Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Mondhat bármit Varga Judit az Isztambuli egyezmény „túlmisztifikálásáról”, a magyar jogrendszer csődöt mondott

Ez a cikk több mint 4 éves.

Februárban kerülhet az Országgyűlés elé az igazságügyi tárcának a feltételes szabadságra bocsátás szigorításáról szóló javaslata – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Varga azt is közölte: a győri gyermekgyilkosságot követően elrendelt vizsgálat eredménye nyomán az a javaslatuk, hogy ne lehessen feltételes szabadságra bocsátani olyan elítéltet, aki más életére tört.

A miniszter szerint ugyanakkor növelni kell a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyságát, és meg kell vizsgálni a szülői kapcsolattartás szabályait is, különösen akkor, ha a szülő felügyeleti jogát bűncselekménnyel összefüggésben szüntetik meg. Varga Judit arra is kitért, hogy 2020 az áldozatsegítés éve lesz, vagyis hatékonyabbá és komplexebbé kívánják tenni az áldozatok védelmét és az áldozatsegítő központok működését (erről korábban is beszélt már a miniszter, például abban a videójában, ami inkább tűnik egyfajta imidzsvideónak, mintsem a probléma megoldására fókuszáló bejelentéssorozatnak).

Varga Judit emellett azt is közölte: a nők védelmét szolgáló Isztambuli egyezmény ratifikálásának a követelése „túlmisztifikált”.

Ráadásul a miniszter ki is fejtette, hogy mire gondol: szerinte aki dezinformációt folytat ezzel kapcsolatban, az nem a nőket védi, hanem saját politikai tőkéjét kovácsolja. Ugyanis az egyezmény cikkelyei maradéktalanul érvényesülnek a magyar jogrendszerben.

A ratifikáció – folytatta – pusztán politikai okokból marad el, mert az egyezmény olyan szemléletet erőltetne a hazai jogrendbe, amely éles ellentétben áll a kormány migrációs politikájával és a választók többségének akaratával.

És akkor itt érdemes – újra – megállni egy pillanatra. Varga Judit ugyanis immár hetek óta ugyanazt a lemezt teszi fel újra meg újra.

Többségi akaratról beszélni egy olyan kérdésben, amelyről nem kérdezték meg a magyar választópolgárokat, amúgy is álságos érvelés (pláne, hogy szeret konzultálni ez a kormány, csak nem valódi kérdésekben), a politikai tőke kovácsolásának felemlegetése pedig (mégis csak, nők, gyerekek életéről van szó) egészen méltatlan lezüllesztése a kérdésnek, amire igazából már nem is érdemes szavakat vesztegetni. És őszintén szólva a migránskártya előhúzása is fárasztóan ostoba szemfényvesztés, amitől az embernek leginkább üvölteni lenne már kedve.

Interjúnk Dr. Wirth Judittal, a NANE jogi szakértőjével az erőszak társadalmi megítélésének változásáról és az Isztambuli egyezmény gyakori félremagyarázásáról itt olvasható.

Szó sincs itt ugyanis migránsokról, tanácsolnám Varga Juditnak, hogy olvasgassa a police.hu híreit, ha nem sejteném, hogy valójában ő is tisztában van azzal, hogy amit mond, az nettó hülyeség.

Továbbra is hetente egy nő hal meg családon belüli erőszak következtében.

A győri gyerekgyilkosság ügye épp arra mutat rá, hogy miféle problémák vannak a magyar jogrendszerrel, csakúgy, ahogy annak a bujáki nőnek az esete is, akinek épp Varga Judit ajánlott védelem helyett pszichológiai segítséget, miközben a Legfőbb Ügyészségtől a rendőrségen át a magyar kormányig mindenki csak másokra mutogat, az elkövető pedig szabadlábon van.

Ez lenne az a jogrendszer, ami az áldozatokat védi, és összhangban van az Isztambuli egyezménnyel?

És hogy lássuk, mi a probléma lényege, álljon itt még egy adat:

a nők átlag 35 verést szenvednek el mielőtt segítségért fordulnak, és akkor átlag 5-12 intézménynél, szervezetnél, hatóságnál kérnek segítséget az erőszak megállítása érdekében, mielőtt hatékony segítséget kapnak vagy megölik őket vagy gyerekeiket.

Beszélhet Varga Judit a köztévében, mosolyoghat videón, nyilatkozhat akárhányszor, szó szerint megismételve semmire sem jó mondatait, a nap végén a helyzet az, hogy a magyar hatóságok egyelőre képtelenek arra, hogy hatékonyan védjék a nőket és gyerekeket a családon belüli erőszak elkövetői ellen.

És bár ígéretekből most nincs hiány, arra a nőjogi szervezetek is felhívták már a figyelmet, hogy egyelőre a miniszter szavai nem visznek minket sokkal közelebb a nők elleni erőszak felszámolásához.

Ha végre nem a migránsozással és a felelősség hárításával lenne elfoglalva, akkor talán Varga Juditnak is feltűnne mindez.

Ha támogatásra van szüksége, mert Önt vagy ismerőseit bántalmazás vagy szexuális erőszak érte, itt talál részletes információkat.

Segélyvonal bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06-80-505-101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22; szerda 10-12 óráig; ingyenesen hívható mobilról is).

A biztonságos internethasználatról itt olvashat bővebben.