Donáth Anna: Orbán Viktor kijelölte az új ellenségképet, a cigányságot
A szegregáltan oktatott, méltó jövőjétől megfosztott roma kisgyerekből lesz az a felnőtt, akinek biztosan nem lesz esélye kiemelkedni.
A szegregáltan oktatott, méltó jövőjétől megfosztott roma kisgyerekből lesz az a felnőtt, akinek biztosan nem lesz esélye kiemelkedni.
A bécsi születésű, kényszerű emigrációja után brit állampolgár szociálpszichológusról érdemes megemlékeznie annak a közösségnek, amely az igazságosság és az egyenlőség szemszögéből próbál gondolkodni a világról.
Ha idén nem történnek meg a győzelem esélyének megteremtéséhez szükséges lépések előkészületei, 2021-től már csak kapkodás lehet az ellenzék kampánya, 2022-ben pedig a megszokott vereség várja.
A jelenlegi társadalmi rendnek szüksége van a cigányellenességre, amely a rendszer stabilitásának egyik záloga, s amelyet épp úgy támogatnak az ellenzéki választók, mint ahogyan támogatták az embertelen menekültellenes politikát, s ahogyan az ilyesmit mindenütt támogatják a fönnálló hívei.
„Puskával a kezemben, kétezer ember kíséretében végigsétálni a városon, majd gyáván eloldalogni – nos, ez teljes képtelenségnek hatott. A tömeg kinevetett volna. Márpedig az én életem, mint valahány fehér ember élete Keleten, egyetlen szakadatlan küzdelem volt azért, hogy elkerüljem a nevetségességet.”
Ennek a hatodik évébe lépett politikai vállalkozásnak még nem vontuk le a tanulságait.
Méltóság, igazságosság, egyenlőség. Ez papíron jár ma minden embernek Magyarországon. És amikor Orbán Viktor retorikai harcot hirdet a gyöngyöspatai ítélet ellen, ezeket az értékeket köpi szembe.
Más szempontból viszont nem valami progresszív jelölt.
Porto Alegrében először ellenzékből kezdtek el részvételi költségvetést csinálni. Ez az egyik oka annak, hogy később megnyerték a választást, és évtizedek óta irányítják a várost.