Azonnali hatállyal elbocsátották március végén Annát, akinek az Audival kapcsolatos küzdelméről nemrég írtunk. A cég HR-osztálya 14 év munkaviszony után egyetlen órát adott neki a dolgai és szekrénye összepakolására, továbbá a gyár területének elhagyására. Az Ipari Szakszervezet elnöke, Molnár Ákos szerint azzal, hogy a cég az egyeztetés és a megoldás aktív keresése ellenére, „hiányzásokra” hivatkozva így küldte el a nőt, megszegte a Munka Törvénykönyvében lefektetett méltányosság alapelvét, így per lehet a dologból.

Azonnali hatállyal felmondták annak a nőnek a munkaviszonyát a győri Audinál, akinek súlyos helyzetéről márciusban írtunk a Mércén. A munkaválalló, akit személyes adatai védelmének érdekében már akkor is csupán Annának neveztünk, március 30-án az alábbi kezdetű levelet kapta kézhez az Audi Hungáriától:

„Értesítem, hogy az AUDI HUNGÁRIA Zrt-vel (továbbiakban munkáltató) fennálló határozatlan idejű munkaviszonyát a Munka Törvénykönyvének (továbbiakban: Mt.) 78. 5 (1) bekezdése alapján 2026.03.30 napon, azonnali hatályú felmondással megszüntetem.”

Az indoklásban a cég kifejtette, döntésük alapja hogy „2026. március 9-én, 10-én es 11-én nem jelent meg munkavégzés céljából a munkahelyén. Ezt követően 2026. március 16-án s 17-én 82 perces, 2026. március 18-án pedig 88 perces késéssel jelent meg a munkahelyén. A késésekről előzetesen nem tájékoztatta a munkáltatót. 2026. március 23-án, 24-én, 25-én és 26-án nem jelent meg munkavégzésre. Távollétét előzetesen nem jelezte. 2026. március 30. napján újabb, 88 perces késéssel érkezett munkába, amelyről előzetesen szintén nem tájékoztatta a munkáltatót. A fenti távolléteket igazoló dokumentumot nem nyujtott be.

A fenti körülmények alapján megállapítható, hogy Ön több munkanapon igazolatlanul mulasztott, továbbá a tájékoztatási és együttműködési kötelezettségét nem teljesítette. A Munkáltató e magatartást nem tudja, és nem is kívánja tolerálni.”

Itt érdemes megjegyezni, hogy az említett dátumok mind oktatási napokra estek.

A nőnek a levelet a munkanapja végén, amiről kiderült, hogy az utolsó, a közvetlen felettese és a cég HR-osztályának egyik munkatársa adta oda. Elmondása szerint ezek után 60 percet kapott holmija összepakolására és a munkahelye elhagyására.

Molnár Ákos, a dolgozót is képviselő Ipari Szakszervezet elnöke viszont lapunknak leszögezte, az eljárással álláspontja szerint a cég szegett törvényt, nem pedig a dolgozó. A cég ugyanis eleve olyan munkarendet kívánt Annára rákényszeríteni, amit a gyermeknevelés kötelezettségei miatt egyáltalán nem tudott elfogadni, ezt pedig jelezte is a cég felé, akik viszont jelzéseire nem biztosították azt a műszakos munkarendet, amiben a gyermekét el tudná vinni az óvodába, illetve onnan haza tudná hozni. Férje ugyanennél a cégnél dolgozik, de mindezt az ő munkarendje sem tette volna lehetővé, miközben a nagyszülők pedig Győrtől távolabb élnek.

Molnár Ákos közölte, hogy

„A munkavállaló eddig egyműszakos, későbbi kezdésű munkarendben dolgozott, amely lehetővé tette, hogy kisgyermekét óvodába vigye. A munkáltató ezt követően olyan kétműszakos munkarendet rendelt el, amely 6:00 órás kezdést írt elő. A munkavállaló a munkarend megváltoztatása óta folyamatosan jelezte, hogy ezt a családi körülményei miatt nem tudja teljesíteni. Erről részletes írásos levelezés zajlott, és a helyzet rendezése érdekében személyes egyeztetésekre is sor került, a szakszervezet bevonásával. A munkáltató tehát nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállaló nem tájékoztatta a problémáról, hiszen a kérdés hosszabb időn keresztül napirenden volt, és a munkáltató minden releváns körülményt ismert.

A munkáltató azt sem hagyhatta volna figyelmen kívül, hogy a munkavállaló férje ugyanazon a területen, ugyanannál a felettesnél dolgozott, ráadásul 12 órás folyamatos munkarendben. Ez a körülmény önmagában is egyértelművé tette, hogy a gyermek reggeli elhelyezése kizárólag az érintett munkavállalóra hárul, és a 6:00 órás munkakezdés számára objektíve teljesíthetetlen. A munkáltató tehát pontosan tudta, hogy a munkarend-változtatás olyan élethelyzetet teremt, amelyben a munkavállaló a korábbi feladatait nem tudja ellátni.”

A szakszervezet jogtanácsosa szerint az egyeztetéseknek és a dolgozó kéréseinek figyelmen kívül hagyása, a számára előre jelzett módon nem megfelelő műszakbeosztás erőltetése együttesen azt jelentik hogy az Audi a Munka Törvénykönyve két passzusát egyszerre szegte meg az azonnali hatályú elbocsátással:

A Munka Törvénykönyve szerint a felek kötelesek egymással jóhiszeműen és tisztességesen eljárni, együttműködni, és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a másik fél jogos érdekét sérti. Emellett „kimondja, hogy a munkáltató a jogait rendeltetésszerűen köteles gyakorolni, és a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján figyelembe kell vennie. A jelen ügyben azonban semmi nem utal arra, hogy a munkáltató bármilyen módon mérlegelte volna a munkavállaló családi körülményeit, azt, hogy a munkarend-változás teljesíthető-e, vagy hogy felajánlott-e bármilyen alternatívát.”

Molnár Ákos azt is hozzátette, a Kúria joggyakorlatában az ilyen ügyek egyértelmű elbírálás alá estek eddig, az azonnali hatályú felmondásnak pedig jogosnak és okszerűnek kell lennie, tehát figyelembe kell vennie egy munkavállaló családi körülményeit is.

Különösen igaz ez a mostani esetre, amikor a dolgozó kisgyermekes anya, akinek férje is alkalmazottja a cégnek, illetve Anna is 14 éve áll velük ilyen jogviszonyban.

Végezetül kiemelte: „a munkarend-változásból eredő ellehetetlenülés, a kisgyermekes szülői státusz, a férj munkarendje, valamint az a tény, hogy a munkavállaló a problémát folyamatosan jelezte és egyeztetéseken vett részt, olyan körülmények, amelyek a felmondást jogellenessé tehetik.”

Weboldalt épít, állást keres

A Mérce az immár igencsak furcsa körülmények között elbocsátott Annát is megkereste, aki elmondta, egyáltalán nem tartotta rendben lévőnek elküldése módját:

„Kicsit gyomorforgató volt, mert megvárták, míg ledolgozom az egész napomat. Majd a napom vége előtt egy fél órával, órával a kezembe nyomták, hogy hát akkor pakoljak össze mindent.”

Meglepni az előzmények tükrében nem lepte meg az eset. Az audis dolgozó még korábban mondta el nekünk, az egész ügy év elején kezdődött:

„Egyszercsak közölték velem, január közepe körül, hogy februártól három műszakban dolgozom. Mondtam, hogy ezt nem tudom vállalni, mert oké, hogy 6 éves a gyerek, de nem éjszakázhatok. Mondták, hogy ez annyira nem érdekli őket, jelenjek meg műszakban, és kész.”

Indoklásul csupán annyit közöltek ekkor és később is vele, hogy az Audi Hungária „gazdasági okokból” már nem tudja biztosítani neki a kedvezményes műszakot.

„Beadtam több kérelmet is, hogy visszakapjam ezt az egyműszakos dolgot” – mondta még el akkor. Mikor nem jutott dűlőre a HR-osztállyal, saját szakszervezetéhez, az Ipari Szakszervezethez fordult, végül itt érte el Molnár Ákost. A nő és a jogtanácsos is megerősítették nekünk, február 13-án személyesen egyeztettek a problémákról az Audi vezetőségével, ahol még ellenajánlatot is tettek a munkavállaló számára elfogadható, új műszakbeosztásról. Erről viszont nem tudtak megállapodni. Az egyeztetés, és a folyamatos konstruktív kommunikáció tényét figyelmen kívül hagyva viszont a felmondólevélben mégis azt a látszatot kelti a cég, hogy semmiféle kommunikáció nem történt Anna részéről a műszakbeosztás ügyében. 

Ahogyan korábban leírtuk, a számára felajánlott három műszakos munkarend éjszakázásokat is jelentett volna számára minden hónapban. A Munka Törvénykönyve hatályos rendelkezései viszont 10 év alatti gyermek édesanyja esetében az ő előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül nem teszik lehetővé, hogy a cég ilyen beosztásra kötelezze. Anna végül a helyzet okozta stressz miatt táppénzt vett ki, onnan visszatérve az Audi enyhén módosított, két műszakos munkarendet ajánlott neki a három műszakos helyett, de számos napon így is éjszakáznia kellett volna, így a problémát mindez nem oldotta meg.

Ahogyan tehát azt Anna előre is sejtette, az ügynek leépítés lett a vége.

Jelenleg azt emelte ki, jó, hogy a gyermek semmit nem érzékelt eddig a vele történtekből, most állást keres, de ez hosszadalmas folyamat, a köztes időt pedig tanulással és egy saját weboldal építésével tölti el.

Az azonnali hatályú és jogilag is vitatott felmondás Anna számára azzal is járt viszont, hogy a cég elvette tőle a minden munkavállalónak havonta járó cafeteriát is márciusra, végkielégítésben pedig így természetesen ugyancsak nem részesül.

Noha a Volkswagen csoport továbbra is nyereséges maradt, az Audi Hungária anyavállalata a robbanómotoros autók globális életciklusának végére még nem talált megoldást, de az orosz-ukrán háború és főleg az iráni háború utáni, terebélyesedő energiaválság is fenyegeti üzleti modelljét. 

A wolfsburgi székhelyű Volkswagenhez tartozó győri Audi gyár 1993 óta az újratervezett magyar ipar zászlóshajója, mai profilja szerint az Audi típusú gépkocsikba és a VW-csoport más termékeibe is, ők gyártják a klasszikus robbanómotorokat. Az Audi Hungária Zrt.-nek ma már több magyarországi telephelyen, összesen több mint 11 000 munkavállalója van.

Korábban a Volkswagen konszern bejelentette, hogy villamosautó-üzletágat is létrehoz, ez viszont a távol-keleti konkurenciától szorongatva egyelőre túlzottan költségesnek, és a termékeket tekintve nem túl keresettnek mutatkozik. Ezért az anyakonszern már belengette, maguk is inkább az Európai Unió és a német szövetségi kormány által előnyben részesített hadiipari fejlesztések irányába hajtanának végre újabb profilváltást. 

A konszern elnöke, Oliver Blume április 28-án a német Bildnek arról beszélt, intenzív tárgyalásokat folytatnak például német hadiipari cégekkel katonai szállítójárművek gyártásának megkezdéséről az észak-németországi, osnabrücki telephelyükön, 2027-es céldátummal.

A Világgazdaság március 21-én arról írt, a multinacionális nagyválallat-csoport „márkáinak kulcsemberei bizakodó nyilatkozatokat adnak ugyan, azonban a tőzsdepiaci mozgások arra engednek következtetni, hogy a befektetők elvesztették bizalmukat a német autógyártóval szemben és beárazták az elmúlt évek inkonzisztens teljesítményét.”

Azt is elismerte a Volkswagen-csoport, hogy Németországon belül nagy arányú leépítésekre készül a helyzet miatt. Daniela Cavallo, a Volkswagen németországi általános és helyi üzemi tanácsának elnöke erről a Világgazdaság beszámolója szerint közölte: „a 2024 végén kötött bérmegállapodás értelmében a Volkswagen kizárja a gyárbezárásokat és a kényszerű elbocsátásokat. A Volkswagen ugyanakkor 2030-ig mintegy 35 ezer munkahely megszüntetését tervezi a márka németországi egységeinél, elsősorban természetes fluktuációval és önkéntes [felmondási, átképzési] programokkal. Cavallo elismerte, hogy az átalakítás jelentős változásokat hoz majd a vállalat működésében, ugyanakkor a cél a konszern hosszú távú versenyképességének megerősítése.”

A cégcsoportnál tapasztalható, aggasztó jelenségek ellenére még keletkezett profit, összesen 8,9 milliárd euró értékben. A részvényeseknek összesen 2,6 milliárd eurót fizettek így ki a tavalyi év után.

Az Audi Hungária teljesítménye ugyancsak növekedett márciusi közleményük szerint: a vállalat 9,222 milliárd euró árbevételt ért el a 2024-es 8,611 milliárd euróhoz képest, és az előző évi 340 millió euró után 375 millió eurót fektetett be új technológiákba. A munkabérek beosztástól és a cégnél eltöltött időtől függően bruttó 1 millió és 600 ezer forint (3400-1640 euró) körül alakulnak. Az, hogy pontosan mennyi a havi nettó bér a konkrét beosztástól is függ: egy controller megkeresi az 1 millió forintot is, egy villamosmérnök átlagos fizetése 550 ezer forint ,míg egy méréstechnikusnál ez a bér 703 ezer forint. Az idei bértárgyalásokon viszont a magyar cég már jelezte, álláspontjuk szerint a dolgozók bérei „túl magasak.”