Miért nem érzékeljük, hogy osztálytársadalomban élünk?
Az életformák és életstílusok sokfélesége, az értékrendek különbségei nem jelentik azt, hogy az osztályhelyzetek eltűntek volna, sőt.
Az életformák és életstílusok sokfélesége, az értékrendek különbségei nem jelentik azt, hogy az osztályhelyzetek eltűntek volna, sőt.
Alabán Péter könyvének elvitathatatlan érdeme, hogy helyi kontextusba helyezi, és elméleti igényességgel elemzi a dezintegrációs folyamatokat, amelyeket a szocialista ipar összeomlása hozott magával.
Milyen erős itthon az osztályszerkezet hatása? Megmutatkozik-e ez a társadalmi felemelkedés és a lecsúszás mintázataiban is? Nyitott vagy zárt társadalom a magyar?
Talyigás Katalin szociológus szerint az állam magára hagyta az időseket, az egyházi átvétel pedig nem megoldás a rendszer számára.
A kapitalizmus azért létezik ma is, mert mi, az emberek előállítjuk minden nap, a cselekvésünket ennek rendeljük alá, az akaratunkat ennek megfelelően alakítjuk. Vele szemben viszont a korábbi példáktól eltérően kell fellépnünk, és újragondolni a viszonyunkat a környezethez, közösséghez.
Mit lát az elit a válságban, milyen kiutat javasolnak? És vajon alkalmasak-e arra, hogy az országot a válságból kivezessék?
Neki köszönhetjük a kapitalista rendszert magyarázó világrendszer-elméletet.
A politika és a magyar fiatalok című kötet a magyar és nemzetközi ifjúságkutatási irányvonalak alakulását, a politikai szocializáció diszciplínáját, valamint a Magyarországon élő fiatalok (15–29 éves) politikához való viszonyával és részvételével foglalkozik.
A mélyszegénység problémájával társaival együtt a kései Kádár-rendszert szembesítő szociológusra, a kor első valóban alulról szerveződő civil mozgalmának alapítójára és az SZDSZ országgyűlési képviselőjére az egykori kolléga, Havas Gábor szavaival emlékezünk.
A magyar állam hozzájárul az egyenlőtlenségek növekedéséhez. Ez azonban nem szükségszerű, vagy megváltoztathatatlan.