A szakértők szerint ha megfosztják jogaiktól a kelet-európai munkavállalókat, attól még nem fog csökkenni a bevándorlás, az illegális foglalkoztatás és az emberkereskedelem viszont annál inkább megugrik majd.
A „becsület napi” megemlékezésekhez számos hasonlót rendeznek évről évre a 2. világháborúban a nácikkal szövetséges országokban. Ezek közül mutatunk be néhányat.
A spontánul lázadó népi erőnek ez a spektákuluma olyan felejthetetlenül rémítő a fönnálló polgári társadalom (a tőkés establishment) számára, hogy a romániai forradalmat azóta is rágalmazni kell (vagy a sose létezett romániai „kommunizmus” elleni öntudatos föllépéssé stilizálni).
A ceaușescu-i éveket románok és magyarok egyformán megszenvedték, és ez a közös szenvedés kellő alapot adott az 1989 decemberi szolidáris éhséglázadáshoz, majd rögtön utána a kollektív eufóriához.
Gagyi Ágnes mozgalomkutatóval és Kiss Viktor ideológiakutatóval beszélgettük, akik mindketten belülről tapasztalták meg, milyen volt kelet-európaiként bekapcsolódni az alterglob mozgalmakba.
Szerb, szlovák, román, horvát, moldovai, lengyel és cseh barátainkkal beszélgettünk a régiós balos média perspektíváiról és a finanszírozási stratégiákról.
A Szejmbe frissen bekerült, rendszerkritikus Razem politikusával a lengyel és a kelet-európai baloldal taktikájáról, elképzeléseiről és esélyeiről beszéltünk Varsóban.
A Mérce kelet-európai baloldali médiatalálkozót szervez, melyre a Gdańsk-Kisinyov-Szarajevó háromszögben balos médiákat szervező, író kollégákat hívtunk meg, akik a mieinkhez hasonló problémákkal szembesülnek.
A zöld politika alapvetései iránti nyitottság megvan a félperiféria társadalmaiban is, de ez egyelőre nem tud tényleges zöld politikai jelenlétté formálódni.
A politikai szakadás teljes, az EU-t csak a németországi tőke érdekei tartják össze, belső tartalma fogytán. Hogy ennek Orbán örül, egyszerre mutatja taktikai tehetségét, felelőtlenségét és történelmi érzéke teljes hiányát.