Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kelet-európai idősgondozásban dolgozók is jogosultak a német minimálbérre, de így sem valószínű, hogy meg is kapják azt

Félmillióra becsülik azoknak a számát, akik Németországban 24 órás felügyeletben dolgoznak idősgondozásban. A német Szövetségi Munkaügyi Bíróság egy bolgár nyugdíjazott idősgondozó ügyében most úgy határozott, hogy a vendégmunkás idősgondozók is jogosultak a német minimálbérre, de ennek ellenére sem valószínű, hogy meg is fogják kapni azt.

A nagyrészt Kelet-Európából származó, napi 24 órában dolgozó idősgondozók rotációban dolgoznak, általában három hónapig tartózkodnak egy-egy háztartásban. Ezalatt a három hónap alatt nemhogy szabadnapjaik nincsenek, de gyakorlatilag szabadidejük sem: a gondozóknak gyakran nyitott ajtónál kell aludni és nem csak a gyógyszer-adagolásban, étkeztetésben és higiéniai ellátásban kell helytállniuk, de a gondozottak szórakoztatásában is.

A munkaszerződésük mégis általában heti 30 órára szól. Többségük munkaerőközvetítő ügynökségeken keresztül kerül Németországba, akik lefölözik bérüket. Így egy kelet-európai idősgondozó általában 800 és 1200 euró között keres havonta, amely összeg nem éri el az 1500 euró körüli német minimálbért.

A munkaerőközvetítés intézménye miatt nem vonatkoznak rájuk a németországi munkajogi törvények és a munkaerőközvetítő ügynökségek ígéreteivel szemben a helyi egészségügyre sem jogosultak.

Az, hogy a munkaügyi bíróság a bolgár idősgondozó javára ítélt – és ezzel tulajdonképpen kimondta, hogy az úgynevezett „24 órás modell” jogsértő – némileg javíthat a vendégmunkások körülményén, de így sem valószínű, hogy nagyívű változás áll a küszöbön, mert a munkaerőközvetítés mellett a kényszervállalkozás gyakorlata is elérhető a munkáltatók számára, mint munkajogokat megkerülő kiskapu.

Ráadásul a perelni kívánók csak egyénileg lesznek képesek perelni a minimálbérért, amelytől az is eltántoríthatja őket, hogy továbbra is idősgondozókként szeretnének dolgozni. A bolgár gondozó javára lezárult perben a felperes mára nyugdíjazott, így neki kevesebb vesztenivalója volt a per elindításakor. A németországi szakszervezeteknek mindenesetre a per nagy tanulsága, hogy a dolgozók számára elérhetővé kell tenni az anyanyelvi segítségnyújtást.

Egy 2017-es tanulmány szerint a németek többet költenek idősgondozásra, mint más, hasonló életszínvonalú európai országok, mert az idősgondozás államilag alulfinanszírozott. Nem minden német háztartás engedheti meg magának azonban egy idősgondozó felfogadását, így az állami alulfinanszírozottság a női hozzátartozók fizetetlen kizsákmányoláshoz is hozzájárul.