“A megélhetési gyerekvállalás” felemlegetésével Orbán azt akarja elérni, hogy a szegények maradjanak örökre szegények

Sok újdonságot nem mondott Orbán Viktor a Fidesz tisztújító kongresszusán, de azért futotta pár erős kijelentésre. Melyek közül a legbicskanyitogatóbb kétségtelenül a jó öreg szegényellenes kamu, a “megélhetési gyerekvállalásról” szóló mondat volt.

“Nálunk nincs jövője annak az életformának, amely nem a gyerekekért, hanem a gyerekekből akart megélni” – mondta miniszterelnök.

A felmérések azt mutatják, hogy a magyar emberek több gyereket szeretnének vállalni, mint amennyi most születik. Sőt a kormány is azt szeretné, hogy több gyerek szülessen a mostaninál. Azt is tudjuk különféle kutatásokból, hogy az emberek akkor vállalnak gyereket,

  1. ha tudják, hogy anyagi biztonságban fel tudják nevelni,
  2. ha a szülők között egyenlően oszlanak meg a gyereknevelési terhek, és
  3. ha az állam is beszáll a gondoskodás terheinek a viselésébe.

Azt is tudjuk, hogy a 2008 óta egy fillérrel sem emelt családi pótlék mennyire elég: semmire. Innen nézve arról beszélni, hogy valaki a megélhetés érdekében vállalna gyereket, teljesen abszurd.

És itt abba is hagyhatnánk, hiszen ha egy ember sem tudna megélni a gyerekek után járó juttatásokból – márpedig ez tény -, akkor könnyű belátni, hogy a “megélhetési gyerekvállalás” mekkora kamu.

(MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

De Orbán nem egyszerűen abszurd hülyeségről beszél, hanem mondandójának célja is van.

Méghozzá az, hogy átverje az egész magyar társadalmat, és továbbra is megússza azt a szegényellenes politikát, amelyet 2010 óta folytat.

A megélhetési gyerekvállalás felemlegetése ugyanis egy régi, berögzült szegényellenességbe oltott cigányellenes toposz. Konkrétan nem is kell nevesíteni, mindenki tudja, hogy kiről is beszél az, aki megélhetési gyerekvállalókról beszél.

Általánosságban szinte mindenki egyetértene annak fontosságával, hogy a kormány beszálljon a gondoskodás, a gyereknevelés terheinek enyhítésébe, támogassa az gyereket vállaló párokat. De ha behozzuk a “megélhetési gyerekvállalás” dimenzióját, akkor már másképp érkeznének a válaszok. Sokan, akik maguk is hasznát vehetnék mondjuk egy tisztességes családi pótléknak, így már azt mondják: inkább ne emelkedjenek a támogatások, mert úgyis csak az ingyenélők és a cigányok profitálnának belőle.

Ahogy korábban Misetics Bálint szociálpolitikai szakértő is elmondta: a magyar társadalom jelentős része úgy tartja, hogy a “nagycsaládosok”, a “munkanélküliek”, az “alacsony nyugdíjjal rendelkezők”, valamint a “rokkantak, fogyatékkal élők” mind a kelleténél kevésbé részesülnek a segélyezésből, szemben a “cigányokkal”, akik viszont a kelleténél sokkal gyakrabban.

Így pedig a magyar államnak semmit sem kell tennie. Maradhat, sőt csökkenhet is az állam szociális felelősségvállalásának a jelenlegi szintje, hiszen egy kiadós cigányozással és ingyenélőzéssel fel lehet számolni a társadalom alsó – roma és nem roma – rétegeinek érdekazonosságát, és egymás ellen lehet fordítani őket.

Inkább én se kapjak többet, minthogy ő is kapjon – ezt az alapelvet lovagolja meg Orbán, és

az eredményt mindannyian ismerjük: a négymillió megélhetési küszöb alatt élő, a növekvő egyenlőtlenségek, a gazdasági válság idejéhez képest is rosszabb állapotban lévő szegények, és az egyik napról a másikra tengődő kétharmad.

Ezzel a logikával a Fidesz ráadásul még azt is legitimálni tudja, hogy elvegyen a szegényektől és átcsoportosítson a tehetősebbek felé. Erről szól a párt teljes társadalompolitikája, az egykulcsos adótól, a családi adókedvezményen át a CSOK-ig. Ez sejlik fel Balog Zoltán 2014-es mondataiból is, melyek szerint a demográfiai ügyek egyik legsúlyosabb fejleménye, hogy „hová születnek azok a gyermekek, akik megszületnek”.

Hát a Fidesz politikája tesz róla, hogy oda szülessenek, ahová ők szeretnék… ahová pedig nem szeretnék, ott a dologról gondoskodik a “megélhetési gyerekvállalás” hazugsága.

Mindaddig, amíg bedőlünk az ilyen szegényellenes, a társadalom legelnyomottabb rétegeit egymás ellen fordító kijelentéseknek, addig bizony marad az aprópénznyi családi pótlék, a semmire sem jó közmunka, és szegényektől gazdagok felé átcsoportosító, perverz újraelosztás. És marad velük a Fidesz is.

Nekik ez jó. A magyar népnek kevésbé.

Kapcsolódó cikkek