Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Gulyás és Hollik ujjal mutogat, a Legfőbb Ügyészség mossa kezeit a győri gyermekgyilkosság ügyében

Múlt vasárnap Győrben egy 25 éves férfi megölte 10 éves fiát és 13 éves nevelt lányát, majd öngyilkosságot követett el. A lakásban tartózkodott a harmadik testvér, egy hatéves kislány is. A két gyerek és a férfi holttestét azután találták meg, hogy az elvált feleség értesítette a rendőrséget, mert nem tudott kapcsolatba lépni két nagyobb gyermekével.

Az ügynek van előzménye is: a férfi 2016 májusában kalapáccsal és egy papírvágó szikével életveszélyes sérüléseket okozott a feleségének, ezért emberölés kísérlete és kiskorú veszélyeztetése miatt 2017 decemberében 5 év fegyházra ítélték. Az idén szeptember 11-én  pártfogó felügyelet elrendelése mellett feltételesen szabadlábra helyezték; a másodfokú bíróság pedig helybenhagyta a döntést.

Súlyos, elfogadhatatlan hibák vezettek a Győrben történt kettős gyermekgyilkossághoz – nyilatkozta Hollik István kormányszóvivő tegnap az M1 aktuális csatorna esti műsorában.

Mint mondta, két hiba biztosan történt: az egyik, hogy a vádlott tíz év helyett öt évet kapott. A másik hiba az volt, hogy le sem ülte az öt évet, feltételesen szabadlábra helyezték.

A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy még egy ilyen tragédia ne történhessen – tette hozzá a kormányszóvivő, majd hozzáfűzte: az Országos Bírósági Hivatalnak ki kell vizsgálnia az esetet, a Kúriának pedig olyan jogegységi határozatokat kell hoznia, amelyek iránymutatóak a bíróságok számára.

Gulyás Gergely is beszélt az ügyről a tegnapi Kormányinfón. Közölte, ha a bíróság nem a legenyhébb büntetést szabta volna ki a férfira, akkor az még mindig börtönben ülne. Gulyás emellett felvetette a jelzőrendszer felelősségének kérdését is, emellett viszont kategorikusan kijelentette azt is:

„Ez egy rendhagyó eset.”

A bűntény után Varga Judit igazságügyi miniszter vizsgálatot rendelt el.

Ma pedig a Legfőbb Ügyészség is megszólalt az ügyben:

Az ügyészség minden törvényes eszközzel fellépett annak érdekében, hogy a győri gyermekgyilkossághoz vezető láncolat ne következhessen be – közölték az MTI-vel.

A Legfőbb Ügyészség közleményében kiemelte, hogy a korábbi büntetőeljárásban a férfi kiskorú gyermekei fölötti szülői felügyeleti jogának megszüntetését indítványozta a Vas Megyei Főügyészség. Az ügyészi indítványt a Szombathelyi Törvényszék egyéb törvényes útra utasította.

Hozzátették, a büntetőügy másodfokú eljárásában a Győri Fellebbviteli Főügyészség az elsőfokú ítélet megváltoztatását indítványozta, az első fokon kiszabott öt év fegyházbüntetésnél súlyosabb szabadságvesztést és a szülői felügyeleti jog megszüntetését kezdeményezte. A Győri Ítélőtábla az ügyészségi fellebbezésnek nem adott helyt, az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ítélet után a Vas Megyei Főügyészség keresetet nyújtott be a Szombathelyi Járásbírósághoz a férfi szülői felügyeleti jogának megszüntetésére. A Szombathelyi Járásbíróság a szülői felügyeletet megszüntette azzal, hogy gyermekeivel a férfi továbbra is jogosult volt a kapcsolattartásra.

A férfit a fegyházbüntetésből 2019 szeptemberében a Szombathelyi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírója feltételes szabadságra bocsátotta. A végzés ellen a Vas Megyei Főügyészség fellebbezett, és indítványozta, hogy másodfokon mellőzzék az elítélt feltételes szabadságra bocsátását. A Szombathelyi Törvényszék az ügyészi fellebbezésnek nem adott helyt, az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.

Az eljáró ügyészi szervek a férfival szemben emberölés kísérlete miatt indult büntetőeljárásban a kiszabott szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kértek, a szülői felügyeleti jog megszüntetését már a büntetőeljárásban is indítványozták, majd polgári pert indítottak a szülői felügyeleti jog megszüntetése érdekében, valamint a férfi feltételes szabadságra bocsátását is ellenezték – összegezte közleményében a Legfőbb Ügyészség.

A Legfőbb Ügyészség tehát valójában pontról pontra végigvette az ügyet, majd megállapította azt, hogy minden törvényes eszközzel fellépett annak érdekében, hogy ne következzen be a tragédia.

És mégis bekövetkezett.

Ami egyszerre mutatja meg azt, hogy a hatóságok mennyire képtelenek az ilyen helyzetek kezelésére, és azt is, hogy mennyire érzéketlen módon kezelik az ilyen ügyeket.

Mert bármit is állítson Gulyás Gergely: ez nem egy rendhagyó eset, hanem maga a valóság, abban a formában, ahogy nők, gyerekek, családok megtapasztalják.

Lássunk néhány adatot:

  • Minden ötödik nő él vagy élt valaha olyan kapcsolatban, ahol partnere rendszeresen testileg bántalmazta őt.
  • A családon belüli erőszak hetente legalább egy nő életét követeli.
  • A hozzátartozók sérelmére elkövetett erő-szakos bűncselekmények áldozatai közül 90,9% a nő, 9,1% a férfi.
  • Egy nőnek nyolcszor annyi esélye van, hogy férje vagy élettársa ölje meg, mint hogy idegen támadó.

És a végére még egy, csak hogy érzékelhető legyen, milyen mértékű intézményi árulással állunk szemben (azaz a hatóságok mennyire nem segítik az áldozatokat):

A nők átlag 35 verést szenvednek el mielőtt segítségért fordulnak, és akkor átlag 5-12 intézménynél, szervezetnél, hatóságnál kérnek segítséget az erőszak megállítása érdekében, mielőtt hatékony segítséget kapnak vagy megölik őket vagy gyerekeiket.

Idén a 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen kampány kiemelt célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a nőkkel és gyermekekkel szembeni visszaélésekre.

A NANE külön felhívta a figyelmet arra: sokan hiszik, hogy a párkapcsolati erőszak elsősorban a partnerre irányul, így nem veszélyezteti a háztartásban élő gyermek fejlődését. Valójában azonban a párkapcsolati erőszak súlyos stressznek teszi ki a gyermeket.

Mindezt tovább súlyosbítja, hogy nemzetközi kutatások szerint a párkapcsolati erőszak tanúivá váló gyerekek egyharmadát az apa közvetlenül is bántalmazza.

Hogy a bántalmazó mekkora veszélyt jelent a nőkön kívül a gyermekekre is, azt a közelmúltban nagy nyilvánosságot kapott esetek is bizonyítják, ahol a férfi az anyával együtt a gyermeket is meggyilkolta – fogalmaztak a közleményben.

A magyar kormány 2014 óta nem ratifikálja az Isztambuli Egyezményt. Azt az egyezményt, amely a nők és gyerekek jogait védi, és amely a győri gyermekgyilkosság ügyében azonnal vizsgálatot elrendelő Varga Judit igazságügyminiszter szerint csupán „politikai hiszti„, a magyar kormány pedig igenis fellép a családon belüli erőszak ellen.

És bár a Nők Joga megfigyelései szerint police.hu-n és a hírportálokon egyre kevesebbszer jelennek meg ezek a gyilkosságok (az elmúlt években évi 15-20 esetről jelent meg hír, miközben ennél jóval többen halnak meg családon belüli erőszak következtében), de azért nézzük csak a nagyobb publicitást kapott eseteket:

  • Idén februárban Budapest belvárosában vert halálra egy nőt az élettársa.
  • Áprilisban Forráskúton egy férfi előbb a feleségét ölte meg, majd magával is végzett.
  • Júliusban egy kecskeméti plázában egy vadász próbálta lelőni a volt élettársát.
  • Novemberben egy férfi gázpisztollyal lövöldözve követelte gyerekei láthatását Bátaszéken.
  • Ezen a héten egy garai férfi megölte élettársát Mélykúton: szíven szúrta a 30 éves nőt, majd a nyakán is vágást ejtett. A nő a gyilkosság előtt néhány órával járt a rendőrségen, mert a férfi megfenyegette.
  • Augusztusban egy budai lakásban ölte meg egy férfi élettársát és közös gyereküket.

Ezt az esetet azért hagytam utoljára, mert érdemes kiemelni: ennek kapcsán ugyanis a rendőrség két közleményt is kiadott. Az egyikben elismerték, hogy mulasztást követtek el, a másikban viszont arra kérték a lakosságot:

ne egyetlen hiba alapján ítéljék meg a munkájukat.

Kérdés: akkor még hány hiba (és ezzel párhuzamosan hány emberi élet) kell ahhoz, hogy a kormány ne ujjal mutogasson, a hatóságok pedig ne a felelősséget hárítsák, hanem érdemben foglalkozzanak a családon belüli erőszakkal?

 

Címlapkép: Mérce
Olvass tovább!