Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ezek az újságok, tévék és rádiók estek el a Fidesz médiaháborújában

A más politikai erőkkel kötött háttéralkukat megunó – pontosabban a hatalmi erőviszonyok tükrében azokra többé rá nem szoruló -, Fidesz 2010-től a médiatér teljes leuralására tört. Most legújabbkori médiaháborújának áldozatait kíséreltük meg összeszedni. Sok cím teljesen eltűnt a kínálatból – és noha többről ezt próbálták állítani – voltaképpen egyik sem a piac farkastörvényei miatt szűnt meg.

A kormánypárt médiapolitikájának áldozatait két alapvető szempont szerint csoportosítottuk: az egyik kalapba azok kerültek, amelyek konkrétan megszűntek, tehát többé nem találkozhatunk velük semmilyen platformon – attól függetlenül, hogy maguk a kormányhoz közeli szereplők zárták-e be őket, vagy pont, hogy Fidesz elleni harc hasonló önkénye vetett nekik véget. A másikba azokat a látványos vagy kevésbé látványos, de ellentmondást semmiképpen sem tűrő hatalomátvételeket soroltuk, amelyek eredményeképpen bár a cím, a márka megmaradt, de a médium karaktere, hitelessége elveszett, a szerkesztőség pedig a legtöbb esetben a szélrózsa minden irányába volt kénytelen menekülni.

HATALOMÁTVÉTELEK

2010-től – Közszolgálati média

Azt kár vitatni, hogy a közmédia függetlensége lényegében sosem ért el olyan szintet az elmúlt huszonnyolc évben, amelyre jó szívvel azt mondhatnánk, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének maradéktalanul érvényt szerzett.

Ide jelen kontextusban annyi kívánkozik, hogy a 2010-es médiatörvények szüntették meg a legnyilvánvalóbban függetlenségnek még a jogi garanciáit is, és a Fidesz minden korább próbálkozásnál tisztább formában állította a saját szolgálatába az adóforintokból fenntartott tévéket és rádiókat.
Az állami média kifejezés – amely a közszolgálati jelzővel ellentétben a mindenkori kormánypártok politikai szócsövének megfelelő jellegre utal – már a második Orbán-kormány ciklusa alatt is tökéletesen leírta a közmédia helyzetét. Erre azonban rátett egy lapáttal az M1 G-nap utáni hírtelevízióvá avanzsálása, majd a teljes közszolgálati konglomerátumon végigsöprő nettó propaganda-tartalmak, amelyek között létrehozták egyebek mellett az egész napos, egyperces “migránshíradó” azóta is virágzó műfaját.

2015. 12. 17. Origo

A 2014-es év talán legnagyobb figyelmet kiváltó ügye a magyar médiapiacon az Origo.hu hírportál főszerkesztőjének, Sáling Gergőnek június eleji eltávolítása volt. Sáling menesztését a “megváltozott médiafogyasztási szokásokkal” indokolták, de a váltást a hírek szerint a választást megnyerő Fidesz miniszterelnökségi miniszterének, Lázár Jánosnak külföldi hotelszámláiról szóló cikke váltotta ki. A hazai internetes lappiac úttörő portáljánál zajlott talán a leglassabb – ám annál biztosabb – ütemben az átmenet a propagandafegyveri minőség felé:

2015-ben az portál tulajdonosa, a Magyar Telekom átjátszotta az akkor Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének érdekeltségéhez, ma már a jegybankelnök fiához, Matolcsy Ádámhoz tartozó New Wave Mediához,

2017-re pedig az addig ott dolgozó újságírók legnagyobb részét elbocsátották, vagy ők maguk mondtak fel. Az Origo a 2018-as kampánybanés azóta is – a kormánypárti migránsozás internetes zászlóshajója volt.

2016. 01. 03. – TV2

A TV2 politikailag terhelt múltja szinte 1997-es alapításától végigkíséri a történetét, eleinte a balliberális oldalhoz, és MSZP-s körökhöz való kötődéssel vádolta a jobboldal, és a már-már elfeledett Kulcsár ügybe az első vezérigazgató, Pintér Dezső is belekeveredett.

Így az sem volt meglepő, hogy 2009-2010 táján már sokan érezték: itt is változás lesz. Bár az ország második kereskedelmi csatornájának a NER médiarendszerében elfoglalt szerepe eleinte nem volt annyira egyértelmű, mint manapság, már 2012-13 óta érzékelhető volt körülötte a kormánypártok mágneses tere. Ez egyrészt abban nyilvánult meg, hogy a csatorna az állami hirdetések kedvezményezettje lett, másrészt nyílt titok volt, hogy Simon Zsolt, a TV2 akkori vezérigazgatója Fidesz-szimpatizáns, ezenkívül pedig a Mérték kvantitatív elemzése is kimutatta – az egyébként mérsékelt mennyiségű politikai tartalom – kormánypárti elbillenését.

A TV2 üzemeltetője akkor – vagyis 2013-ban – még a vezérigazgató Simon Zsolt és a gazdasági igazgató Yvonne Dederick tulajdonába került. Aztán jött 2016, amely évszám ebben a cikkben sem véletlenül fordul elő ennyiszer: a G-nap keltette hullámok javarészt ebben a naptári évben forgatták fel a hazai médiapiacot.

Na meg persze jött Andy Vajna kormánybiztos, aki éppen Simicska Lajos orra elől happolta el a a TV2-t.

A többi, azaz a kézivezérléssel a leggátlástalanabb sosorosázásba, migránosázsba és karaktergyilkosságokba irányított hírműsor, a Tények pedig már történelem.

2016. 04. 25. – VS.hu

Szintén a New Wave Media jóvoltából lett rossz vége egy másik, ígéretesnek induló sajtóprojektnek. Ha hamvába nem is holt – hiszen valódi működése alatt rengeteg fontos és remek háttércikket szállított – Száraz István “szerelemgyermeke”, a VS.hu, viszonylag hamar, három év után ért véget (vagy legalábbis hosszú időre megszakadt) az ígéretes próbálkozásnak induló, érdemi története. A jellemzően a városi, stabil pártpreferenciával nem rendelkező fiataloknak tartalmakat gyártó online újság új megközelítéssel próbálkozott, amennyiben az önmagában is rendkívül értékes tartalmak vizualizálását a magyar sajtóban addig nem látott színvonalra emelte.

A portál nyereséget azonban így sem tudott termelni, a fennmaradása érdekében pedig a New Wave Media pályázni kezdett az Magyar Nemzeti Bank alapítványainál, és az ott nyert pénzekből – vagyis jelentős mennyiségű közpénzből – működött tovább portál.

Erről azonban nem tájékoztatták az ott dolgozókat: mindez csak azután derült ki, hogy Joó Hajnalka újságíró kiperelte az MNB-től alapítványainak a támogatásairól szóló adatokat. Ezek 2016. április 22-én kerültek nyilvánosságra, és nemcsak az vált egyértelművé, hogy a jegybankelnök unokaöccsének érdekeltségébe tartozik a lap, de az addigi munkatársak is felmondtak az újságnál, mert nem kívántak „Matolcsy magánújságjánál” dolgozni.

2016. 09. 30. Megyei Lapok

A megyei lapok függetlenségének elvétele egy újabb, jellegzetes orbáni sérelemhez, Medgyessy Péter 2002-es, “lopakodó” kampányához kapcsolódik, amelyről az országjárás nyomán a független megyei lapok mindenhol részletesen beszámoltak és szinte észrevétlenül repítették az ellenfelet a győzelemig.

Több vélemény szerint is a legutóbbi kétharmadhoz vezető egyik legfontosabb tényező épp ezért volt a Mészáros Lőrinc-féle Mediaworks-portfólió egy jelentős részét képező majdnem összes megyei napilap megszerzése (amelyik pedig nem ide került, az ma már Andy Vajnáé).

A portfólió propagandában betöltött szerepének ikonikus mozzanata volt, amikor a választás előtti napon mindegyikük ugyanazzal az Orbán Viktor-interjúval jelent meg.

2016. 12. 05. – Figyelő

A gazdasági hetilap a rendszerváltás után fontos piaci és oknyomozó újságírói fórummá vált, a válság és a csökkenő példányszámok ugyanakkor a kétezres évek végétől nem kímélték az újságot. 2015-ben a lapot kiadó MediaCity egy kifizetetlen tartozás miatt felszámolási eljárás alá került. 2016 decemberében a MediaCity-től megvette a lapot az Investender Kft. üzletviteli tanácsadó cég, amely aztán hamarosan továbbadta 240 millió forintért a Fidesz-közeli történész, a Terror Háza igazgatója, Schmidt Mária érdekeltségében álló K4A Kft.-nek. Ezután nem sokkal a régi szerkesztőség itt is szétszéledt, a Figyelő pedig az utóbbi időben a legnemtelenebb listázásokkal hívta fel magára a figyelmet. A lap sorsának alakulásáról mindent elmond, hogy az a Martin József Péter, akinek a főszerkesztősége alatt 2006-ban az újság Pulitzer-emlékdíjat kapott, 2018-ban már a Transparency Interntional magyarországi ügyvezetőjeként a Figyelő hírhedt Soros-listáján találta magát.

2018. 08. 01. – Hír TV

A Hír Tv visszafoglalásának napja néhány motívumában hasonlított a Népszabadság bezárásnak napjára, noha elemi különbségek voltak a két esemény között. Mégis, a szinte teljes magyar sajtó által élőben közvetített, szerkesztőség ajtaja előtti feszült várakozás egyértelmű jele voltak annak, hogy itt a napilap kivégzéshez hasonló dolog történik.

És valóban: ahogyan a baloldali újságot, úgy az “áruló” tévé megbüntetését és egyik napról a másikra, egy, az ott dolgozókat végletekig megalázó büntetőhadjáratot kísérhetett figyelemmel az, aki nyomon követte az aznapi történéseket.

A Hír TV tehát – miután Simicska Lajos kezeit mosva visszaengedte maradék médiaérdekeltségeit a kormány ellenőrzése alá – most ott van, ahonnan elindult. Ennek a visszatérésnek azonban sok újságíró, na meg persze még több televíziónéző és a teljes magyar nyilvánosság itta meg a levét.

A Hír TV elfoglalásáról szóló írásaink itt olvashatók.

TÉNYLEGES BEZÁRÁSOK

2016. 06. 14. Metropol

A megszüntetett címek kalapjába tartozik még az eredetileg Metro néven futó országos ingyenes napilap, amelynél ebből a fajtából hazánkban egyetlen más címből sem terjesztettek több példányban. Az igen értékes hirdetési felületként is szolgáló újságot 2011-ben szerezte meg a Simicska Lajoshoz közel álló Fonyó Károly vagyonkezelő cége, a Megapolis Zrt. A Metropol tulajdonképpen a Fidesszel szemben fegyverkező Simicska racionalizálásának esett áldozatul, a lap ugyanis komoly veszteséget termelt. A terjesztési helyét pályáztatás nélkül a Habony Árpád és Győri Tibor cége, a Modern Media Group (MMG) által kiadott szintén ingyenes Lokál újság kapta meg a BKK-tól.

2016. 10. 08. – Népszabadság

A magyar sajtótörténet egyik legsokkolóbb napja volt ez, amikor is azon a bizonyos októberi szombat reggelen váratlanul, a dolgozók és a főszerkesztő előzetes tájékoztatása nélkül a Mediaworks felfüggesztette az újság nyomtatott és internetes kiadását egyaránt.

Ezzel kimutatta a foga fehérjét a Heinrich Pecina-féle Mediaworks-konglomerátum, amely néhány hónappal korábban vásárolta fel az újságot, és amelyet néhány héttel később maga Mészáros Lőrinc vett meg.
A tulajdonos – meglehetősen esetlenül – gazdasági racionalitást szajkózva indokolta a bezárást, de valójában az első perctől kezdve egyértelmű volt, hogy a Fidesz politikai bosszúja nyomán borítottak fátylat a legolvasottabb magyar politikai napilap hatvanéves működésére. A később több bíróság által is jogszerűtlennek ítélt bezárás előkészítése valójában már évek óta zajlott: ennek egyik első jelét már 2011-ben látni lehetett, amikor a Gazdasági Versenyhivatal megakadályozta az Axel-Springer és a Népszabadságot korábban kiadó Ringier összeolvadását és ezzel lényegében a fennmaradásért küzdő Népszabadság konszolidációját.

2018. 04. 10. Magyar Nemzet és Lánchíd Rádió

A Hír TV-vel ellentétben – egyelőre legalábbis – nem írt le teljes kört a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió pályája, nem kerültek vissza eredeti “gazdáikhoz”. Simicska Lajos a 2018-as választás másnapján feltétel nélkül kapitulált, aminek a következménye az lett, hogy a Népszabadság kivégzése utáni legolvasottabb, nyolcvanadik “életévét” augusztusban betöltő magyar közéleti napilap sem került ki többet az újságárusok polcaira, és szintén a G-nappal “elfordított” rádió április 11-től októberig megszakítás nélkül csak zeneszámokat sugároz, mivel az addig érvényes sugárzási engedélyében szereplő teljes időtartamot kötelező kitöltenie. A 2002 után kiépült Fidesz-média elemi építőkövei kerültek ki ezzel a magyar médiarendszerből.

A sokáig a jelenlegi kormánypártok kiszolgálóiként működő, majd azok ellen fordított médiumok történetét, működését és eltűnését sokféleképpen lehet értékelni, de egy biztos: színvonalas, kormánytól független sajtótermékként búcsúztak el közönségüktől.

2018. 08. 03. Heti Válasz

A Heti Választ még az első Orbán-kormány által létrehozott Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány (TTFK) alapította 2001-ben, és csak 2004-ben került magántulajdonba, kis kerülővel pedig 2010-ben lett a Simicska-portfólió része. És mint ilyennel, a Heti Válasszal is megfordult a világ 2015 február 6-án: a lap ezt követően – bár a kiadási költségeket fedező, piacon is valódi súllyal a latba eső közönséget nem tudott felvonultatni – kihasználta az orbáni politikából kiábránduló, de polgári-konzervatív értékrendet képviselő olvasók körében kialakult vákuumot. A Heti Válasz lett a “csalódott fideszesek” lapja. Az újságnak két nappal a Hír TV visszavétele után kellett végleg eltűnnie: online kiadása ekkor frissült utoljára, a nyomtatásban pedig júniustól nem jelent meg többet.

És a többiek…

Ezek pedig még mindig csak azok a címek, amelyek önálló közéleti-politikai tartalmak előállításával részesei, illetve voltak részesei a magyar nyilvánosságnak. A fentieken kívül a teljesség igénye nélkül fontos megemlíteni még a két, korábban országos lefedettséggel bíró kereskedelmi rádiót, a Neo Fm-et és a Class FM-et. Míg előbbit éppen a Simicska-bírodalom kiteljesedését célzó “hadművelet” során véreztették ki, utóbbi már a G-nap utóhatásait nyögve halkult el, pontosabban szorult ki az internetre. De ott van még a számtalan, alapvetően szórakoztató tartalmat kínáló termék, amely pillanatok alatt kampányüzemmódba állítható (emlékezzünk csak a Nemzeti Sport facebookos gerillamutatványára a választás napján).

Kiemelt kép: Csoszó Gabriella, Freedoc
Olvass tovább!