A holokauszt bekövetkezte elválaszthatatlan a modern rasszizmus történetétől, a népirtások globális történetén belüli példátlan aspektusait eközben az antiszemitizmus kiváltképp explozív, a rasszizmus legtöbb fajtájától eltérő jellege is magyarázhatja.
Ami a volt gyarmattartók felől nézve visszamenőleges történelmi jóvátételnek tűnik, az a volt gyarmatok felől tekintve könnyen mások elnyomására szolgáló hatalmi legitimációvá válhat.
A német tudós által kidolgozott „központi helyek elméletét” először a nácik használták, majd a „gondoskodó imperializmus” jegyében használta az USA.
A holokauszt az európai birodalmi és gyarmatosító eszmék következménye, a náci rezsim pedig nem az európai civilizáció bukása, hanem szégyenteljes terméke.
Ha valaki, akkor II. Leopold belga király megérdemelte szobrának ledöntését azért, amit Kongóval tett.
Akinek mindenekelőtt ez a nyolcadrangú szoborügy fáj, nézzen sürgősen tükörbe: reméljük, nem fajgyűlölőt lát benne.
A volt gyarmatok adósságainak eltörlésén még Macron is elmerengett a koronavírus pusztítását látva. Mi a felelőssége a volt gyarmatosítóknak, és mit kellene tenniük?
Valóban megnyerte az ideológiai csatát Bernie Sanders?
„Puskával a kezemben, kétezer ember kíséretében végigsétálni a városon, majd gyáván eloldalogni – nos, ez teljes képtelenségnek hatott. A tömeg kinevetett volna. Márpedig az én életem, mint valahány fehér ember élete Keleten, egyetlen szakadatlan küzdelem volt azért, hogy elkerüljem a nevetségességet.”
Az elmúlt 13 évben Kína folyamatosan tőkét helyez át Afrikába, összesen majdnem 300 milliárd dollárt fektettek be ez idő alatt. A legtöbb beruházás Nigériában történt, de Angola, Etiópia, Kenya és Dél-Afrika is a célországok között van, hiszen egytől egyig fontos stratégiai pontok a kontinensen. Kereskedelmet tekintve ma már Kína Afrika első számú partnere
