Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nem várhatja el a kormány, hogy úgy érettségizzenek le a diákok, mintha mi sem történt volna

Az elmúlt napokban Franciaországban és az Egyesült Királyságban is bejelentették, hogy elmaradnak a középiskolai tanulmányokat záró vizsgák a koronavírus miatt. Magyarországon azonban továbbra sincs konkrét döntés azzal kapcsolatban, hogy mi legyen az idei érettségi sorsa, pedig már csak alig 1 hónap van vissza az írásbeli vizsgák kezdetéig.

Miközben minden hír arról szól, hogy a járvány vélhetően nem fog elmúlni hetek alatt, és Orbán Viktor már a digitális oktatás legelső bejelentésénél is arról beszélt, hogy ez az oktatási rend hónapokig így maradhat, Szentkirályi Alexandra szóvivő még a szombati Kormányinfón is csak azt mondta, több forgatókönyv is van a helyzet kezelésére, és igyekeznek „még húsvét előtt” döntést hozni.

Az elmúlt hetek kommunikációja után persze az is reménykeltő, hogy már a kormány sem köti az ebet a karóhoz, hogy az idei érettségit hagyományos formájában meg lehet tartani. Azzal ugyanis vélhetően rengeteg diák rosszul járna, ha ebben a rendkívüli vészhelyzetben könnyítések nélkül kellene letennie élete eddigi legfontosabb vizsgáját.

Az ATV április elseji híradójából kiderült, hogy egy nagymarosi végzős középiskolás több mint 6000 diák részvételével készített közvéleménykutatást, az eredmény szerint pedig

az érintett tanulók többsége fél attól, hogy a járvány okozta vészhelyzet ellehetetleníti a továbbtanulási terveit.

Továbbá sokan írták azt is, hogy a jelenlegi körülmények extra pszichés terhelésnek teszik ki őket, ami megnehezíti a felkészülést. Ha a kormány a gyerekek érdekeit nézi, akkor bizony nem kérheti rajtuk számon a tananyagot ugyanolyan formában, ahogy azt az elődeiken kérte.

A korábbi évfolyamoknak ugyanis nem úgy kellett felkészülniük a mindent eldöntő érettségire, hogy  hónapokig elszigetelve éltek, próbáltak megismerkedni egy teljesen új oktatási renddel, miközben naponta zúdultak rájuk több ezres halálozási statisztikák, a saját környezetükben pedig  a nagyszülők egészségéért és a szülők munkájáért aggódtak tömegesen.


Persze, gyakori mondás ilyenkor, hogy az érettségire 4 év alatt kell felkészülni, és nem az utolsó hónapokban, de mindenki, aki érettségizett, tudja, hogy azért bőven kell ismételni a felkészülés során, amit az osztályok rendszerint a vizsgák előtti utolsó hetekben tesznek meg, hiszen az év nagy részében még a végzős tananyaggal muszáj haladni.

Arról pedig egyáltalán nincsenek felmérések, hogy az érintett diákoknál mennyire sikerült hatékonyan átállni a digitális tanulásra, és hogy hozzáférnek-e olyan minőségű oktatáshoz, amire szükségük van a sikeres érettségi letételéhez.

Továbbá nem tudni azt sem, hány olyan érettségi előtt álló fiatal van, akinek eleve nincs is otthoni internetkapcsolata, ezért még nehezebb számára az oktatáshoz való hozzáférés. Ez azért is fontos, mert az államilag finanszírozott továbbtanuláshoz szükséges pontszámok legnagyobb részben az érettségi százalékos eredményéből tevődnek össze.

Tehát azok, akiknek az államilag támogatott felsőoktatási helyekre való bejutás jelentené a kitörést a rosszabb szociális helyzetből, azok most még jobban aggódhatnak, hogy hogyan tudnak majd sikeres vizsgát tenni.

Mindezek tekintetében nagy felelőtlenség lenne a kormánytól, ha úgy döntene, hogy idén is úgy folyik majd az érettségi, ahogy eddig: iskolai tantermekben, nagy csoportokban, írásbeli és szóbeli résszel, a 4 év tananyagából szinte bármit számon kérve.

De melyek lehetnek az alternatívák?

Angliában a diákok az utolsó évfolyamos jegyeik és munkájuk alapján kapnak osztályzatot, tehát végül is az lesz a vizsgajegyük, ami az adott tantárgyból az év végi jegyük is lenne. Franciaországban szintén az év közbeni teljesítményt veszik majd figyelembe, illetve olyan plusz feladatokat adnának, amelyek a távolból is teljesíthetőek.

Itthon az MSZP azt javasolja, csak írásbeli vagy csak szóbeli érettségi legyen, de ha durvul a járvány, akkor viszont egyáltalán ne tartsák meg a vizsgákat. A HVG pedig több forgatókönyvet is felvázolt, többek között például azt, hogy csak azok érettségizzenek egyelőre, akik felsőoktatásba jelentkeztek, és esetleg ők is csak azokból a tárgyakból, amik fontosak számukra a választott egyetemi szakok felvételijéhez.

A jó megoldást valóban nem könnyű megtalálni, hiszen több mint 100 ezer diák közoktatási tanulmányának lezárása forog kockán, de egy biztos: azt nem várhatja el a kormány, hogy úgy érettségizzenek le a diákok idén, mintha mi sem történt volna. A tanulóknak válaszokra és konkrét döntésre van szükségük, mégpedig minél hamarabb.
Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd