A német Szövetségi Munkaügyi Bíróság egy bolgár idősgondozó javára ítélkezett, mert nem kapta meg a neki járó minimálbért. Ennek ellenére is komoly akadályokba ütközhet az az idősgondozó vendégmunkás, aki érvényesíteni szeretné munkavállalói jogait Németországban.
A szociális munkások ötöde inkább szabadnapokat vett ki a megbetegedése idején, nehogy elvesszen a csekély fizetése is. 13 éve várnak a bérük rendezésére.
Rétvári Bence Ungár Péter írásbeli kérdésére adott válaszában azt állítja, hogy az otthonápolás támogatása nem része az Egészségügyi Világszervezet protokolljának. Egy 2020-as WHO-s tájékoztató viszont a kifejezetten a COVID-dal kapcsolatban fogalmaz meg szakmai javaslatokat az otthonápolási rendszerről.
Pedig a nem gyermeküket, legtöbbször demenciával elő idős embereket otthon gondozók is ugyanolyan megterhelő, 0-24 órás munkát végeznek.
A csökkenő népesség és társadalmaink öregedése is abba az irányba hat egész Európában, hogy egyre kevesebb ember tud gondoskodni egyre több gondozásra szoruló emberről. Ez az úgynevezett gondoskodási válság.
Az állami idősgondozásnak nincs alternatívája.
Téves az a logika, miszerint a gazdasági növekedés, a termelés megteremti azokat a javakat, amelyeket azután a szociálpolitikán keresztül valamilyen szempontok szerint szétosztunk.
A kormányzat célja, hogy az állampolgárok közvetlen és pontos információt kapjanak az idősotthonok elérhetőségéről, az EMMI mégse adja ki a várólisták adatait.
Az idősgondozás körüli rendszerhibák nem fognak maguktól megoldódni vagy elmúlni. Ellenben egyre inkább súlyosbodnak és egyre nagyobb tömegeket érintenek. Családtagjaink és saját időskori ellátásunk érdekében érdemes megfontolni, hogy várunk-e tovább a csodára, vagy megpróbálunk együtt cselekedni.
A családok gyorsan megpróbáltak alkalmazkodni a vírus miatt megnövekedett otthoni munkaterhekhez.
