A magyarországi cselédség sanyarú helyzetétől Kádár János feminizmusáig
Hova jutottak a nők jogai bő egy évszázad alatt?
Hova jutottak a nők jogai bő egy évszázad alatt?
„Rettenetes nyomorban, (…) nyílt és lappangó harcok közt élt az ország, de egy új élet ígéretével is, azzal a bizakodással, hogy kilábalunk hamarosan a különféle nyomorúságokból.”
A női politikai gyakorlat a francia forradalomban ellentmondásos volt: a nők nem birtokolták a jogok teljességét, miközben nagyon is részei voltak a szuverén népnek. A forradalom újrakeretezte, amit a közszféráról tudunk, s ezzel a női emancipáció fontos eseményévé vált.
Beneš dekrétumai és utóéletük még nyolcvan évvel később is mutatják, az etnikai megkülönböztetés az új rendbe mélyen bele volt kódolva. Most ismét „érdekszférákról” értekeznek a nagyhatalmak.
Az egyetemisták ekkor már hetek óta sztrájkoltak az orvostanhallgatók fizetetlen gyakornoki állásai miatt.
A száz éve született Liska Tibor nagyobb formátumú közgazdász és gondolkodó volt, mint eddig feltételezték.
A tőkésekkel és a nagyiparral szemben alakultak meg, minden döntést maguk közt hoztak, alternatív termelési szervezetet teremtettek az első szövetkezetek. Később azonban hézagmentesen beilleszkedtek a tőkés termelés kereteibe. Mi a szövetkezet problémája, mi újat tudnak nekünk mutatni ma?
Papp István A magyar kommunisták, 1918–1989 című munkája az első átfogó monográfia a magyar kommunisták történetéről.
Dunaújvárosban közel 3000 ember veszítette el a munkáját – a település olyan sorsra juthat, mint Ózd.
A francia forradalom alatt 1793-ban a hadsereg feltöltése miatt felkelés tört ki Vendée megyében. Miként vált a parasztfelkelés valódi polgárháborúvá?