Pénteken kora este zajlott az anarchista Varjú Kollektíva demonstrációja a Budapesti Rendőr-főkapitányság Teve utcai székházánál. A tüntetést azért hívták össze magánemberek és a kollektíva, mert tavaly október óta a rendőrség megtiltott minden közterületi megmozdulást, a gázai háború ellen és a palesztin emberek jogaiért. A rendőrség visszatérő érvelése szerint „terroristák mellett” nem szabad tüntetni, illetve nem tudják garantálni az ilyen események békés jellegét sem. Az eseményt így a szervezők a szólásszabadság mellett, a rendőrség jogkorlátozó gyakorlata elleni tiltakozásul szervezték.

Az eseményt élőben közvetítettük:

A megmozdulás elején a szervezők angol és magyar nyelvű beszédben emlékeztettek rá, hogy eddig hiába próbálkoztak különféle tüntetések szervezésével az izraeli hadműveleteket elítélők, mindig ellehetetlenítették őket. 

„(…)Magyarországon kiállunk egy nemzet szuverenitásáért, de csak ha az a nemzet mi vagyunk. Megküzdünk az elnyomás ellen, de csak ha minket nyomnak el. (…)”

A holokauszt során hiába kértek segítséget a zsidók, és az ő vérük azon országokon is szárad, amelyek nem hallották meg őket, emlékeztetett a szónok. Ma hasonló történik a palesztinokkal is, akiket az izraeli hadsereg támad. 

A mintegy száz egybegyűlt a „Rendőrállam: gyengébb nálam”, valamint a „Free Palestine” („Szabad Palesztinát”) rigmusokat skandálta, majd egy perces néma csenddel adóztak a konfliktus minden áldozata előtt. Az egybegyűltek közül sokan a tradicionális palesztin sálat, a keffijét viselték.

A Magyarországi Palesztinok Közösségének vezetője, Aref Mohammed magyar és arab nyelven tartott beszédében a palesztinok modern történelméről, illetve a nakba során történt igazságtalanságokról ejtett szót. A vezető kiállt a kétállami megoldás mellett, de azt is mondta, hogy Izrael nem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a palesztinokkal. Mohammed nem különösebben ítélte el a Hamász támadását, hangsúlyozta, hogy nem túszoknak, hanem „foglyoknak” (vö. „hadifoglyok”) hívja az októberben elraboltakat, valamint hangsúlyozta, hogy véleménye szerint „aki a hazájáért küzd, az nem lehet terrorista”.

A beszéd után több verset is felolvastak a szónokok, köztük egy nemrég megölt palesztin költő versét is, majd egy palesztin népi körtáncot is eljártak az egybegyűltekkel. 

Az egyik szónok emlékeztetett rá, hogy október 7., de a Hamász előtt is rengeteg atrocitás történt palesztinok ellen izraeliek által. A gázai háborút a szónok népirtásnak nevezte, majd kitért rá, hogy az anticionizmus nem egyenlő az antiszemitizmussal, 1945 óta a „Soha többé” jelszó minden nép elleni népirtás ellen szól.

A zárszóként elhangzott beszédben az esemény főszervezője elmondta a palesztin népirtás megmutatta minden baloldali és progresszív mozgalom színeit, a szociáldemokraták és liberálisok mind elbuktak, mert nem álltak ki az elnyomottak mellett. A szónok szerint Palesztina felszabadítását támogatnia kell mindenkinek. 

„Ami Izraelben öl, nem új bestia. Az egész világon mindenütt járt már. A kapitalizmus vezetett a holokauszthoz és a fasizmushoz. Ugyanez a háborús gépezet nyom el mindenkit. (…) Most mi is palesztinok vagyunk. Éljen a forradalom, éljen Palesztina népe!”

– mondta a szervező.

Stábunknak nyilatkozott a helyszínen tartózkodó Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza is. Hegyi elmondta, hogy az eddigi, bejelentett tüntetések mind törvényes keretek között zajlottak volna, szabályosan jelentették be őket, így helytelennek tartja a megtiltásukat a biztonságra hivatkozva. A mostani eseményről elmondta, az azért valósulhatott meg, mert a szervezők kifejezetten a szólásszabadságért hirdették meg azt. Hegyi szerint itt Magyarországon egy közvetlen palesztinpárti tüntetés nem jelenthet különösebb közbiztonsági kockázatot. Szerinte Londonban, Berlinben és több helyen voltak ilyen témájú, engedélyezett tüntetések, és azokat tudta kezelni a helyi rendőrség.

Hegyi reméli, hogy a tüntetés tudomásul vétele precedenst teremt a további, hasonló témájú események bejelentésénél.

A demonstráció fél 7 körül békésen véget ért.

Igaz, hogy eddig – tudomásunk szerint – senki nem akart terroristák mellett tüntetni Budapesten, valamint az amúgy békés célú tüntetések háborítatlanságát éppen a rendőrségnek kellene szavatolnia, a rendőrség fentebb ismertetett érveit hangoztatva tiltott meg eddig minden hasonló rendezvényt, annak ellenére, hogy azok alapján bármilyen politikai vagy társadalmi tartalmú közterületi rendezvényt be lehetne tiltani.

„Magyarországon ma nem lehet civilek lemészárlása ellen tiltakozni. Magyarországon ma terrorizmusnak számít az apartheid elutasítása. Magyarország ma a gyilkosokat védi és a szolidaritást tiltja.

Ha téged is dühít az a hatalmi önkény, amely az Izrael-párti tüntetéseket engedélyezi, a palesztinpárti tüntetéseket tiltja, ha téged is dühít, hogy a magyar kormány egy izraeli politikus bűnöző támogatásáért az alapvető jogaidtól foszt meg, csatlakozz a demonstrációnkhoz”

– írták a szervezők a demonstráció eseményében.

A tiltás nem állt fenn a kizárólag Izraellel szimpatizáló rendezvények esetében, amelyből október óta több is megvalósulhatott. A tüntetések tiltásának alapját Orbán Viktor októberi rádiónyilatkozata adta, ekkor a miniszterelnök kijelentette, hogy „terroristák mellett” nem lehet Magyarországon tüntetni – nem téve különbséget a palesztin nép és a Hamász között. Orbánnal egyébként egyetértett Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is. E politikai nyilatkozatoktól feltehetően nem függetlenül október óta legalább nyolc, Izraellel kritikus, vagy egyszerűen csak békét követelő tüntetés megtartását lehetetlenítette el a hatóság.

A sorrendben hatodik ilyen kezdeményezést novemberben a szervezők a Kúriáig is elvitték a hatósági tiltást követően, ám a másodfok helyben hagyta a rendőrség döntését, meglehetősen szelektíven használva a tervezett demonstráció leírásának megállapításait. A Kúria hosszan idézte például a leírásból az izraeli katonai megszállás elleni tiltakozásra vonatkozó részeket, ám az, hogy a szervezők határozottan elítélik a Hamász támadását, már kimaradt. Káldos János, az akkori esemény egyik szervezője a Mércének kifejtette, hogy szerinte az ilyetén korlátozása a gyülekezési jognak, illetve a szólásszabadságnak „veszélyes precedenst” teremthet. A Mércének nyilatkozó Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje szerint is „nonszensz” a hatósági érvelés.

„A szólásszabadság alkotmányos jog, amíg a tüntetés nem erőszakos, az embereknek joguk van kifejezni a kiállásukat az áldozatok mellett”

– közölték a szervezők korábban a Mércével.

A Varjú Kollektíva tagjai arra számítanak, hogy azok fognak megjelenni a tüntetésen, akik „ügyüknek érzik a szólásszabadságot, és akik igazságtalannak tartják, hogy az Izrael-párti tüntetéseket engedélyezik Magyarországon, míg a palesztinok mellettieket és a békepártiakat nem.”

A Mércének úgy nyilatkoztak a szervezők, hogy szervezői minőségükben nem akarnak állást foglalni a háborúval kapcsolatban Izrael vagy Palesztina mellett.

A Hamász október 7-i terrortámadása óta zajló gázai háborúban mindeddig több tízezer palesztin ember vesztette életét, infrastruktúrájának és épületeinek legnagyobb részét pedig megsemmisítette vagy megrongálta az izraeli légierő, illetve a hadsereg. Az izraeli döntéshozók még októberben döntöttek úgy, hogy az övezet ivóvíz-, élelmiszer- és üzemanyag-ellátását leállítják, súlyos humanitárius válsághelyzetet teremtve ezzel Gázában. Többek közt ezek miatt idézte Dél-Afrika a Nemzetközi Bíróság elé Izraelt, amely első körben megtiltotta a zsidó államnak a népirtást lehetővé tevő cselekedeteket, illetve kötelezte az országot a háború szabályainak betartására. Izrael a háborúval kapcsolatban jogos önvédelemre hivatkozik, mondván, hogy lakosságát csak ilyen hadműveletekkel tudja megvédeni a további terrortámadásoktól.