A rendőrség az elmúlt pénteken két, a palesztin nép mellett kiálló tüntetés megtartását is megtiltotta Budapesten, miután Orbán Viktor miniszterelnök reggeli rádióinterjújában az izraeli kormányzati panelek átvételével terroristának minősítette a Palesztina mellett kiállókat, és kijelentette, hogy intézkedik a tüntetések megtiltása érdekében. Kedden pedig Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere minősítette világos magyarázat nélkül „terroristákat támogatóknak” a Palesztina és népe mellett kiállókat, hozzátéve, hogy véleménye szerint hasonló rendezvénynek nincs helye Budapest utcáin.

A tüntetéseket a palesztin nép szenvedései miatt tartották volna, miután Izrael a Hamász terrortámadására reagálva immár csaknem két hete kíméletlenül támadja Gázát, ami rengeteg civil áldozattal jár.

Érdemes észben tartani, hogy a tüntetések kérdésében – legyenek bármily fontos közjogi méltóságok – sem a miniszterelnöknek, sem a főpolgármesternek nincs döntési jogköre.

Véleményük ettől még lehet, de a döntést a rendőrségnek kell meghoznia, az alkotmányos és törvényes keretek alapján.

Szerdán aztán újabb tüntetés megtartását tiltotta meg a rendőrség, és a miniszterelnökhöz – illetve a főpolgármesterhez – hasonlóan ezt azzal indokolta, hogy a Hamászt támogatnák a résztvevők. Ugyanakkor nem világos, mi alapján jutott arra a következtetésre, hogy a tüntetés a Hamászt támogatná, az esemény leírásában erre semmi nem utalt. Hovatovább összemosta a palesztin népet, a mellettük kiálló tüntetőket és a Hamászt.

„Terrorszervezet mellett továbbra sem!

A Hamász felhívásához köthető újabb gyűlést tiltott meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság”

– írta az állami erőszakszervezet. Amely fokozott ellenőrzést rendelt el Budapest teljes területére péntek déltől szombat reggel 8-ig, amibe beleesik a péntekre tervezett – és megtiltott – tüntetés időpontja is. A szimpátiatüntetések megtiltása nem egyedülálló jelenség, noha számos európai nagyvárosban próbáltak megmozdulásokat tartani a palesztin nép támogatása jegyében, ezt a rendőrség a több országban is betiltotta, vagy csak nagyon szűk keretek között engedélyezte. Franciaországban egy zsidó békepárti szervezet aktivistáit is letartóztatták. Nagyobb demonstrációkra csak Spanyolországban került sor, ahol viszont több nagyvárosban is tízezrek fejezték ki szolidaritásukat az áldozatokkal. Noha az változatos, hogy Nyugat-Európában hogyan ítélik meg a Hamászt, az bizonyos, hogy – legalábbis a baloldali értelmezések – jellemzően nem támogatják palesztin szervezet ideológiáját megalapozó iszlamizmust, tekintve hogy a vallási alapú politika nem fér össze a baloldali világszemlélettel.

Úgy tűnik, a palesztin nép magyarországi támogatói sem éltetik az erőszakot

Az a múlt péntekre szervezett – és megtiltott – tüntetésre tervezett beszéd Telexnek elküldött leiratából is kiderül, hogy a rendezvény szervezői távol állnak attól, hogy bármiféle erőszakot támogassanak, akár csak szavakban is.

„Minden egyes ember halála tragédia, legyen szó zsidóról, muszlimról vagy keresztényről, és elítéljük minden egyes civil megölését, és mélyen elítéljük az ártatlanok meggyilkolását, legyen szó bármelyik oldalról”

– hangzott volna el a beszédben. A rendezvény során petíciót is átadtak volna a Külgazdasági- és Külügyminisztérium képviselőjének.

A tüntetés tiltása mellett súlyos érvek kellene szóljanak,

hiszen a gyülekezéshez és a szabad véleménynyilvánításhoz való jog az egyik legfontosabb, Alaptörvénybe foglalt alapjogunk.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kisokosa szerint a bejelentett gyűléseket alapvetően tudomásul kell vennie és biztosítania kell a rendőrségnek. Ez alól alapvetően két eset képez kivételt: ha a gyűlés

• a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti,
• vagy ha az mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár.

„Mivel az előzetes tiltás a gyülekezési szabadság gyakorlásának lehető legsúlyosabb korlátozása, a tiltó okokat a rendőrségnek a lehető legszűkebben kell értelmeznie, és csak akkor lehet megtiltani egy gyűlés megtartását, ha a közbiztonság, a közrend, illetve mások jogai és szabadsága a tiltásnál enyhébb korlátozással, így például a gyűlés békés megtartásának feltételeit előíró rendőrségi határozattal nem biztosítható”

– írja honlapján a jogvédő szervezet.

Hegyi Szabolcs, a TASZ politikai szabadságjog szakértője lapunknak elmondta, számos visszásság merül fel a rendőrség tiltó határozataival szemben.

„Nehéz másra gondolni, minthogy a rendőrség a miniszterelnöki akaratot hajtja végre. Elég hézagos a tiltások indoklása, tehát messze van attól a fajta megalapozottságtól a határozat, ami a gyülekezési törvényből következne”

– fejtette ki Hegyi a Mércének. A szakértő azt is elmondta, hogy ha jóhiszeműen vizsgáljuk a helyzetet, akkor a múlt hét pénteki tüntetésekkel kapcsolatban figyelembe vehetjük, hogy a Hamász vezetője aznapra buzdított Palesztina melletti kiállásra. Emiatt a rendőrség következtethetett arra, hogy terroristák mellett tüntettek volna a résztvevők, de

„nem látszik, hogy a rendőrség erről megbizonyosodott volna. Hogy rendesen körbejárta volna a dolgot, rendesen lefolytatta volna az egyeztetést, többször is nyilatkoztatta volna a bejelentőt – biztos, hogy tudja, biztos, hogy így akarja? A gyülekezési törvényben elő van írva, hogy ha a rendőrség úgy látja, hogy a bejelentett tüntetés egy adott helyen és időpontban nem tartható meg, akkor ajánlania kell egy másik időpontot vagy helyszínt. Az egyeztetésekről készült jegyzőkönyvben semmi ilyesmi nem volt.”

Hegyi arra is felhívta a figyelmet, hogy a másik megtiltott tüntetés szombatra, tehát nem is arra a napra szólt volna, mikorra a Hamász Palesztina melletti kiállásra szólított fel. Ráadásul a bejelentő kifejezetten jelezte is, hogy az áldozatokra kívánnak emlékezni, valamint, hogy a palesztin nép nem egyenlő a Hamásszal. A rendőrség mindennek ellenére készpénznek veszi, hogy aki palesztin szolidaritási tüntetést szeretne tartani, az mindenképp a Hamász mellett állna ki. Ennek azonban nem volna szabad magától értetődőnek lennie.

„Semmi jelentőséget nem tulajdonít a rendőrség annak, hogy egyébként miről nyilatkoznak a bejelentők, mennyi nyilatkozatot tesznek arról, hogy be fogják tartani a törvényeket, és ha bármi történik, akkor a rendet helyreállítják, végső esetben feloszlatják a gyűlést”

– mondta el Hegyi. Azt is hozzátette, hogy a rendőrség arra is hivatkozott, hogy a külső szemlélő számára nem lenne világos, miről is szólna a tüntetés, márpedig „ez meglehetősen furcsa érv”. Hiszen – noha lettek volna arab és angol nyelvű beszédek – magyarul is elhangzott volna a szervezők mondanivalója.

„A harmadik érvelés a legproblémásabb a rendőrségi határozatokban. Eszerint kialakulhatna ellentüntetés is, és az ellentétes érzelmű tüntetők konfliktusba keveredhetnének egymással. Ennek azonban még csak ténybeli alapja sincsen, mert nem arról van szó, hogy be van jelentve egy ellentüntetés, hanem hogy esetleg kialakulhatna.

Tehát egyrészt ez egy hipotetikus feltevés, másrészt teljesen alapjogellenes.

Ez ugyanis nem egy érv a tüntetés megtiltása mellett, hanem egy érv amellett, hogy a rendőrségnek mind a kettőt biztosítani kell. A rendőrségnek az a dolga, hogy megfelelő távolsággal, elválasztással rendőri erővel biztosítsa, hogy mind a tüntetés, mind az ellentüntetés atrocitás nélkül megvalósulhasson”

– hívta fel a figyelmet a szakértő. Arra is emlékeztetett, hogy ez nem is lenne példa nélküli, tavaly például egyszerre, egymáshoz közel volt az egymással háborúban álló Oroszország és Ukrajna melletti szimpátiatüntetés. Ez esetben fel sem merült, hogy egyiket a másikra való tekintettel megtiltotta volna a rendőrség. Hegyi annyi különbséget lát a két helyzet között, hogy míg az orosz-ukrán háború két ország között áll fenn, a gázai harcok azután újultak ki, hogy egy terrorszervezet támadást hajtott végre izraeli állampolgárok ellen.

„Azt azonban nem igazán látom, hogy gyülekezési jogi szempontból ennek mi lenne a jelentősége”

– érzékeltette a helyzetet, hozzátéve, hogy a tüntetések tudomásulvétele vagy megtiltása tekintetében ennek nem kellene számítania. Hegyi azt is elmondta, hogy ugyan nem fordultak hozzájuk jogsegélyért a tüntetések szervezői, a tiltó határozatok esetében három napon belül van lehetőség bírósági jogorvoslatot kérni.

A TASZ szakértője azt is hozzátette mindehhez, hogy az október elején a Hamász terrorszervezet által elkövetett borzalmas gyilkosságok, emberrablások, bűntettek megrázták a TASZ munkatársait is. A jogvédő szervezet szerint a terrorizmus ellen minden eszközzel fel kell lépni, amit a nemzetközi jog megenged, és a háborúban álló feleknek be kell tartaniuk a humanitárius jogból fakadó kötelezettségeket, és enyhíteniük kell a civil lakosság szenvedéseit.

Palesztina követsége is értetlenül áll a helyzet előtt

A tüntetések betiltásáról Palesztina budapesti nagykövetét, Fádi Elhusszeinit is kérdeztük. Az egyébként 1988 óta elismert és jelenlévő konzulátus vezetője lapunknak elmondta: messzemenőkig betartják a törvényeket, és együttműködnek a hatóságokkal, mindemellett elítélik a szimpátiatüntetések betiltását.

„Az, hogy kétszer is visszavonták a tüntetések tudomásul vételét, meglepett, sokkolt minket”

– mondta el a misszió vezetője, aki szerint érthetetlen, miért nem fejezhetik ki az emberek a szimpátiájukat, miután eddig nem látott mértékben követnek el háborús bűnöket palesztinok ellen. Hozzátette, a tüntetések szervezői nem kötődnek semmilyen politikai csoportosuláshoz, egyszerűen

„el szeretnék ismerni és támogatni szeretnék a palesztinok jogát az élethez, a létezéshez. [A tüntetés] a szimpátia tiszta formája. Azok felé az emberek felé, akik atrocitások, elnyomás és mindennemű háborús bűnök elszenvedői. 

Tehát tiszteljük valamennyi ország törvényeit, ugyanakkor azt gondoljuk, hogy valamennyi félnek meg kellene adni a teret, hogy kifejezzék nézeteiket. Különösen úgy, hogy voltak Izraelt támogató tüntetések. Úgy gondolom, hogy a fair és kiegyensúlyozott helyzet megteremtése érdekében teret kellene biztosítani azoknak is, akik szeretnék kifejezni támogatásukat a palesztinok irányába.”

Az elmúlt napokban, hetekben valóban számos Izraelt támogató, a Hamász terrorjának áldozatai melletti kiállás tanúi lehettünk, épületek kivilágításától kezdve szimpátiatüntetésekig Magyarországon is. A háborús bűnökkel, potenciálisan akár népirtással is fenyegető izraeli katonai akciót elítélő, és Gáza lakosságának szenvedései miatti kiállásokat viszont – mint fentebb írtuk – jogi úton lehetetlenítették el.

„A bolygón mindenki látta a Palesztinában elkövetett bűnökről készült fotókat, videókat. (…) De gondoljunk csak bele, hogy ha az áldozatok nem palesztinok lennének. Problémát jelentene, hogy bárki kifejezze szimpátiáját, támogatását a szenvedők, a világ egyik, és a régió egyértelműen legfejlettebb hadserege által meggyilkoltak, lemészároltak felé? Némi szimpátia kimutatása nem ártana senkinek. Ezért gondoljuk, hogy [a kormány és a főváros] álláspontját felül kellene vizsgálni”

– fejtette ki álláspontját a nagykövet.

A tüntetések betiltásának okairól kérdeztük a rendőrséget is. Válaszukban a honlapjukra feltöltött határozathoz irányítottak – miszerint a tüntetések szervezői, a TASZ, a palesztin nagykövet meglátásaival és a fent leírtakkal szemben arra jutottak, hogy a tüntetés, amit „a béke mellett, a háború ellen és a palesztin függetlenségért” tartottak volna, indokolatlanul sértette volna a közrendet.

A cikkben fordítási hibák okán megjelenés után apróbb változtatásokat hajtottunk végre.