A katasztrófavédelmet győzködő lakosság, számos megválaszolatlan kérdés és jogos félelmek: a már most gigantikus méreteket öltő gödi Samsung-akkumulátorgyár újabb bővítéséről szóló közmeghallgatáson jártunk.

A debreceni közmeghallgatások botrányba fulladása után kedden az elmúlt évek sokadik gödi közmeghallgatása az eddigieknél nagyobb figyelmet kapott. Az óriási médiajelenlét mellett újdonság volt, hogy ellenzéki országgyűlési képviselők is megjelentek – az országos politika eddig leginkább akkor foglalkozott a gödiek ügyével, amikor 2020-ban a különleges gazdasági övezet létrehozásával kizárta a kormány a gödi önkormányzatot a gyárral kapcsolatos ügyekből. Ezzel az állam elvette a várost illető, Samsungtól befolyó iparűzési adót is, amit most többek közt a gödiek kártalanítására is lehetne költeni. Emellett a 2022-es országgyűlési választás kampányában Dorosz Dávid párbeszédes képviselőjelölt igyekezett tematizálni a gyár ügyét, azonban alulmaradt a fideszes Tuzson Bencével szemben.

A gödi közmeghallgatás több száz embert érdekelt, ami egyébként eddig is jellemző volt; nem most először fordult elő, hogy nem mindenkinek jutott ülőhely, a helyiek több évnyi küzdelem után is igen kitartóan próbálják érdekeiket érvényesíteni. A gödiek mellett a környékbeli Fótról, Vácról, Sződligetről, Csomádról, Dunakesziről, sőt még Budapest külső kerületeiből is érkeztek lakosok, valamint önkormányzati képviselők, városvezetők is felszólaltak. A Samsunggal kapcsolatban érdemben soha meg nem nyilvánuló térségi országgyűlési képviselő, Tuzson Bence ezúttal is távol maradt a közmeghallgatástól és az általa elvileg képviselt lakosság véleményétől.

A helyzet esetleges eszkalálódására, illetve a tömegre láthatóan készült a meghallgatást lebonyolító Pest megyei önkormányzat is, ugyanis a polgárőrség köszöntötte a kapuban a lakosságot. Az ő közbelépésükre ugyan nem került sor,

a hangulat az első pillanattól fogva nagyon feszült volt, a gyár ugyanis újabb épületekkel és veszélyesanyag-tározóval bővült.

„Konkrét számokkal a gyártáshoz kötődően nem készültünk.”

A közmeghallgatás tétje, hogy engedélyezi-e a katasztrófavédelem az új gyárrészek használatba vételét a Samsung számára. A katasztrófavédelem, a Samsung, és a gyár biztonsági jelentését készítő Generisk Kft. képviselőinek nyitóelőadását, illetve válaszadásait is közbeszólások, skandálás („nem kell Samsung!”) és taps szakította félbe, ez ugyanakkor nem csupán az alapvető népharag számlájára írható. A paprikás hangulatot érezhetően az is fokozta, hogy

a sok esetben korrektül feltett, fontos kérdésekre, észrevételekre többször semmitmondó válaszokat adtak a lakossággal szemben ülő szakemberek, de az is előfordult, hogy egyáltalán nem is adtak választ.

Amikor egy helyi vegyészmérnök arról érdeklődött többek közt, hogy hány köbméter vizet használ fel a gyár naponta, illetve az ipari szennyvíz milyen veszélyes anyagokkal érintkezik, a következő választ kapta a Samsung egyik képviselőjétől:  „Konkrét számokkal a gyártáshoz kötődően nem készültünk.” Arra kérték, küldje el kérdéseit írásban, és 15 napon belül válaszolni fognak neki.

„Akkor mire kapja a fizetését, ha nem tudja a konkrét válaszokat?”

– érkezett a bekiabálás a lakosság soraiból.

Eközben egy helyi férfi letett egy hangfalat a Samsung és a Generisk Kft. szakemberei elé, és a Samsung-gyár zúgó zaját játszotta le rajta végtelenítve, mondván: „Érezzék magukat otthon”. A Párbeszéd aktivistái jó ideig gázmaszkkal az arcukon tartottak egy molinót, a Pest megyei önkormányzat elnöke pedig egy, a helyiek által pár másodpercre kifeszített tiltakozó molinó alatt átbújva nyitotta meg az eseményt.

A tavalyi talajvízszennyezést még mindig homály fedi

Érthető módon továbbra is érdekelte a helyieket, hogy tavaly tavasszal hogyan került az akkumulátorgyártásban is használt NMP nevű veszélyes oldószer gödi öntözőkutak vizébe, erre ugyanis mindeddig nem kaptak választ, és felelőst sem nevezett meg a hatóság. Tovább rontotta a közhangulatot az utóbbi hetekben, hogy az Átlátszó cikke nyomán kiderült, az utóbbi hat évben nem vizsgálta a hatóság, hogy szennyezi-e a Samsung a gödi talajvizet, és nem is kötelezte a céget, hogy fúrasson erre a célra kutat, mert a hatóság álláspontja szerint a gyárnak nincs jelentős környezeti hatása.

Frankovits György, a Samsung EHS (vagyis környezetvédelmi, egészségvédelmi és  munkabiztonsági) vezetője üdvözlendő hírként közölte a megjelentekkel, hogy – „felismerve a lakossági igényt” – önként úgy döntöttek, hogy 5 darab figyelő kutat (vagy monitoring-kutat) fognak létesíteni a gyár területén, amelyekkel minden, a gyárban előforduló vegyi anyag jelenlétét vizsgálni fogják a talajvízben. Ezzel kapcsolatban szóváltás alakult ki Bodnár Zsuzsa, a szennyezést feltáró Göd-ÉRT Egyesület elnöke és a katasztrófavédelem, valamint a Samsung egyik képviselője között.

Miután a Katasztrófavédelem munkatársa arról igyekezett meggyőzni a lakosságot, hogy nem kell aggódni a tavalyi NMP-szennyezés miatt, Bodnár, őt félbeszakítva arról beszélt:

a lényeg, hogy eleve nem kerülhetett volna a veszélyes anyag a gödi talajvízbe, semmi keresnivalója nincs ott.

„Debrecenben már 10 monitoring-kutat írnak elő az akkumulátorgyárra. Az ottani szakember azt mondta, hogy mérni fogják a talajvizet, mert nem akarnak az emberek életével játszani. Kedves gödiek! Játsszanak tovább a Samsung-gyár képviselői az életünkkel?”

– hangzott el a kérdés Bodnártól, amire természetesen hangos és egyértelmű „nem”-mel válaszoltak a gödiek.

Bodnár azzal is szembesítette a Samsung képviselőjét, hogy tudomásuk szerint a beharangozott 5 új monitoring-kút engedélye alapján ezekkel csupán fél-egy méter mélyen lehet vizsgálni a talajban lévő anyagokat. Ez a mélység nem alkalmas a talajvíz mérésére, ami sokkal mélyebben, kb. 14 méternél található.

Frankovits erre közölte:

„most nincs előttem, de egyértelmű módon addig fogunk ásni, ahol a talajvíz található.”

„Addig fognak ásni? Ez nincs benne a létesítési engedélyben” – válaszolt Bodnár, mire újra kisebb hangzavar alakult ki a teremben. Frankovits eközben igyekezett nyugtatni: működőképesek lesznek a monitoring-kutak, és lesz bennük talajvíz. „A Samsung SDI minden jogszabálynak eleget tesz” – mondta.

Egy másik helyi lakos szintén konkrét válaszokat várt: mekkora az NMP jogszabályi  határértéke a talajvízben? Ha talajvízbe kerülne veszélyes anyag, az mennyi idő alatt ürülne ki Göd területéről? Van-e tanulmány arról, hogy például a gödi veteményesek öntözésnél milyen hatásokkal járhat egy talajvízszennyezés? És milyen mértékű szennyezés lehet veszélyes a lakosság egészségére? Volt-e előzetes hatástanulmány arról, hogy mennyivel növekedik majd a zajterhelés a gyár újabb bővítésével?

A katasztrófavédelem vízügyekben illetékes munkatársa nem tudta megmondani az NMP határértékét, elmondása szerint ezt egyedi engedélyekben meg lehet nézni. Hogy ez pontosan mit jelent, nem derült ki.

„Javasolnám a közmeghallgatás megismétlését, amikor ilyen kérdésekre felkészülten érkeznek. Ezt kérem jegyzőkönyvbe venni”

– mondta a kérdéseket feltevő férfi. Az általa felsoroltak azonban nem tartoznak a közmeghallgatás témájához, vagyis attól, hogy nem válaszolták meg őket, nem sérült a lakosság joga, hogy a gyár aktuális bővülésével kapcsolatban információkhoz jusson – tette hozzá a katasztrófavédelem másik munkatársa.

Érdekel valakit a helyiek véleménye?

„Felmerült-e, hogy  a helyiek szeretnék-e ezt a bővítést? Mert, ahogy én tapasztalatom és hallom, önöknek eddig sem sikerült megoldaniuk, hogy határértékeken belül működjenek a már üzemelő egységek. Hogyha már most van egy olyan helyzet, amit láthatóan nehezen tudnak önök kezelni – mondjuk ki: sehogy –, akkor miért gondolják, hogy egy másfélszer vagy kétszer akkora gyárral ezt meg fogják tudni oldani? Egészen biztos, hogy nem”

– kérdezte fel Tetlák Örs (LMP) érdi alpolgármester a Samsung képviselőit. Tetlák a megyei önkormányzat elnökének, Szabó Istvánnak (Fidesz-KDNP) is feltette a kérdést: eszükbe jutott-e, hogy figyelembe kellene venni a gödiek véleményét. „Köszönöm szépen, végre egy igazi gödi hozzászólás” – válaszolta Szabó, igazodva a Fidesz legújabb narratívájához, miszerint például a debreceni akkumulátorgyár ügye is kizárólag helyi ügy, más települések lakosainak és politikusainak nincs joguk beleszólni, ők puszta rosszindulattól vezérelve támadják a számos munkahelyet teremtő beruházást.

Ezután Paplanos Péter, a Samsung PR-igazgatója leszögezte, nem igaz az állítás, hogy a gyár kibocsátásai határérték felettiek. Válaszul Tetlák közölte, amit korábban több civil és hatósági mérés, valamint a helyiek panaszai már megerősítettek: a jogszabályban rögzített zajhatárértéket rendszeresen túllépi a gyár, ami ellehetetleníti számos gödi család pihenését.

„Erre vannak megfelelő hatósági vizsgálatok. Abban az esetben, hogyha ez igaz lenne, akkor nyilvánvalóan a hatóságok…”

– kezdte válaszát Paplanos, amikor egy helyi férfi kikelt magából:

„Megmondják, hogy mikor kell lehalkítani, és akkor ti ott álltok, becsukjátok az ajtókat, és akkor kuss van. Arra a fél órára. De utána mi van? Most hazudjál mindenkinek a szemébe! Menjünk oda, most mérjük meg! Meg amikor reggel kimegyek futni, akkor mérjük meg! Meg nézzük meg, amikor felkel a Nap! Basszus, nem látom a napfelkeltét, mert akkora fényszennyezés van”

– zengték be a feldúlt lakos mondatai a termet. A férfi arra a helyben igen elterjedt teóriára utalt, hogy a Samsung tudja, mikor méri a zajszennyezést a hatóság, illetve önbevallásos módon is úgy adnak be zajméréseket, hogy arra az időre elcsendesítik a gyárat.

Mint kiderült, a Samsung  3-6 havonta frissíti az úgynevezett zajtérképét, és állítása szerint egyre kisebb területre koncentrálódik a zajterhelés.

Arra a kérdésre, hogy a  zajtérkép hol tekinthető meg, Frankovits azt mondta, ezt a Samsung készíti magának, egyelőre nem gondolják szükségszerűnek a publikálását.

A környezet nem áll meg a városhatárnál

Varga Zoltán jobbikos megyei képviselő amellett, hogy a Pest megyei önkormányzat fideszes többségének felelősségét hangsúlyozta a Gödtől elvett Samsung-adót illetően, azt kérdezte a dél-koreai multi képviselőitől: van-e összefüggés a Fóton bejelentett 4000 tonna veszélyes anyag tárolására kezdeményezett üzemépítés és a gödi Samsung bővülése között. „A Samsung Fóton semmit nem épít, semmi közünk ahhoz a beruházáshoz. Nincs semmilyen összefüggés a Samsung-gyárral” – válaszolta Paplanos.

„Újra felteszem ezt a kérdést. Átgondolja és felülírja-e a válaszát?”

– kérdezte a képviselő.

„Igen, természetesen átgondoltam. Ez egy elvi lehetőség, amikor a telep megépül, akkor majd dönteni fogunk, de egyelőre nincs ilyen”

– igazította ki magát Paplanos, miközben a terem megint a lakosság kiabálásától lett hangos.

Vargha Nóra fóti önkormányzati képviselő, környezetvédelmi tanácsnok ezek után megköszönte „az elvi lehetőségét a Fóton tárolható 4 ezer tonna mérgező, veszélyes anyagnak.” A megyei elnök cinikus válasza után felhívta a döntéshozók figyelmét: ez már rég nem csak gödi ügy, több településről érkeztek aggódó lakosok, a környezet nem áll meg a városhatárnál. „Azért vagyunk itt ennyien, mert véletlenül sem tudtak még olyat mondani, ami megnyugtatná az egyszeri embereket. Nekünk ez az egy otthonunk van, amit védeni szeretnénk” – mondta.

Mikor zárják be a gyárat?

A Göd-ÉRT Egyesület két tagja ezután katasztrófavédelmi határozatok felolvasása révén szembesítette a megjelenteket a gödi Samsung mulasztásaival, melyek joggal keltenek félelmet a lakosságban. Ezek szerint ugyanis 2018 óta sorozatosan tűzvédelmi szabálytalanságokat észlelt a katasztrófavédelem: többek közt

nem helyezték üzembe a tűzoltóberendezéseket, miközben jelentős mennyiségű tűz- és robbanásveszélyes anyaggal dolgoztak, ezzel több mint ezer munkavállaló életét veszélyeztetve.

Az éveken át fennálló szabálysértésért és veszélyeztetésért a hatóság alkalmanként 1-4 millió forint közötti bírságokat szabott ki, ami láthatóan nem bírt elrettentő erővel. Egy másik egyesületi tag egy újabb határozatot olvasott fel: egy építés alatt álló épületrészben akkumulátorokat töltöttek, melyek közül 36 kigyulladt. A tűzoltók nem tudták áramtalanítani az épületet, mert a beruházó nem építette ki az ilyenkor használatos főkapcsolót, mindez jelentősen késleltette a tűzoltást. Az épület tűzvédelmi megfelelőségét és a dolgozók tűzvédelmi felkészítését nem tudták igazolni, a tűzoltóberendezések pedig a jelentés megírása idején nem működtek – sorolta, szó szerint idézve a dermesztő hatósági szöveget.

„Nyomatékosan szeretnénk kérni, hogy meg ne próbáljanak újabb katasztrófavédelmi engedélyt adni egy olyan cégnek, amelyik veszélyezteti a gödi és a környékbeli lakosságot. Ha egy gyár 2018 óta ugyanazokat a vétségeket követi el, és minden évben megbüntetik ugyanazért, hogy nincsenek meg a tűzvédelmi berendezései, akkor a törvény előírja, hogy az üzemnek a működését meg kell tiltani.”

– fordult Bodnár Zsuzsa a katasztrófavédelemhez, vastaps kíséretében.

A katasztrófavédelem részéről Andor Máté hangsúlyozta: ők folyamatosan szankcionálják, hogyha szabálytalan állapotot találnak. Volt már olyan, hogy bizonyos gyárrészeken betiltották a működést.

Ez láthatóan nem nyugtatta meg a lakosságot, mindenki arra volt kíváncsi, mikor zárják be az egész gyárat ennyi szabálytalanság után.

„Mikor hoznak egy olyan határozatot, hogy fel kell függeszteni a tevékenységet? Ez a következő lépés. A hatástalan bírságok után egy dolgot tehetnek: megtiltják a további tevékenységet. Mit kell tennie a Samsungnak? Hány embernek kell meghalnia? Hány dolgozó fog meghalni üzemi balesetben, amikor egyszer önök majd úgy gondolják, hogy most már be kell szüntetni a tevékenységet? Mondjuk csak egy napra. Ez persze a cégnek sokkal nagyobb kárt okozna, mint bármelyik bírság, amit eddig kiszabtak”

– szólt közbe a terem másik végéből Hlavács Judit, a gödi önkormányzat néhány napja lemondott képviselője. A volt képviselő később a mikrofonhoz lépve többekhez hasonlóan próbált a katasztrófavédelem munkatársainak lelkére beszélni: amikor ezt a pályát választották, biztosan nem úgy képzelték, hogy egy környezetszennyező, a munkabiztonságot semmibe vevő, a dolgozói és a környékbeli lakosok életét veszélyeztető gyárat fognak védeni a magyar emberekkel szemben. Amikor aláírnak egy engedélyt, biztosan nem érzik jól magukat, de megmagyarázzák maguknak, hogy nem tehetnek mást. „Azt szeretném mondani, hogy az ember mindig tehet mást. Mindig van választásunk. Lehet, hogy, ha hétfőn nem adják ki ezt az engedélyt, kedden már nem fognak dolgozni, de rengeteg munka van még a világon” – mondta Hlavács.

A Katasztrófavédelem jogalkalmazó, és nem jogalkotó szerv. Vagyis a jogszabályban lefektetett szankciókat alkalmazhatja bizonyos szabálytalanságok esetén. „Amennyiben olyan nagyon súlyos hiányosság merülne fel, akkor a Katasztrófavédelem felfüggesztheti a tevékenységet a gyárban, vagy megtilthatja azt. De, mint az előbb mondtam, volt már erre példa” – érkezett a válasz a pszichológiai hadviselést jól tűrő katasztrófavédelmisek részéről.

A Samsung képviselőihez fordulva Hlavács azt mondta: nekik az a dolguk, hogy a lehető legolcsóbban a lehető legtöbb profithoz jussanak.

„Biztos vagyok benne, hogy a Samsung csúcstechnológiás vállalatként az összes környezetvédelmi szabályt be tudná tartani, meg tudná oldani a zajvédelmet, meg tudná oldani azt, hogy minden tűzvédelmi berendezés mindig működjön, és meg tudná oldani azt, hogy ne kerüljön NMP a talajvízbe. Önök ezt azért nem oldják meg, mert így olcsóbb. És önök ezt megtehetik, mert egy olyan országban működtetik ezt a gyárat, ahol a politika és a hatóságok nem követelik meg a szabályok betartását.”

Reményei szerint egyszer viszont még lehet, hogy a nyugat-európai környezetvédő polgárok, akik elektromos autót vesznek, megtudják majd, hogy milyen körülmények között készülnek az autójukba kerülő akkumulátorok Magyarországon. És ha majd elkezdenek esni a részvényárak, akkor mégis rá lesz kényszerülve a Samsung, hogy foglalkozzon azzal, ami itt történik.

Menekülnének – de miből?

„Tegyenek valami jót is, mert nagyon sok rosszat kapunk” – kérte egy, a gyár közelében élő nő, aki naponta érzékeli többek közt a gyár zajterhelését is. Elkeseredettségében felértékeltette a 210 négyzetméteres házát, az ingatlanos azonban azt mondta, hogy örüljön, ha 30 millióért el tudja adni. „Ez az életünk munkája. Ezt elkótyavetyélni és elmenni… de hova? Egy tanyára tudnék elmenni, de ez nem megoldás” – mondta. Többen is menekülnének: egy férfi arról mesélt, barátai Gödön szerettek volna házat venni, de kiderült, hogy a kiszemelt – igencsak nyomott áron kínált – ingatlan a gyár közelében volt, így inkább nem költöztek.

„Ez nem egy biztonsági jelentés, ez egy fenyegető jelentés. Azt mutatja meg, hogy több ezer tonna veszélyes anyag található itt, és, hogy egy gátlástalan, Magyarország törvényeit be nem tartó multi milyen létesítményeivel és tevékenységeivel veszélyezteti családom életét, egészségét, mindennapjait és jövőjét. Azt mutatja meg, hogy egy teljesen téves nemzetgazdasági stratégia érdekében hogyan áldozzák fel Magyarország állampolgárait és természeti környezetét”

– mondta Kecskés Krisztina, a Göd-ÉRT alelnöke, aki szintén jó ideje él együtt a Samsung zajával.

Akkumulátor-nagyhatalom

Mint az ezúttal is bebizonyosodott, a gödiek már rutinos akkumulátorgyár-közmeghallgatásra járók, ők ugyanis (a komáromiakhoz hasonlóan) 2018-ban szembesültek először azzal, amivel most a győriek, mikepércsiek, fótiak, nyíregyháziak, debreceniek, iváncsaiak – és hamarosan még többek fognak. Kálváriájuk rémisztő példa mindenki számára:

úgynevezett nemzetgazdasági érdekből bárkinek a szomszédjában épülhet több ezer tonna veszélyes anyaggal működő, éjjel-nappal zúgó, jogszabályokat áthágó akkumulátorgyár a magyar kormány támogatásával.

A gödiek ügye sosem kizárólag helyi volt, erre azonban csak most kezd ráeszmélni az ország, amikor egyszerre több település lakóit is kész tények elé állítják. A kérdés most az, hogy milyen erőket képes megmozgatni a társadalom az akkumulátorgyár-nagyhatalmi pozícióért egyre több emberen átgázoló kormánnyal szemben. A játszma nyilvánvalóan igazságtalan: a szabályokat a kormány írja, és a lehető leglejtősebb pályát is ő alakítja a multik számára – de talán nem nyerhetetlen.

A gödi közmeghallgatás teljes egészében alább tekinthető meg: