Bini Adamczak vissza kívánja perelni a lehetőséget, hogy az 1917–1939 közötti időszak kommunista mozgalmárait méltó módon meggyászolhassuk. A „magára hagyott kommunista kísértetek” eltemetése azonban nem jelentheti a halottak teljes elfeledését. Sipos Balázs kritikus gyászról, melankóliáról és a visszajáró szellemekről ír a Gestern Morgen című könyv kapcsán.
A kelet-európai államok és Oroszország közti konfrontáció megértéséhez a huszadik század közepéig kell visszamennünk.
Semjén Zsolt meghirdette a keresztény-nemzeti munkásmozgalmat. Bárcsak lenne még Internacionálé, hogy erre válaszoljon!
Az általános sztrájk nyomán megalakult a rövid életű limericki szovjet, és a város irányítását a munkások vették át.
Az 1944-es józsefvárosi felkelés emlékezetének megítélését nem lehet a magyar antifasizmus történelmi megítélése nélkül megérteni. Gazdag Péter esszéjének második részét közöljük.
Hogyan kerekedett felül a kozmopolitizmus a baloldali nemzetköziség szolidaritásról alkotott vízióin és gyakorlatain? Zombory Máté történész és szociológus a kérdést az emlékezetpolitika felől válaszolja meg.
150 évvel ezelőtt, 1875. március 2-án született Jászi Oszkár, a magyarországi polgári radikalizmus alapító politikusa és társadalomtudósa. Mi az, ami nélküle elképzelhetetlen lenne a modern magyar államban?
Ladányi Szerénától és Kéthy Annától a virágcsokrokig: a szociáldemokrata nőnap magyarországi történetét foglaljuk össze.
100 éve, 1925. február 28-án hunyt el Friedrich Ebert, aki a világháborús vereséget követő 1918 őszi forradalom szociáldemokrata vezetőjeként, majd a Weimari Köztársaság első elnökeként vezette át Németországot a császárságból a polgári demokráciába.
A hagyományos értelemben vett, kapitalizmus-kritikus vagy antikapitalista baloldal az utóbbi évtizedekben súlyos válságba került, és eljelentéktelenedett.
