Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Bakondi György szerint a befogadóállamoknak táborokba kellene zárni a területükön tartózkodó menekülteket

Bakondi György, Orbán belbiztonsági tanácsadója az M1 pénteki műsorában ismét az „illegális migráció” számlájára írta a koronavírus terjedését. Mint mondta, mivel

„a befogadóállamokban is terjed a járvány, a lakosság védelméért ott is szükség lenne a migránsok táborokba gyűjtésére és koronavírus-szűrésére, különben rosszabbodhat a helyzet.”

Bakondi szerint az, hogy a Balkánon a koronavírus megfékezésére hivatkozva „minden nemzetállam lezárta határait, a migránsokat zárt táborokban helyezik el” mutatja, hogy „ez csak politikai akarat kérdése”.

Ebben kétségtelenül igaza van.

Az már más kérdés, mennyire embertelen módja ez a válság kezelésének, arról nem beszélve, hogy minimum megkérdőjelezhető, mennyire hatékony módja ez a védekezésnek.

Tekintve, hogy arról van szó, hogy például Boszniában legalább 2000 embert zsúfoltak be egy hirtelenében felállított sátortáborba, ahol kétséges, hogy a járvány megfékezéséhez szükséges higiéniai körülmények biztosítottak lennének (és a táborlakók se tudnak megfelelő távolságot tartani egymástól), valószínűbbnek tűnik, hogy egyáltalán nem az.

Bakondi, és vele egyetemben a kormány álláspontja az utóbbi hetekben következetesen az, hogy a koronavírus-járvány és a török-görög határon kialakult helyzet alátámasztja, hogy „a magyar migrációs álláspont végig helyes volt”. A tranzitzóna lezárása volt a kormány legelső védekezési lépése, még az előtt, hogy hivatalosan regisztrálták volna az első magyarországi fertőzöttet. A döntés bejelentésekor szintén Bakondi beszélt arról, hogy „összefüggés van a koronavírus és az illegális migráció között”.

Tényleg lenne a kettő között összefüggés? Az első magyarországi fertőzöttek között több iráni diák is volt, és Irán a koronavírus egyik gócpontja volt már március elején is, míg a 2019-ben legtöbb pozitívan elbírált menedékkérelemmel rendelkező európai államok (az Eurostat adatai szerint az első helyezett Svájc volt, őket követte Norvégia, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Luxemburg, Ausztria és Görögország) ott vannak a legtöbb fertőzöttel rendelkező országok között.

Viszont az iráni diákok távolról sem „illegális bevándorlók” voltak, legálisan tartózkodtak és tanultak Magyarországon, a pozitív menedékkérelmek kiadása szempontjából a lista vége felé kullogó Franciaország és Portugália pedig (a benyújtott kérelmek több mint 70%-át utasította vissza mindkét ország) fertőzöttek szempontjából nagyon rosszul áll, nem beszélve Olaszországról, ahol a menedékkérelmek több mint 80%-át utasították el tavaly. Azt talán nem kell részletezni, hogy Olaszországban mi jelenleg a helyzet.

Ennél azonban lényegesebb szempont, hogy az Európában és az EU határainál tartózkodó menekültek többnyire már régóta itt vannak – tehát teljesen alaptalan lenne őket külön kategóriaként kezelni (amiatt meg aztán pláne nem, hogy a járvány fő gócpontja már hetek óta Európa, nem pedig a „bevándorló országok”).

És még ennél is fontosabb, hogy a járvány már mindenhol ott van. Még Müller Cecília tisztifőorvos is visszatérően hangsúlyozza az operatív törzs tájékoztatóin, hogy a vírus bárhol jelen lehet, bárki fertőzött lehet. Kipécézni és különválasztani egy csoportot a társadalom többségétől teljességgel értelmetlen lenne.

Nem kérdés, hogy a kormány ismét a már jól bevált eszközzel, a menekültekkel szembeni félelem- és gyűlöletkeltéssel próbálja a magyar társadalom figyelmét elterelni a járvány valódi veszélyeiről, a külső ellenség képével elfedni az országon belüli problémákról. Bakondi György szerint „a migrációs egészségügyi probléma a koronavírus-járvánnyal szintet lépett” – de vajon megállt egy pillanatra, mielőtt olyasmit javasolt, hogy többek közt például Németország zárjon egy kisebbséget válsághelyzetben táborokba?

Címlapkép: MTI / Kelemen Zoltán Gergely