Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A lengyel kormány felhasználta a járványt a választási törvény meglepetésszerű átírására

Nem csak a Fidesz használta fel a régióban a koronavírust arra, hogy kiterjessze a hatalmát: a kormányzó Jog és Igazságosság Párt (PiS) a péntekről szombatra virradó éjszaka folyamán váratlanul átnyomott a lengyel parlament alsóházán, a Szejmen egy törvénymódosító javaslatot, melynek értelmében innentől kezdve postán keresztül is szavazhatnak azok, akik betegek, karanténban vannak vagy 60 év felettiek.

Miután csütörtökön a Szejm megszavazta, hogy a járványhelyzetre tekintettel innentől kezdve lehessen videókonferencia formájában is parlamenti ülést tartani,

szombat éjjel kettőkor a szinte üres Parlamentben, amikor a terv szerint csak a válságkezelő gazdasági csomagról tárgyaltak és szavaztak volna, a PiS benyújtotta a módosítójavaslatot a csomag részeként.

Nem csak az állampolgárokat, az ellenzéket is teljesen váratlanul érte a lépés.

A következő elnökválasztás, amelyen Lengyelország jelenlegi elnöke, Andrzej Duda újraválasztása múlna, normális esetben május 10-én lenne. Az ellenzék a járvány kitörése óta a választás elhalasztását kéri, de a kormány eddig ellenállt, mondván, hogy ki kell várni ezzel a döntéssel. A most elfogadott módosító alapján az ellenzék attól tart, hogy mégis meg lesz tartva a választás az eredetileg kitűzött időpontban.

„Nem lesznek viták, nem lesz kampány, addig pedig a kormánymédia napi 24 órában fogja Andrzej Dudát az arcunkba tolni” – írta Artur Dziambor ellenzéki politikus a Twitteren.

További probléma a módosítóval (amit, mivel az alsóház elfogadott, innentől kezdve már csak a Szenátus vétózhat meg), hogy alkotmányellenes, mivel az kiköti, hogy legalább hat hónappal korábban be kell jelenteni bármilyen javasolt módosítást a választási törvényben. A PiS a rendkívüli helyzetre hivatkozik, valamint arra, hogy csupán a járvány diktálta szükségszerű változtatásokat vezették be.

A szintén ezen az ülésen elfogadott válságkezelő csomagot is sok kritika érte már a megszavazása előtt is. A csomag, amely többek közt 3 hónapra felfüggeszti a legfeljebb 9 főt foglalkoztató kisvállalkozások és az átlagbér háromszorosát megkereső egyéni vállalkozók társadalombiztosítási fizetési kötelezettségét, valamint arról rendelkezik, hogy a bevételük 15-25%-át elvesztő cégek dolgozói után az állam a minimálbér 50%-ának megfelelő összeget fizet ki a munkáltatónak

egyben súlyosan csorbítja a munkajogot, miközben jelentős összegekkel támogatja a pénzügyi szektort.

A csomag egyrészt nem tér ki a munkanélküliek megsegítésére, tehát a munkájukat a válság következtében elvesztő dolgozók semmire se számíthatnak az államtól. Másrészt kiköti, hogy „rugalmas munkaidőt biztosít”, amely bővebben kifejtve annyit takar, hogy a munkáltató a korábbi napi 11 óra háborítatlan pihenőidő helyett csupán 8-at köteles biztosítani, valamint meghosszabbíthatja a napi munkaidőt 12 órára.

A Nemzeti Szakszervezeti Dolgozói Kezdeményezés szerint a csomag „alacsonyabb bérekhez, gyengébb szakszervezetekhez és a munkavállalók munkáltatóknak való még erősebb alárendeltségéhez vezethet”. Az Alternatív Szakszervezet elnöke, Piotr Szumlewicz szerint a csomag annyit üzen a munkáltatóknak:

„bátran kizsákmányolhatod a dolgozóidat.”

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher