Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Korábban a Puncs.hu-nak csinált reklámot, most oktatóvideót készített a szexuális zaklatás ellen egy ügynökség

Egy férfi lép oda egy egyedül táncoló nőhöz, egy pohár vizet ad neki. A nő belekortyol, a víz végigfolyik a nyakán. A férfi nézi, majd a nő után kap, aki viszont elutasítja. A szituációt két jelenetsorban is végignézhetjük. Az elsőben a nő egy nyakig zárt felsőben van. A másodikban mélyen dekoltáltban. Az üzenet csupán annyi: a nem mindkét esetben nemet jelent.

A Kreatív Online szúrta ki, hogy az Umbrella ügynökség oktatóvideókat készített a Playboy Magyarország közreműködésével, azzal a céllal, hogy bemutassák a férfiaknak, hogy az áldozathibáztató megjegyzések (minek ment oda, miért vett fel ilyen ruhát, de hát mosolygott, stb.) mögött milyen sztereotípiák húzódnak, és hogy ezekhez képest a valóságban hogyan kell viselkedni.

Az Umbrella egyébként nem is olyan régen a Puncs.hu-nak forgatott reklámokat, amelyeknek az üzenete némileg eltért az amúgy nagy botrányt kavaró sugardaddy társkereső-oldal korábbi koncepciójától. Ezek a kisfilmek ugyanis humorosan próbálták megközelíteni a randizás közben elkövethető hibákat, a legfőbb üzenetük pedig az volt, hogy randizni stílusosan kell. Hogy valójában a Puncs.hu lehetőséget ad arra, hogy gazdag férfiak nőket vegyenek maguknak mindenféle célokra – nos, az ezekben a reklámokban nem jelent meg.

Felmerülhet persze a kérdés, hogy a mostani, a Playboy-jal közösen forgatott videók esetében nem felesleges-e a kákán is csomót keresni.

De azt azért ne felejtsük el, hogy a Playboy mit jelképez, hogy tulajdonosa, Hugh Hefner hosszú évtizedeken át birodalmat épített a nők tárgyiasításából és értékesítéséből, és csak akkor hagyott fel például a pucér képek leközlésével, amikor gazdaságilag az már nem érte meg a lapnak.

Az úriembereknek forgatott videók egyébként célzottan férfiakat szólítanak meg a #metoo mozgalom farvizén evezve, és olyan sztereotípiák mentén magyarázzák el, hogy a nem az nemet jelent, amelyek valóban folyamatosan megjelennek az áldozathibáztató megjegyzésekben.

A probléma ebben az esetben is – ahogy az a Puncs.hu-nál is megfigyelhető – az elitista hozzáállásban keresendő: egy úriember tudja, hogy a nem az nemet jelent, egy úriember ugyan először értelemszerűen hozzányúl a nőhöz, de aztán megáll, egy úriember ugyan téves következtetéseket von le, de aztán korrigál.

És mi van a többiekkel?

Bár a reklámok félperces világában nyilván fontos, hogy egyértelmű, hamar felfogható üzeneteket közvetítsenek, az egyszerű üzenetek azonban ebben az esetben túl egyszerűek, viszont ebből fakadóan eltávolítóak is.

Fontos, hogy a férfiak meg legyenek szólítva, hogy a nők elleni erőszakról valóban értelmes diskurzust folytassunk, és azok a sztereotípiák, amelyek mentén ma még mindig gondolkodunk a nők elleni erőszakról, ledőljenek.

De valóban az a leghatékonyabb beszédmód, ha olyan élethelyzeteket jelenítünk meg, amelyekben minden férfi eldöntheti, hogy ő úriember-e vagy sem?

Ki számít ma úriembernek? Aki a Playboynak hisz és vizet visz a nőknek tánc közben? Aki előbb nyúlkál, aztán viszont megáll? Aki akkor is rámarkol egy nő mellére, ha garbóban van, meg akkor is, ha neglizsében, de mindkét esetben utólag felfogja, hogy nem kellett volna?

A bemutatott szituációk ráadásul rendre abban a helyzetben kezdődnek, ahol a férfi valamilyen előnyös szituációból indul: udvariasan vizet visz, autójával hazaviszi a nőt, illetve gálánsan az ajtóhoz kíséri – és bár persze a nem ezek után is nemet jelent, valójában a videókból az nem derül ki, hogy miért.

Vagyis a nő itt is, mint egyszerű lény jelenik meg, aki szeszélyesen valamilyen szempont alapján a ‘nem’ mellett dönt, amit a férfi nem tud dekódolni, ezért nyúl a nő felé, aki viszont csak ezután mondja ki azt a bizonyos nemet. A videók így edukatív funkciójukat legfeljebb akkor töltik be, amikor az úriemberek már jól letámadták partnerüket: akkor talán (remélhetőleg) eszükbe jut, hogy ha a nő kétségbeesetten rázza a fejét, akkor ideje visszavonulni.

A leegyszerűsített üzenetekkel általában ez a probléma: hogy maguk is nehezen lépnek ki a sztereotípiák alkotta börtönből. Az áldozathibáztatók egyik tipikus reakciója tényleg ez: hát de beszállt a kocsimba, miért gondoltam volna azt, hogy nemet akar mondani? Ha valóban oktatóvideóval lenne dolgunk, akkor annak nem az lenne a célja, hogy elmagyarázza: semmilyen körülmények között nem taperolunk nőket, amíg nem tudjuk, hogy ők maguk erre vágynak-e?

Külön problematikus, hogy a videók elején (szigorúan angolul!) az a kérdés lett feltéve: „Mikor lesz egy nemből igen?” Fura bevezetés, főleg, hogy maga az egész videó is arról szól, hogy a nem az mindig nem.

Merthogy ez még a videók fura szempontjai szerint is egyértelmű. De egy úriembernek – ha már a célközönségnek őket tettük meg – talán már azelőtt is tudnia kéne, hogy hol a helye a kezének, hogy egyáltalán elindítaná az ominózius mozdulatot. Nem?

Olvass tovább!