Hétfőn jogerősen is megbírságolták annak a tüntetésnek a szervezőjét, Sofiát^[1], aki 2025. október 20-án szervezett tiltakozást egy háborúpárti, az izraeli hadsereg és fegyverkezés propagandáját visszhangzó film budapesti forgatása ellen. A rendőrség által kiszabott szabálysértési bírságot az aktivista bíróság előtt kifogásolta, de a II. és III. kerületi bíróság múlt hétfőn fenntartotta a szabálysértés megállapítását, ugyanakkor mérsékelte a kiszabott bírságot.

Ahogy azt korábban a Mércén is megírtuk, 2025. október 20-án, az esti órában tiltakozók egy csoportja vonult ki egy belvárosi vendéglátóegység elé, ahol énekléssel és zajkeltéssel tiltakoztak egy film forgatása ellen. Az összegyűltek álláspontja szerint a film propagandisztikus elemeket tartalmaz, és a palesztinokat, illetve a velük szolidarítókat torzított módon ábrázolja.

A bejelentett sürgős gyűlést (ami a gyülekezési törvény szerint akkor tartható, ha a bejelentés 48 órás határideje megtartása veszélyeztetné a gyűlés célját) a rendőrség képviselője telefonon és személyesen tudomásul vette. Miután körülbelül egy órán énekeltek és doboltak, a kivonuló rendőrök a gyülekezés befejezésére szólították fel a tiltakozókat, és oszlatást helyeztek kilátásba, amennyiben az utasításnak nem tesznek eleget. A résztvevők nagy részét megmotozták, igazoltatták.

A tiltakozást szervező Sofia ellen gyülekezési joggal való visszaélés miatt indított szabálysértési eljárást és szabott ki pénzbírságot a Budapesti Rendőr-főkapitányság II. kerületi Rendőrkapitánysága.

Az aktivista kifogása nyomán ezt a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság szabálysértési csoportja 2026. március 9-én vizsgálta felül.

A rendőrség eredetileg 84 500 forintos pénzbírságot szabott ki az aktivistára. A bíróság a rendőrség által megállapított szabálysértést fenntartotta, de a bírság összegét 25 ezer forintra mérsékelte. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

A bíróság külön kitért arra, hogy az érintett gyűlés nem minősült sürgős gyűlésnek a hatályos jogszabályok értelmében. Bár az eljárás alá vont személy saját megítélése szerint sürgősnek tekintette az eseményt, a bíróság álláspontja szerint jogi szempontból ez nem volt megállapítható. Az indokolás szerint a demonstráció célja nem egy vélemény melletti kiállás volt, hanem egy filmforgatás ellen történt, ami a résztvevők munkájának zavarásával járt.

A bíróság ugyanakkor a bírság mérséklésekor figyelembe vette, hogy a résztvevők a rendőri intézkedést követően végül eleget tettek a felszólításnak, és az oszlatás után elhagyták a helyszínt.

Az eljárás alá vont személy, Sofia a bíróság előtt azt mondta, a demonstráció célja az volt, hogy tiltakozzanak egy olyan film narratívája ellen, amely elferdíti azok értékrendjét, akik a palesztinok elleni erőszak ellen felemelik a hangjukat. A film – érvelése szerint – összemosta az antiszemitizmust a gázai népirtás kritikájával. Elmondta még, hogy a filmforgatásról későn szerzett tudomást, így a film előtt pár órával kellett megszerveznie a tiltakozást. Ismerőseit telefonon kereste meg, majd online jelentette be a tüntetést.

Sofia kiemelte, hogy az online bejelentés után telefonon, illetve a tüntetés helyszínén is tájékoztatta őket a rendőrség képviselője, hogy a demonstráció rendben van, és megtörténhet. Később azonban a rendőrök igazoltatni kezdték a résztvevőket, majd feloszlatták a demonstrációt, amit a tiltakozók végül ellenállás nélkül tudomásul vettek.

„Az a gond az egésszel,” – mondta el lapunknak később Sofia – „hogy bár az állam feladata a szólásszabadság biztosítása, a rendőrség nem hogy együttműködik a tüntetések szervezőivel, hanem hátráltatja őket. Azok az állampolgárok, akiknek felelősségérzetük van, szabadidejükben járnak tüntetésre meg bíróságra, a rendőrség pedig a fizetett óráiban indít eljárásokat ellenünk és bírságol meg. Miközben azok a fizetett munkaóráik, amik mind ebbe az erőszakba belecsatornáznak, azok a mi adóforintjainkból jönnek le.”

A Gázai övezet területét Izrael a 2023. október 7-i, a Hamász által elkövetett terrortámadás óta folyamatosan bombázza, blokád alatt tartja. A háborúnak több mint 72 ezer halálos áldozatáról tudunk (ez az a szám, amelyet mostmár az izraeli hatóságok is elismernek), köztük számos nővel és gyermekkel, miközben ezreket továbbra is eltűntként keresnek. A párizsi Panthéon-Assas Egyetem két nemzetközi joggal foglalkozó professzora, Julian Fernandez és Olivier de Frouville úgy fogalmazott 2025. április 11-én a Le Monde-ban: „Ismereteink szerint ilyen nyíltan még soha nem nyilvánítottak ki efféle népirtó szándékot.”

A rendőrség a bíróságon azzal érvelt, hogy a telefonos egyeztetés és a helyszíni beszélgetés csupán kapcsolatfelvételnek minősült, nem pedig a demonstráció tudomásul vételének. Álláspontjuk szerint, amikor a demonstráció zavaróvá vált a filmforgatás számára, kötelességük volt közbelépni.

A rendőrség szerint a véleménynyilvánítás szabadsága addig érvényesülhet, amíg mások jogait nem sérti. Amikor a demonstráció a film forgatását akadályozta, a rendőrségnek intézkednie kellett. A hatóság álláspontja szerint a szervező feladata lett volna tájékoztatni a résztvevőket arról, hogy a demonstrációt be kell fejezni. Mivel ez nem történt meg, a rendőrség végül a gyűlés feloszlatása mellett döntött.

Az ügyben a Sofianak jogsegélyt nyújtó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza, Hegyi Szabolcs a Mércének elmondta, hogy álláspontjuk szerint a demonstráció sürgős gyűlésnek minősült.

A gyülekezési törvény főszabály szerint előírja, hogy a demonstrációkat legalább 48 órával a meghirdetésük előtt be kell jelenteni. Ugyanakkor a törvény lehetőséget ad úgynevezett gyors vagy sürgős gyűlések megszervezésére is, amikor az esemény időbeli közelségéből adódóan nem lehetséges a határidő betartása.

Hegyi szerint ebben az esetben pontosan ilyen helyzet állt fenn: az aktivista csak a demonstráció napján szerzett tudomást a filmforgatásról, ezért ekkor kezdte megszervezni a tiltakozást, ekkor értesítette a rendőrséget is. A jogász szerint a törvény ilyenkor csupán annyit ír elő, hogy a szervező a tudomásszerzést követően haladéktalanul értesítse a rendőrséget, amit Sofia meg is tett.

Hegyi Szabolcs szerint az ügy mögött tágabb politikai kontextus is állhat: 2023. október 7. óta Magyarországon gyakorlatilag nem lehet palesztinpárti tüntetéseket szervezni. Változást jelenthet, hogy egy demonstrációt sikerült azóta bejelenteni – ez a Fidesz-közeli Alapjogokért Központ által március 21-én Budapesten megrendezett CPAC konferencia elleni tiltakozás. A CPAC-re Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt is meghívták – s az ez ellen való tiltakozás is csupán kúriai döntés miatt lesz lehetséges. Bár Magyarországon korábban már tartottak a palesztinokkal szolidaritást vállaló tüntetést, az elmúlt években több hasonló demonstrációt is megpróbáltak bejelenteni, a rendőrség azonban ezeket rendszerint közrendi kockázatra hivatkozva megtiltotta.

A jogász szerint az olyan eljárásoknak, mint ami most zajlott Sofia ellen, elrettentő hatása („chilling effect”) lehet:

ha valaki úgy érzi, hogy még a jogszabályok betartása mellett szervezett békés demonstráció után is eljárás indulhat ellene, az visszatarthatja az embereket attól, hogy a jövőben tiltakozásokat szervezzenek – hangsúlyozta lapunknak a jogász.

Mindaddig viszont, amíg a tárgyalás folyt, szolidaritásukról biztrosító támogató csoport várta Sofiát a bíróság épülete előtt, demonstrációszerűen énekeltek, szórólapokat osztottak az arra járóknak, és ismertették a bent folyó ügy részleteit. Az ügy lezárultakor ők dobták össze a bírság összegét is. Jelenlétük fontos gesztus volt, hiszen az államapparátus elszigetel, a bürokrácia folyamata maga elidegenítő és félelemkeltő – ezek a szolidaritási gesztusok viszont azt jelzik, nincsenek egyedül az aktivisták.