Megölte volt élettársát egy férfi a baranyai Bezedek mellett január 22-én – adta hírül a police.hu. A 30 éves O. Máriát eltűntként kereste a rendőrség, holttestét január 25-én találták meg egy fás-bokros területen, miután az elkövető a pécsi kapitányságon feladta magát.
A Pécsi Törvényszék közleménye szerint a pár kapcsolata korábban megromlott, külön költöztek – a Bors úgy tudja, csak közös gyermekük miatt tartotta a nő a kapcsolatot volt partnerével. A gyermek ugyanis súlyos izombetegségben szenved, ezért rendszeresen gyógytornászhoz vitték – így történt a gyilkosság reggelén is. A férfi felvette autóval volt élettársát és a gyermeket, akit együtt elvittek a kezelésre. Ezután ketten tovább autóztak, közben többször szóváltás történt köztük. Amikor a nő kiszállt az autóból, volt élettársa késsel és gázpisztollyal támadt rá. O. Mária helyszínen meghalt. Két gyermek édesanyja volt.
A tettét bevalló elkövető korábban már a hatóság látóterébe került – épp januárban ítélte a bíróság felfüggesztett börtönbüntetésre hamis vád és kábítószer birtoklása miatt – tudta meg az RTL Híradó. Arról, hogy korábban felmerült-e kapcsolati erőszak gyanúja vagy a gyermek veszélyeztetése, egyelőre nem tudunk.
Ez azért fontos kérdés, mert a nőgyilkosságok szinte sosem előzmény nélküliek, ezeknek a tragédiáknak vannak előjelei, a legtöbb esetben rendszeres bántalmazás (általában nem csak fizikai, hanem szóbeli, lelki, gazdasági, szexuális erőszak is) előzi meg őket, amiről sok esetben a hatóságok is tudnak. Gyakran például utólag kiderül, hogy a rendőrség többször kiszállt a nő bántalmazása miatt, de nem intézkedett, mert a nő nem tett feljelentést, vagy a hatóság egyenesen elutasította az áldozat távoltartási kérelmét, bagatellizálta a halálfélelmét. Az sem ritkaság, hogy az anya tudatja a gyermekelhelyezési per kapcsán a bírósággal, hogy az apa bántalmazó, mégsem nyújtanak védelmet vele szemben.
Ugyanakkor az is a rendszer elégtelenségét jelzi, ha a hatósághoz el se jut egy eset, mert az áldozatnak nincs lehetősége vagy nem mer segítséget kérni. A kapcsolatból való menekülést nehezíti, hogy a végletesen kiszolgáltatott áldozatoknak rendszerint a semmibe kell ugraniuk önálló lakhatás és védelem nélkül – gyakran gyermekükkel együtt. Ráadásul ahogy az újabb nőgyilkosság is rávilágít, a bántalmazóval való szakítás és különköltözés sem minden esetben garancia a megmenekülésre.
A bezedeki tragédiával kapcsolatban egyelőre nincsenek birtokunkban információk arról, hogy a rendőrségnek volt-e tudomása a gyilkosságot megelőzően a nő és a gyermek bántalmazásáról, kérdéseinkre pedig a nyomozás érdekeire hivatkozva nem válaszolt a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság. (Ha kérdéseinkre kapunk válaszokat, értesítjük az olvasókat.)
Ettől függetlenül fontos leszögezni, hogy ezt a tragédiát sem kezelhetjük egyedi esetként. Bár hivatalos statisztikát nem vezet egyetlen állami szerv sem a nők elleni rendszerszintű erőszakról, civil és EU-s kutatások alapján kb. 200 ezer nő él bántalmazó kapcsolatban Magyarországon, és kb. hetente egy bántalmazás gyilkosságba torkollik – de ezeknek csak töredékével találkozunk a nyilvánosságban. Ezekből az esetekből rendre kirajzolódnak a tipikus bántalmazói mintázatok, valamint az áldozatvédelmi rendszer hiányosságai, amelyek felismerésére és kezelésére azonban nincs kormányzati szándék.
Az erőszakos volt partnerek online vagy személyes zaklatása, fenyegetőzése igencsak jellemző, ami könnyen tettlegességbe fordulhat. Ha pedig van közös gyermek, az elkövetők gyakran őket használják a nő érzelmi zsarolására, zaklatására, személyes találkozók kikényszerítésére vagy akár egészen végletes bosszúállásra is. (Emlékezzünk csak, hány apai kapcsolattartáson „bosszúból” meggyilkolt gyermekről olvashattunk az elmúlt években.)
A nőgyilkosság – a nők elleni erőszak többi formájához hasonlóan – a nő birtoklásáról és a nő fölötti uralkodásról szól: a férfi tulajdonként kezeli a nőt, akivel emiatt úgy érzi, bármit megtehet – és ha úgy látja, akár el is pusztíthatja. Az elkövetők az esetek túlnyomó részében nem idegenek, hanem aktuális vagy volt partnerek, családtagok, ismerősök, a gyilkosságok jelentős része pedig megelőzhető lenne.
Ha támogatásra van szüksége, mert Önt vagy ismerősét bántalmazás vagy szexuális erőszak érte, itt talál részletes információkat.
A NANE Egyesület segélyvonala bántalmazott és szexuális erőszakot átélt nőknek: 06 80 505 101 (ingyenesen hívható hétfő: 18:00-22:00; kedd: 10:00-22:00; szerda: 12:00-16:00; csütörtök 18:00-22:00; péntek 18:00-22:00 óráig).
Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) telefonszáma: 06 80 20 55 20 (ingyenesen hívható napi 24 órában, abban az esetben hívja, ha menekülnie kell otthonról vagy krízisszállást keres.)
A PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 80 80 80 81 (ingyenesen hívható szerdánként 16:00-18:00 óráig és csütörtökönként 10:00-12:00 óráig, e-mailen: [email protected])
A biztonságos internethasználatról itt olvashat bővebben.
Gyermekkori abúzus áldozatai a fenti segélyvonalakon túl a Muszáj Munkacsoport oldalán tájékozódhatnak.