Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Orbán szerint a magyarok nem rezeltek be, de lehetnek még meglepetések

A miniszterelnök hagyományos péntek reggeli interjúja tartogatott néhány izgalmas érvet és elképzelést a jövőre nézve.

Orbán Viktor elmondta: a koronavírus-járvány elleni védekezés első szakasza jövő hét végén lezárul, ezért a kijárási korlátozások helyett új szabályokat fog megalkotni a kormány, és fokozatosan újraindítható lesz az élet.

Az újraindítással kapcsolatban azt hangsúlyozta: ennek az a feltétele, hogy az újraindítás időszakában is meg tudják védeni a leginkább veszélyeztetett időseket, krónikus betegeket és a nagyvárosokban élőket. Rájuk vonatkozóan speciális szabályokat kell kigondolni jövő hét végéig, ezek kialakítása „gőzerővel” zajlik – tette hozzá Orbán.

Az élet újraindításával kapcsolatban azt is jelezte, hogy figyelik Ausztria menetrendjét, ahol nyitnak az üzletek, iskolák, múzeumok. Ezt úgy értékelte:

„egy kicsit talán gyorsabban is haladnak, mint ahogy az az én életösztöneim szerint Magyarországon helyénvaló lenne”.

A nagyvárosokra várható szabályokról szólva a miniszterelnök közölte: összességében bevált a polgármestereknek adott többletszigorítási lehetőség, ezért most minden hétvégére rendelet ad ki a kormány, hogy ilyen jogokkal ruházza fel a településvezetőket (ezzel kapcsolatban emlékezzünk csak vissza, mire használták a kormánypárti polgármesterek ezeket a jogköröket, és hogyan ment neki a propagandasajtó Karácsony Gergelynek ugyanebben a témakörben…).

Május 4. után azonban alapvetően általános szabályokkal kell operálni, de ha egy polgármesternek „speciális” a települése, alkothat majd saját szabályokat – mondta Orbán Viktor.

Itt is érdemes megjegyezni, hogy a „speciális” település fogalma eléggé képlékeny lett mostanában. Ami például jelenleg Gödön történik, iskolapéldája ennek: a kormány rendelettel nyilvánította különleges gazdasági övezetté a területet, ahol a Samsung gyára található, hogy egy tollvonással megfossza a várost legfőbb bevételi forrásától, a helyi iparűzési adótól.

A kórházi ágyak felszabadítására rátérve a miniszterelnök olyan tökéletes egyrészt-másrészt érvelést mutatott be, hogy abba politológusok is belepirulnának:

Ha nem akarunk bunkerszerűen bezárva élni életünk végéig, vagy addig, amíg a vakcinát fel nem fedezik, akkor két lehetőség van: vagy sikerül jól újraindítani az életet, vagy lehetnek meglepetések – fejtette ki.

Orbán szerint ezen elv mentés a felelősségteljes magatartás az, hogy a legrosszabbra készülve ürítik ki a lehető legtöbb kórházi ágyat, mert ha az élet újraindításakor a vírus elszabadul, akkor hirtelen kellene előállítani több tízezer kórházi ágyat és több ezer lélegeztetőgépet, ami lehetetlen.

A miniszterelnök felsorolta, mi  mindent kellett létrehozniuk a betegség megjelenése óta (a veszélyhelyzet-irányítási rendszertől a különleges jogrenden át a gazdaságvédelmi akciótervig és még tovább), majd azt is hozzátette:

„Az ország ezt mind megtanulta” 6 hét alatt, „nem rezeltek be a magyarok, amikor beütött a baj”.

És nem csak a magyarok nem rezeltek be, de maga a miniszterelnök sem, akielmondása szerint rengeteget tanult az elmúlt időszakban. Szerinte az elmúlt 10 év azért nem volt felesleges, mert az emberek önbecsülése és önbizalma helyreállt, és az nagyon fontos, hogy milyen lelki állapotban van egy ország.

Orbán Viktor szerint tehát összességében a a magyar védekezés sikerességének oka abban rejlik, hogy nem rezeltek be a magyarok.

A gazdasági intézkedésekkel kapcsolatban megismételte, hogy a legnagyobb baj a munkavállalók életében van, ezért minél több munkahelyet kell megmenteni, a megszűnők helyére pedig újakat teremteni (mely elképzelés persze papíron remekül hangzik, de ha a Parragh László által felvillantott képbe gondolunk bele, ami a közmunka világába terelné a munkájukat vesztő dolgozókat, már koránt sem annyira tűnik jónak).

A miniszterelnök mondandójából kiderült, hogy továbbra sem tervezik meghosszabbítani az álláskeresési támogatás időtartamát, mert szerinte még csak a negyven valahányadik napban járunk, és bízik abban, hogy „mire ennek a végére érünk”, addigra a munkahelymegőrző és -teremtő támogatásokkal a gazdaság fordulatszáma megközelíti a korábbit.

Orbán Viktor ugyanis gyors kilábalásra készül.

A miniszterelnök optimizmusát egyébként sem az ellenzéki pártok, sem a szakszervezetek nem osztják…

Az előző napi EU-csúcstalálkozóval kapcsolatban Orbán közölte: sikerült megállapodni arról, hogy a következő hétéves költségvetési periódusban elkölthető pénzekből nagyobb összegeket előrehoznak, hogy azokat idén és jövőre tudják elkölteni, a pénzfelhasználás pedig rugalmasabb lesz. Arról viszont nem sikerült megállapodni, hogy a járvány gazdasági következményei miatt mozgósítandó pénz EU-s garanciájú hitel legyen vagy „ajándék”.

Hogy miért nem válságkezelés az, ahogy a magyar miniszterelnök a lovak közé dobja a gyeplőt, és EU-s pénzekre ácsingózik, itt írtunk korábban.

Az igazán izgalmas rész ezután következett, amikor a miniszterelnök a péntek reggeli interjúk dinamikájába illeszkedően ismét elővette a Soros-kártyát. Sőt.

A járvány elleni védekezésről szóló magyar törvényt ért támadásokról is beszélt Orbán Viktor, kifejtve: a nemzetállami fővárosokból – például Berlinből – érkező támadások különösebben nem érdeklik. „Pont annyi jelentősége van, mint annak, hogy mi mit gondolunk Berlinről Budapesten. (…) A különbség az, hogy mi udvariasak vagyunk, és nem mindig mondunk el mindent, amit gondolunk” – jegyezte meg.

Brüsszel azonban egy másik eset Orbán szerint: „Brüsszelt a bürokraták szállták meg, ott az észszerűség tere korlátozottabb” – fogalmazott, hozzátéve: „itt mindig Soros György kezét kell látni a dolgokban”.

És itt a miniszterelnök a hét legfontosabb hírének nevezte Soros György írását a járvány gazdasági következményeinek kezeléséről, amit egyenesen a 2-es számú „Soros-tervnek” nevezett.

Orbán interpretációjában Soros szerint arra van szükség, hogy az EU nagy kölcsönöket vegyen fel, amelyek alapösszegét nem is kellene visszafizetni, viszont lejárat nélküli kamatot kellene fizetni utánuk, „amíg élünk, addig fizetünk”.

„A kamatot szeretik ők nagyon” – fogalmazott, mintegy kikacsintva az efféle toposzokra fogékony hallhatókra.

És hogy még egyszerűbb legyen párhuzamot vonni Soros galád tervei közt, végezetül még az is hozzátette: szerinte ez a pénzügyi javaslat legalább olyan veszélyes,

mint amilyen a migránsbetelepítési terv volt”.

Hát így zárul be a kör.