető feltétele a nyílt, teljeskörő és őszinte tájékoztatás. A kormány azonban folyamatosan titkolózik, ezzel közvetlenül veszélyeztetik az emberek életét és egészségét.

„Az ellenség a vírus, ami nagy ívben tesz a hadititkokra” – fogalmazott Tóth.

A képviselő szerint nem tudjuk, mikor kerülnek ki a raktárakból a védőfelszerelések, és miközben elvileg 86 millió maszk van már az országban, nem látjuk, hogy ott lennének, ahol szükség van rájuk.

Az MTA kiterjedt tesztelést javasol, de nem látjuk, hogy  a kormány mikor akar, ha egyáltalán, ebbe belekezdeni. Mikrovállalkozások kezdik újra a működésüket, mert nem kapnak az államtól semmi segítséget. A kormány pedig titkolja a munkájukat elveszítők valós számát.

Tóth szerint érthetetlen, hogy miért nem engedi a kormány, hogy a kórházak válaszoljanak a kérdéseire, pedig nem bonyolult kérdések voltak, igen-nem feleletek kellettek volna. Fontos lett volna, hogy tudjuk a válaszokat ezekre a kérdésekre.

„Kezdjék el a tömeges tesztelést, biztosítsanak az idősöknek védőfelszerelést, adjanak több pénzt a magyar kis- és középvállalkozásoknak, az álláskeresési járadék összegét és folyósításának hosszát pedig emelják meg!” – zárta felszólalását Tóth, majd hozzátette, hogy a kormány kommunikációja alapján titkolnivalója van.

Szijjártó Péter miniszter válaszolt Tóth felszólalására, aki azzal kezdte, hogy „a védekezés sikere az egész ország és minden magyar közös érdeke.” Szijjártó szerint meg kell nézn, hogy mi nehezíti a védekezést: a vádaskodás, a hazugságok terjesztése, a fake news, az egészségügyi dolgozókba vetett bizalom aláásása ilyenek.

„Működjenek velünk együtt abban, hogy a hazugságok idejét le lehessen zárni!” – szólította fel az ellenzéket.

„Minden héten beszámolunk a döntéseinkről, minden nyilvános, minden segítséget megadunk a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak. Még egyszer mondom, ebben a hazugságok ésa rémhírek terjesztése egyáltalán nem segít.” Szijjártó szerint a teszteléseket a WHO előírásainak megfelelően végzik el, az ehhez szükséges eszközök pedig rendelkezésre állnak.

A miniszter kitért arra, hogy jelenleg az egész világon lazítják a korlátozó intézkedéseket: világos, hogy most lesz nagy nyomás az intézményeken. Szerinte reális a veszélye a vírus terjedési gyorsulásának, ezért fontos a kórházi ágyak felszabadítása. Szijjártó szerint az ellenzék azt kritizálja, hogy az EMMI felkészítette az egészségügyi rendszert a nyomásra.

Végül felsorolta a kormány munkáltatókat és munkavállalókat segítő intézkedéseit, valamint mindenkit biztosított arról, hogy a kormány nem fog adót emelni, bármekkor is a „csábítás” erre.

„Kicsit több együttműködést várunk Önöktől a jövőben!” – zárta felszólalását Szijjártó.

A DK képviselője szerint a kormány „hetek óta hazudják azt”, hogy az EU semmilyen támogatást nem küldött Magyarországnak. Ugyanakkor Varju az önkormányzatoknak a Belügyminisztérium által küldött levélből idézett, amely szerint az Európai Bizottság pályázatot írt ki, amelyhez a kormány az önkormányzatoktól kért be adatokat.

„Önök kétezermilliós támogatást titkolnak el, ahelyett, hogy odaadták volna az önkormányzatoknak, ezt a védekező munkát pedig az önkormányzatok végzik Önök helyett!”

– emelte ki.

Varju szerint az önkormányzatok költségeire hivatkoztva kérnek „uniós pénzt” a kormányzatban „stadionokra, focira és Mészáros-vállalkozásokra.” Mindehhez pedig az önkormányzatokra hivatkoznak.

„Miközben az ország számított önökre, önök ugyanazt tették, mint eddig tíz éve mindig: hazudnak, lopnak, csalnak!”

-olvasott még be Varju a szemben lévő padsoroknak.

Varjunak ezúttal Schanda Tamás államtitkár adott választ. Szerinte ellentmondás van abban, hogy az önkormányzatokra hivatkozva kérnek EU-s pénzt, másrészt pedig panaszkodik, hogy az önkormányzatoknak túl sok a feladata.

„most akkor az a baj, ha segítünk, vagy az, ha nem?”

-kérdezte. Ezek után kisebb váltással történelmi érvként hozta fel, hogy a 2008-as pénzügyi válság után szerinte hogyan reagált a baloldal. Schanda szerint éles különbség van „a baloldali, és a nemzeti válságkezelés között.”

Az EU-ról pedig elmondta, hogy a brüsszeli Betegség-megelőzési és Járványügyi Központot kritizálta, amiért azt írták, „nem terjed emberről emberre a vírus”, mikor már minden más tudományos központban cáfolták ezt. Magyarország viszont az EU-val szemben „az első között lépett fel a járvány ellen.”

„A inkompetencia tipikus példája, amit a dilettáns európai bürokraták műveltek a válsághelyzetben.”

-tette hozzá Schanda, aki szerint Brüsszel csak „politikai szólamokban” tud válságot kezelni, „akárcsak a migránshelyzetben.”

Szerinte a most elkülönített „bűvös ezermilliárdok” amúgy is jártak a kohéziós alap révén Magyarországnak, „egy eurócenttel több sem érkezett, bármit is hazudnak Önök az EU helytartóiként.”

Tordai Bence napirend előtti felszólalásában elmondta, a védekezés helyett a magukat „nemzeti konzervatívnak valló újságírók” prostituáltnak nevezték Szabó Tímeát, „férgezik” az ellenzéki szavazókat, és Karácsony Gergely főpolgármestert teszik meg bűnbaknak a budapesti idősotthonokban kialakult helyzetért.

Kiemelte, bíróságon fognak elégtételt venni Szabó Tímea frakcióvezető kormánypárti gyalázása miatt, mivel szerinte halálos fenyegetéseket is kap már az ügy miatt.

Ő is elmondta, szerinte a kormány nem oszt elég maszkot, „teljesen alkalmatlan” a védekezésre, és még a kórházi dolgozóknak is adományokat gyűjtenek, hogy legyen védőfelszerelés. Ezenkívül szerinte a kormány gazdasági terve „munkahelyek ezreit” tette tönkre. Ez szerinte azzal jár, hogy „legalább ötvenezer de valószínűleg százezer” munkahely szűnt már meg.

„Önök ebben is megbuktak, mert nemcsak alkalmatlanok de embertelenek is.”

-tette hozzá a Párbeszéd országgyűlési képviselője.

Szerinte csupán civil szerveződések és jó szándékú állampolgárok munkájának eredménye, hogy a kormány egyes feladatai el vannak végezve.

A Tordainak válaszoló Dömötör Csaba államtitkár szerint viszont a kormány óriási kedvezményekről, garantált hitelkeretről, és a 13. havi nyugdíj visszavezetéséről is döntött, és az egészségügyben is „helyt áll” a védekezésben.

Tordainak visszavágva felemlegette, hiába tagadják, a Párbeszéd megpróbálja a határon túli magyaroknak szóló segítséget szabotálni és „ez fáj nekik.” Azt is megismételte, szerinte az ellenzék „álhíreket terjeszt” a halálozási arányról Magyarországról, holott az inkább átlagos.

Az is elismételte, a Pesti úti idősotthonban „egyetlen ellenőrzés sem talált orvost”, Karácsony Gergely pedig „még egyszer sem látogatott el az otthonba”. Szerinte az ellenzék „nem végzi a munkáját”, és felhívta őket „szálljanak be” a Fidesz által vezetett összefogásba.

Szerinte az ellenzék „folyamatosan rémhíreket terjeszt, a magyar embereket ijesztgeti.” Felidézte, míg más európai országokban „már kifogyóban vannak a raktárak”, addig szerinte Magyarországon mindenből bőség van.

Ezzel szemben szerinte „nem támogatták a hatékony védekezésről szóló törvényjavaslatot”, és korrupciós ügyekbe keverednek, miközben „a határontúliak védekezését akadályozzák.”

„Ezzel szemben a kormány a helyén van, a védekezés pedig eredményes.”

-szögezte le Nacsa.

Varju szerint egymillió tesztet emleget a kormány, de az eddigi 60 ezer Covid-19 tesztelésből átlagosan 15 ezer ember tesztelése körvonalazódik. Mindebből azt a következtetést vonta le a DK képviselője, hogy több százezer tesztet „rejteget” a kormány, miközben a tömeges fertőzések a nyugdíjasotthonokban egyre gyakoribb.

Hozzátette, „a kórházakból kirakott emberek halála a kormány lelkén szárad!”

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője jelentkezett szóra, aki ismét megköszönte az eszközök beszállításában résztvevők munkáját. Ugyanakkor kiemelte, hogy az eszközök elosztásával még mindig problémák vannak, ezért arra szólította fel a kormányt, hogy az elosztás logikájáról minél előbb tájékoztassa az állampolgárokat.

A gazdasági válság kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a hivatalos adatnál, miszerint 50-60 ezer ember veszítette el a munkáját, valójában sokkal többen lettek munkanélküliek. Velük pedig a kormány nem foglalkozik, miközben a Budapest-Belgrád vasútvonalra például több milliárdot költöttek.

Szabó a felszólalását azzal kezdte, hogy felhívta arra a figyelmet, hogy Orbán Viktor és Kásler Miklós nem mer megjelenni a Parlamentben a járvány kitörése óta. Azzal folytatta, hogy nem félemlítette meg a kormány ellene indított gyűlölethadjárata.

Hibát hibára, tragédiát tragédiára halmoznak, Orbán és Kásler szó szerint a halálba küld embereket, úgyhogy ideje abbahagyni a mellébeszélést – jelentette ki a képviselő.

A külgazdasági- és külügyminiszter ma ismét beszámolt az Országgyűlés előtt a „világjárvány fejleményeiről.” Kiemelte, továbbra is annál lassabban terjed. Kiemelte, legutóbbi tájékoztatója óta 9 millió 586 ezer maszk, és 234 ezer, magasabb szintű védőfelszerelés érkezett Magyarországra, szerinte 86 millió maszkot importált az ország a járvány kezdete óta, és szerinte még 62 millió érkezhet, „szerződés alapján.”

De nagyon nagy számot mondott a miniszter a védőfelszerelések számáról is, szerinte ezekből „összesen 51 millió” érkezett eddig. A lélegeztetőgépekből pedig több mint 200 eddigi érkezését jelentette be.

A Covid-19 teszteket Szijjártó szerint a WHO előírásai szerint alkalmazzák, és importálják.  Azt is hozzátette, százezrével szerzik be a vírusellenes gyógyszereknek, a kínai légihídon kívül Szijjártó a kazah és azeri kormányoknak köszönte meg a segítséget.

Hozzátette, az „idős atyák megvédésére” a Vatikánba, a Szentszéknek is több ezer védőmaszkot adományozott Magyarország.

„El kell majd gondolkoznunk a saját légi- és teherszállítási kapacitás kialakításán is.”

-vonta le végül Szijjártó a következtetéseket.

Több alkalommal is megnyilatkozott a miniszterelnök az elmúlt egy hétben, lássuk, miket tartott fontosnak kommunikálni a magyar társadalom felé!

Orbán először az április 17-i Kossuth rádiós interjújában beszélt arról, hogy az élet Magyarországon nemsokára visszatérhet a normális kerékvágásba, bár akkor még „nem merte” azt mondani, hogy az emberek lazítsanak és a korlátozások fenntartását javasolta.

Mindössze pár nappal később, hétfőn már azt mondta, hogy május 3-án „Magyarország képes lesz arra, hogy – több ország tapasztalatát is figyelembe véve – legyen egy kilábalási, visszatérési terve.” Orbán szerint addigra, azaz ennek a hétnek a végére

„az ország eléri azt a felkészültségi szintet, amikor kijelenthető: van annyi orvos, ápoló, kórházi ágy és lélegeztetőkészülék, hogy a vírus elszabadulásának esetén is minden koronavírusos beteget fogadni tudnak a kórházakban.”

Kedden, a katolikus Mária Rádiónak adott újabb interjúban Orbán kifejtette, mi szerinte a járvány értelme: „hogy jó-jó, persze, fontos dolog, hogy jól éljetek, de ne feledkezzetek meg arról, hogy hogy ell szépen élni. És a jó élet nem hoz magával automatikusan szép életet. És szerintem itt kell keresgélnünk az értelmét annak, amit most átélünk.”

Április 24-én, pénteken Orbán arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy új kijárási szabályokat fognak alkotni május 4-re, vagyis a várható tetőzés másnapjára. Ezzel szerinte a védekezés új szakaszába lépünk, és fokozatosan, szigorú menetrend szerint fogja újraindítani a kormány Magyarországot. Az újraindítás feltételéül azt szabta, hogy meg tudják védeni az időseket, a krónikus betegeket és a nagyvárosokban élőket, ahol a fertőzés gócpontjai a leginkább kialakultak. Ennek érdekében speciális szabályokat kell kidolgozni.

Ugyanakkor Orbán szerint még számíthatunk „meglepetésekre”, vagy ahogy ő fogalmazott, „ha nem akarunk bunkerszerűen bezárva élni életünk végéig, vagy addig, amíg a vakcinát fel nem fedezik, akkor két lehetőség van: vagy sikerül jól újraindítani az életet, vagy lehetnek meglepetések.”

A miniszterelnök mindenesetre gyors kilábalásra készül.

Orbán végül szombaton is szólt a néphez, akkor a Facebook oldalán videóban beszélt arról, hogy a magyarok példamutató módon összefogtak a járványhelyzetben. „Csak együtt sikerülhet. Egyetlen magyar sincsen egyedül” – zárja a videót.