Gázában és Izraelben az elmúlt napok vérfürdője után a hetedik napra sem csökkent a harcok intenzitása. Ezt – a Hamász kezdeti, meglepetésszerű terrortámadásának áldozataival ellentétben – elsősorban a palesztinok, köztük rengeteg civil szenvedik meg. A 972 Magazin cikke egyenesen úgy fogalmaz, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) megkezdték az „ezer szemet egy szemért hadműveletet”.

Gázában, amit 2,3 millió lakosával – akiknek a fele gyerek – a világ legnagyobb gettójaként is szoktak emlegetni, Izrael blokádja eddig is számos nehézséget okozott a mindennapi életben.

A héten azonban az  izraeli hatóságok levágták a területet az víz, energia és az élelmiszer-ellátásról, így az IDF támadásai mellett a kritikus infrastruktúra működésének leállása és potenciális éhínség is fenyegeti a lakosságot.

A terület egyetlen villamos erőművében hétfőn kifogyott az üzemanyag, és a kórházak is a generátorok tartalékainak végén járnak, elektromosság nélkül pedig a gyógyító tevékenység jelentős része is ellehetetlenül. A bombázás a mentőszolgálatot is hátráltatja, legalább négy mentődolgozó halt meg a hadműveletek során, miközben teljes kapacitáson dolgoznak.

Eközben továbbra is zajlanak támadások a Hamász részéről izraeli települések ellen, rendszeresek a rakétázások, valamint az utcai harcok.

Az Al Jazeera összesítése alapján eddig legalább 1300 izraeli áldozata van a háborúnak, és  legalább 1537 palesztint öltek meg Gázában, Ciszjordániában pedig eddig 31 áldozatot szedtek a harcok. A sebesültek száma 3200, 6612, valamint 600 fő az egyes területeken, de a számok folyamatosan emelkednek. Gázában az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közlése szerint 338 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, és félmillió ember nem jut elegendő élelmiszerhez – miközben már a harcok kiújulása előtt is problémás volt az élelmiszerellátás.

Izraelben, úgy tűnik, hogy szinte teljes a megtorlást követelő konszenzus, a háborús egységkormány teljes palettáján, amely jobbos liberálisoktól a fajvédő szélsőségesekig terjed. Joav Gallant, Izrael védelmi minisztere ennek szellemében  nyilatkozta, hogy

„emberszerű állatokkal harcolunk, ennek megfelelően fogunk eljárni”.

A civil lakosság kollektív megbüntetésére való felhívással az Intercept által idézett szakértők szerint voltaképpen háborús bűncselekmények elkövetésére szólított fel, ami a közszolgáltatások lekapcsolásával meg is kezdődött. Az elmúlt 6 napban 6000 bombát dobott le Gázára a légierő, 4000 tonnányi össztömeggel.

Mahmud Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke Jordániában kifejtette, hogy a békéhez vezető kétállami megoldást a Hamásszal ellentétben békés, politikai eszközökkel igyekeznek elérni – és bár Izrael az elmúlt évtizedekben leginkább szóban volt nyitott erre a megoldásra, a Hamász akciója után jó indoka van arra, hogy miért ne legyen.

A megszállás befejezésének fontosságáról írt a Twitteren Jeremy Corbyn az Egyesült Királyság Munkáspártjának egykori vezetője is a háború kirobbanása után nem sokkal. A brit politikus kitért arra is, hogy elítél minden, civilek elleni erőszakot, és többek között arra is felhívta a figyelmet, hogy Gáza lakosainak fele gyerek.

Bernie Sanders vermonti szenátor, az Egyesült Államok korábbi elnökjelöltje is közleményt adott ki, melyben úgyszintén elítélte a Hamász terrorista támadását, és felszólalt többek között a közszolgáltatások megvonása, civilek elleni hadműveletek és az egyébként is borzalmas életszínvonal és kilátások ellen. A szenátor szerint szintén be véget kell vetni a palesztin területek megszállásának.

Antony Blinken külügyminiszter az Egyesült Államok kormányának képviseletében látogatott Izraelbe, és szintén hazáját képviseli a két atommeghajtású repülőgéphordozó és az azokat kísérő hadihajók is, amelyeket a térségbe rendeltek. Blinken szintén a béke mellett állt ki, elítélve a Hamászt, ami a palesztin emberekre is csak a bajt hozza, és hangsúlyozta, kormánya az eddigiekhez hasonlóan teljes mellszélességgel támogatja Izraelt, miszerint „míg az Egyesült Államok létezik, Izraelnek nem kell magányosan harcolnia”.

Blinken Jordániában találkozott Abbásszal is, ahol közösen ítélték el a vérontást.

Szintén egyértelműen és harciasan állt ki Izrael mellett Olaf Scholz Németország kancellárja. A kancellár felajánlott két harci drónt az izraeli hadsereg számára, továbbá várja, milyen további igényekkel jelentkezik Izrael kormánya.

„Jelen helyzetben egy álláspont létezik Németország számára – az Izrael melletti. A saját történelmünk, a saját, holokauszt miatti felelősségünkből fakadóan örökös feladatunk Izrael állam biztonságának a garantálása”

– fejtette ki a kancellár.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök korábban megjegyezte, hogy a gázai lakosoknak ideje távozniuk, mivel totális támadást indítottak a terület ellen. De ezt legfeljebb Egyiptom – a területtel szomszédos másik ország – tudná lehetővé tenni, amire nincs sok esély.

Noha a korábbi hírekkel szemben Egyiptom nem zárta le a rafahi határátkelőt, a palesztin oldalt lebombázta az izraeli légierő.

Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy az észak-afrikai ország békeidőben is csupán néhány ezer gázai lakost enged be évente az országba, így a határátkelőt jobbára csak más állampolgársággal (is) rendelkezők használhatják.

Az izraeli hadsereg csütörtökön pedig arra szólította fel a lakosságot, hogy a Wadi Gaza településtől északra eső területeket mindenki hagyja el 24 órán belül. Ez a gyakorlatban 1,1 millió ember áttelepítését jelenti, amire ilyen rövid idő leforgása alatt aligha van esély. Mint a WHO figyelmeztetett rá, sok, kórházakban ápolt páciens számára ez a halálos ítélettel érhet fel – pláne a jelenlegi állapotok között. A figyelmeztetés egy szárazföldi katonai akció előkészítésére utalhat.

A Netanjahuval kitűnő viszonyt ápoló magyar kormány pedig teljes mellszélességgel állt ki Izrael mellett.

„Az első, amit Izraelnek kívánhatunk, hogy ebben a helyzetben a lehető leghamarabb szerezze vissza a teljes uralmat Izrael állam területe felett, és teremtse meg azokat a biztonsági garanciákat is, amelyek ahhoz szükségesek, hogy hasonló bestiális támadás többé ne történhessen”

– ismertette a kormány álláspontját Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter. Magyarország hivatalosan 1988 óta elismeri Palesztinát, a megszállt területeket, Ciszjordániát és Gázát mégis Izrael állam részeinek tekinti. A miniszter nem felejtett el migránsozni sem, a kormány szélsőjobboldali politikájával konzekvensen kifejtve, hogy

„a történtek azt üzenik Európának, hogy a külső határvédelem nem lehet vitatott kérdés, nem lehet csupán politikai jelszó, hanem számon kérhető és végrehajtandó feladat minden olyan országnak, amely a schengeni külső határzónát védelmezi.” 

A kormány álláspontját nyomatékosítja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában bejelentette, hogy személyesen intézkedett a Budapestre szervezett pénteki, Palesztina melletti szolidaritási tüntetés betiltásáról, a bejelentés keretében migránsozott is. A héten korábban több más, jellemzően centrumországban is betiltottak hasonló megmozdulásokat.

A fentiektől – nem meglepő módon – radikálisan eltérő álláspontot fogalmazott meg az iráni kormány. Hosszein Amirabdollahian külügyminiszter kifejtette, hogy a palesztinok ellen elkövetett bűnöket megtorolja „a tengely”, hozzátéve, hogy a palesztinok kitelepítése, valamint Gáza levágása a víz- és elektromos hálózatokról kormánya szerint háborús bűnök. Noha nem definiálta, hogy „tengely” alatt mit ért, a Reuters kommentárja szerint Irán, a palesztin milíciák, Szíria, a Hezbollah és más csoportok szövetségére utalhatott.

Irán külügyminisztere arra is figyelmeztetett, Gáza további bombázása háborúhoz vezethet.

A konfliktus szokatlan következményeként Mohamed bin Szalmán, Szaúd-Arábia koronahercege és de facto vezetője telefonon beszélt Ebrahim Rajszi iráni elnökkel. A két, egyébként hagyományosan ellenséges ország vezetője egyetértett abban, hogy véget kell vetni a palesztinok ellen elkövetett háborús bűnöknek. A koronaherceg elmondta, országa teljes mellszélességgel kiáll Palesztina mellett. Kérdéses, hogy a háború milyen hatással lesz a kínkeservesen tető alá hozott Ábrahám-megállapodásokra, melyek keretében – Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke bábáskodása mellett – Izrael és Szaúd-Arábia mint az USA legfontosabb közel-keleti szövetségesei között a diplomáciai közeledés mellett gazdasági együttműködés kezdődött.

Tovább tágult a repedés az Egyesült Államok szövetségi rendszerén, miután Recep Tayyip Erdoğan Törökország elnöke szintén elítélte Izraelt, az elnök szerint „nem háború, hanem mészárlás”, ami Gázában történik. (Itt érdemes emlékeztetni, hogy Törökország saját kurd kisebbségével – és a szíriai kurd népállammal – szemben kevésbé tartja fontosnak az emberi életek tiszteletét.)

A brüsszeli álláspontot egyrészt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismertette, aki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke társaságában Izraelbe érve szolidaritást vállalt az izraeli néppel az áldozatok miatt. Josep Borell az EU külügyi biztosa viszont figyelmeztetett arra, hogy Izrael gázai hadműveletei nemzetközi jogot sértenek.

„Izraelnek megvan a joga hogy megvédje magát, de ezt a nemzetközi jog és az emberi jogok talaján kell hogy tegye, ezzel szemben néhány döntése szembemegy a nemzetközi joggal”

– fejtette ki Borell.

Noha korábban Vásárhelyi Olivér szomszédságért és bővítésért felelős uniós biztos azt twittelte, hogy az Unió leállít minden Palesztinának folyósított támogatást, később kiderült, hogy magánakcióról volt szó. Mint Borell később kifejtette, a külügyminiszterek tanácsának túlnyomó többsége továbbra is támogatja a Palesztin Hatóságnak nyújtott összegek folyósítását.