Nemzetállami szuverenitás: van ennek még bármi értelme?
A nép- és nemzeti szuverenitás elve a jobb és a baloldalon egyaránt népszerűségnek örvend. Jó-e ez így?
A nép- és nemzeti szuverenitás elve a jobb és a baloldalon egyaránt népszerűségnek örvend. Jó-e ez így?
Tényleg egy új, populista korszakba léptünk? Ha igen, mi magyarázza a populista pártok és politikusok újabb hullámának megjelenését? Talán a neoliberális korszakra adott válasszal, ellenhatással van dolgunk?
Amíg a munkások és dolgozók nemzeti életviszonyainak globális kiegyenlítődése nem megy végbe, vagy nem jön létre ahhoz közeli állapot, addig a rendszerkritikai baloldal nemigen válhat erős társadalomformáló erővé.
Ha az emberek ráébrednek, hogy becsapták őket, akkor egy demokráciában joguk van felülvizsgálni a korábban hozott döntést.
A zsidóság politikai jobbra terelésének a nem jelentéktelen kísérlete már folyik Magyarországon is.
A három, igen eltérő történettel és nézetrendszerrel bíró baloldali párt augusztus 15-én bejelentette, hogy választási szövetséget köt.
Ausztria a térség legjobb szociális ellátórendszerével működő állama, ahol a szociáldemokraták tényleg jóléti intézkedések hosszú sorozatára lehetnek büszkék. A munkásosztálybeli szavazók ma mégis a szélsőjobboldalt választják.
A szlovén filozófus legújabb könyve elárulja, Marxnak „gyakran igaza volt, de sokkal inkább betű szerinti értelemben, mint arra maga is számított.”
Egyesek a klímakatasztrófa kapcsán kommunista utópiákat dédelgetnek. Nekünk azonban ragaszkodnunk kell a felvilágosodás eszményeihez, és megtagadnunk bármiféle radikális változtatást, ami ártana az árfolyamoknak.
A klímaváltozás az ára annak, hogy egyesek mások kárára meggazdagodhassanak.