Február 19-én jelent meg a brit parlament brexit utáni, bevándorlást szabályozó törvénytervezete. A Guardian ismertetője szerint a kormány az EU-ból való kilépést követően egy pontrendszert szeretne bevezetni, amelyet kitöltve legalább 70 pontot kell összegyűjtenie valakinek ahhoz, hogy az Egyesült Királyságban dolgozhasson. A cél az, hogy lezárják a határt az alacsonyan képzett külföldi munkások előtt.
A pontozás során rákérdeznének a fizetés mértékére, arra, hogy olyan területen dolgozna-e leendő munkavállaló, ahol munkaerőhiány van, illetve egyéb kvalifikációkra is.
Ugyanakkor 3 olyan kitétel is van, amelynek, ha valaki nem felel meg, akkor eleve nem is kaphat állást a szigetországban. A jelenlegi tervek szerint csak azokat lehet majd foglalkoztatni, akik megfelelő szinten beszélnek angolul; kizárólag olyan munkát vállalnak, amihez meg van a szakképesítésük; továbbá csak olyan állásajánlatot fogadhatnak el, amelyet hatóságilag jóváhagytak előtte.
Számos szakértő, iparági vezető, a Munkáspárt és a liberális demokraták is azonnal felhívták rá a figyelmet, hogy ez a tervezet „katasztrófákhoz” fog vezetni az olyan szektorokban, ahol a foglalkoztatottak nagy része nem brit állampolgár, hanem alacsonyan képzett, jellemzően kelet-európai uniós munkavállaló, akik közül sokan nem beszélnek angolul. Rengeteg olyan terület van az Egyesült Királyságban, amelyre ez igaz, köztük az élelmiszer-feldolgozásra, az építőiparra, különböző gyári munkákra és a gondoskodói szakmákra is. Az érintettek úgy vélik, ez rengeteg állás megszűnéséhez és gyárak bezárásához fog vezetni.
Amint azt a Guardian felidézte, az egyik legnagyobb brit kávézólánc, a Pret-A-Manger már 2 éve arra figyelmeztetett, hogy náluk például csak minden ötvenedik munkavállaló brit állampolgár.
Február 21-én több vezető jótékonysági szervezet is megszólalt a parlamenti tervezettel kapcsolatban, ők a munkavállalói oldalra reagáltak. Szerintük mindez nem fogja megállítani a bevándorlást, cserébe viszont előidéz majd egy bummot a fekete foglalkoztatásban.
Ha megfosztják a dolgozókat jogaiktól, az illegális munkaviszonyok miatt a bevándorlók sokkal inkább kiszolgáltatottak lesznek az emberkereskedelemnek, a kizsákmányolásnak és bántalmazásnak – egyszóval a modern kori rabszolgaságnak.
A kelet-európai munkásokat védő Euroepan Resource Centre attól fél, sok cég akkor is örömmel fog majd alacsonyan képzett dolgozókat felvenni, ha nem is lehet őket bejelenteni.
„Ne áltassuk magunkat: valakinek el kell végeznie a „piszkos”, alulfizetett munkákat, az építkezéstől az élelmiszer-feldolgozáson át a gondoskodásig. Honnan jönnek majd azok, akik ezt a munkát elvégzik?” – tette fel a kérdést Barbara Drozdowicz, a központ igazgatója.
Hozzátette, még most is, amikor a kelet-európai munkavállalóknak teljes hozzáférése van a brit munkaerőpiachoz, a lengyel és a román munkavállalók azok, akiket a leginkább érint a modernkori rabszolgaság. Emily Kenway, a Focus on Labour Exploitation (Fókuszban a Munkaerő Kizsákmányolása) szervezet tanácsadója elmondta, ha a dolgozók elvesztik a jogaikat, az az emberkereskedők karjaiba fogja lökni őket:
„Ez a bevándorlási törvény az illegális munkavállalók számát fogja növelni, hacsak a kormány nem talál ki egy módot arra, hogy az emberek anélkül jelenthessék a kizsákmányolásukat, hogy a deportálástól kellene félniük. Tudjuk, hogy az emberek nem fognak szólni az emberkereskedelemről és a kizsákmányolásról, hiszen attól félnek, hogy az adataik a bevándorlási hivatalhoz kerülnek.”
