Az idősgondozás körüli rendszerhibák nem fognak maguktól megoldódni vagy elmúlni. Ellenben egyre inkább súlyosbodnak és egyre nagyobb tömegeket érintenek. Családtagjaink és saját időskori ellátásunk érdekében érdemes megfontolni, hogy várunk-e tovább a csodára, vagy megpróbálunk együtt cselekedni.
A családok gyorsan megpróbáltak alkalmazkodni a vírus miatt megnövekedett otthoni munkaterhekhez.
„Sok esetben sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem adottak az otthonokban a járvány elleni hosszabb védekezéshez, főleg vidéken” – írja Facebookon közzétett beszámolójában Kassai Dániel.
A Fővárosi Önkormányzat alá tartozó intézményben nemrég drasztikusan megnőtt a regisztrált fertőzések száma.
Most, hogy a koronavírus országszerte bárhol jelen lehet, minden egyes elvesztegetett nappal csökken az esélye annak, hogy a szociális ellátórendszer megelőzhető tragédiák nélkül vészelje át a járványt.
Csütörtöktől kezdve azok, akik egészségügyi vagy gondoskodási munkát végeznek szabadon mozoghatnak Csehország, Ausztria, Lengyelország és Németország között.
Hogyan tudnak gondoskodni az önkormányzati szervek a járványnak legkiszolgáltatottabb rétegről?
Nehéz nem feltenni a kérdést, hogy az életünknek ezeket a fontos helyzeteit, az ápolást, a gondoskodást, a haldoklást és a meghalást, miért nem bástyázzuk körül jobban szervezett társadalmi struktúrákkal?
Az intézet költségvetéséből pótolták az összeget.
„Beteg gyerek nem születik minden családban, de idős ember minden családban van.”