Nincs a magyar iskolásoknak közös szocializációs közege, amely a társadalmi kohézió kialakításában segítene. Így aztán maga az iskola szocializál minket arra, hogy szinte nem is lehetséges másképpen előrejutni, csak ha másokat hátrahagyunk és kizárunk.
A tavaszi távoktatás szerinte „digitális dzsungelharc” volt, az iskolaőri rendszert pedig nem tartja önmagában megoldásnak.
Horváth László miniszterelnöki megbízott úgy kommentálta az ügyet: ami Gyöngyöspatán megtörtént, az a jövőben sehol máshol nem történhet meg.
A helyiek és jogi képviselőik bíznak abban, hogy a kormány tartja a szavát, és augusztusban legkésőbb rendezik a kártérítést.
Azt is kérik Kozma Ákostól, hogy emelje fel szavát a gyöngyöspatai deszegregációs per kapcsán tett kirekesztő, a cigányokra, valamint a jogérvényesítésüket segítő jogvédő szervezetekre nézve sértő és igazságtalan kormányzati nyilatkozatokkal szemben.
Magyar reakciók sokasága zengi, hogy a rendőri erőszak anomália, nem rendszerszintű. Hogy a szobrok ledöntése túlzás, hogy barbárság, hogy kultúraellenes. Egy új, diadalmas cenzúra hírnökét látják benne, a humanizmus alkonyát.
Amit Orbán Viktor a cserben hagyott szegényeknek, dolgozóknak kínálni tud, az csak a fehér felsőbbrendűség hamis illúziója, amit akár vigaszdíjként is értelmezhetünk.
„Rendkívül káros modell”.
Azt, hogy a romák ember alatti lények, mindenütt olvashatjuk az interneten. De ember alatti lényekként bánni velük nem szabad.
Kedd délelőtt utasította el a Kúria az alperesek felülvizsgálati kérelmét.
