Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kertvárosból iparváros: amíg a megye és a kormány a gödiek nyakán ül, a gazdasági érdekek felülírnak minden mást

Több mint egy év telt el az ország első különleges gazdasági övezetének kijelölése óta, a gödiek azonban azóta is a Samsung akkumulátorgyárával kapcsolatos információk híján élik mindennapjaikat. Az abszurd helyzet akkor állt elő, amikor a kormány a különleges gazdasági övezet létrehozásával a Pest megyei önkormányzat kezébe adta a Samsung helyi iparűzési adóját és vele együtt a város minden jogosultságát arra, hogy információt szerezhessen a gyár működéséről.

Az pedig egyre egyértelműbben kezd kirajzolódni, hogy ezek az erőviszonyok tökéletesen jók mind a megyének, mind a Samsungnak és az őt támogató kormánynak, miközben a gödiek magukra maradnak.

Göd az idei évtől csupán a Samsung iparűzési adójának kevesebb mint felére pályázhat (alanyi jogon tehát semmi sem jár a gödieknek annak ellenére, hogy ők szenvedik el nap mint nap a gyár olykor elviselhetetlen zaját, a megnövekedő forgalmat és az életminőségüket rontó egyéb hatásokat), a maradékot pedig más környékbeli települések közt osztja szét Pest megye önkormányzata.

Csakhogy pályázatokat eddig nem hirdettek meg Gödön, legfeljebb egyedi támogatásokat lehet kérni a megyétől – tudtuk meg Hlavács Judit alpolgármestertől.

„Ami befolyik a Samsungtól, abból egy fillért nem szeretnének a gödi önkormányzatnak adni.”

A gödi közútfejlesztésre szánt pénzt például odaadják a Magyar Közútnak, hogy építsen kétsávos autópályát a városon át, ami egyértelműen a Samsungot fogja kiszolgálni. Pedig semmi szükség nem lenne rá, hogy kamionok robogjanak át a kisvároson, mivel nemrég már megépült a Samsung kedvéért egy másik bekötőút. A tervezett útépítés ráadásul felemészti a város teljes közútfejlesztésre szánt keretét. „Szeretnénk, hogy Pest megye ennek az útfelújításnak a keretében legalább tartson egy lakossági fórumot, és vegye figyelembe a gödi igényeket” – mondta az alpolgármester.

Hlavács felelős a Samsunggal való kapcsolattartásért, de mivel az önkormányzatnak semmiféle hatásköre nincs a dél-koreai multi ügyeivel kapcsolatban, leginkább a cég lakossági hangulatjavító PR-tevékenységeiről egyeztet, illetve továbbítja a lakossági visszajelzéseket a gyár működésével járó zavaró hatásokról. De hogy ezekre érkezik-e érdemi megoldás, az egyáltalán nem biztos.

„A viszony jó, csak nem nagyon van olyan tartalma, ami szerintem igazán lényeges lenne, mert ezekben az ügyekben semmilyen hatáskörünk nincs, és ezt ők is tudják. Azt látjuk, hogy a Samsung mindent megcsinál, amire az állam kötelezi, csak nem kötelezi semmire.

Ha azt mondanák, hogy kötelező zajvédő falat építeniük vagy környezeti hatástanulmányt készíteni, megcsinálnák. De nem hülyék, hogy bármit csinálnának, amire nincsenek kötelezve” – mondta Hlavács. Az alpolgármester hozzátette: egy játszóteret egyébként is olcsóbb felépíteni, mint megcsinálni, hogy ne jöjjön ki a zaj a gyárból, ahhoz ugyanis igencsak magas zajvédő falakra lenne szükség.

Az alpolgármester ugyanakkor azt is gondolja: „A Samsunggal könnyebb. Ők legalább elismerik, hogy problémát jelentenek, és igyekeznek a jó viszonyt fenntartani. Pest megyében viszont megmondják:

miénk a pénz, és azt csinálunk vele, amit akarunk.”

Orbán Vikto és Dzsun Jong Hjun, a Samsung SDI vezérigazgatója a Samsung SDI gödi elektromos jármű akkumulátor gyárának megnyitó ünnepségén 2017-ben (Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA)

Semmit róluk nélkülük

Bár az ország már szinte teljesen kinyitott, a népszavazások továbbra is tiltottak, a személyes jelenléttel megrendezett közmeghallgatások és lakossági fórumok pedig bár megtarthatók lennének megfelelő intézkedések mellett, a helyi döntéshozók ellehetetleníthetik azokat az őszig meghosszabbított veszélyhelyzetre hivatkozva.

Utóbbit különösen nehezményezik a gödiek, miután legutóbb úgy döntöttek a hatóságok a Samsung minden eddiginél nagyobb bővítésének engedélyezéséről, hogy

a lakosság véleményét és kérdéseit csupán 3 percben, üzenetrögzítőn, valamint hétköznap munkaidőben hallgatták meg telefonon.

A gödi ipari fejlesztések átláthatóságáért és a lakosság érdekeinek érvényesítéséért küzdő Göd-ÉRT Egyesület már akkor is hangzotatta: elfogadhatatlan, hogy egy ekkora horderejű ügyben a helyiek személyes meghallgatása nélkül hoz döntést a Katasztrófavédelem.

Mivel a különleges gazdasági övezetről és ahhoz kapcsolódó, Gödöt érintő további beruházásokról és fejlesztésekről továbbra sem jut el érdemi információ a gödiekhez, az egyesület a Pest Megyei Önkormányzathoz fordult levélben, melyben felhívja a figyelmét: tekintve, hogy nagy létszámú rendezvényeket, koncerteket, és önkormányzati üléseket is lehetséges tartani, nincs akadálya egy lakossági fórum megtartásának.

A civilek által több alkalommal kért lakossági fórum a különleges gazdasági övezet egészére, és annak a gödi lakosság életére vonatkozó rövid- és hosszútávú hatásaira vonatkozna, érintve a Samsunghoz kapcsolódó út- és infrastruktúra fejlesztéseket, a véderdő kérdését, és az éppen most elfogadott, Pest megye területfejlesztési koncepcióját.

A koncepcióval kapcsolatban nemrég szintén megküldte észrevételeit az egyesület a megyei önkormányzatnak, a helyi civilek szerint ugyanis abban Göd csak eszközként szerepel: a megye gazdaságfejlesztésének elszenvedőjeként, a különleges gazdasági övezetben kialakított iparvárosként, amely majd klaszterré fejlődik.

A Magyarország legnagyobb ipari beruházását elviselni kényszerülő Gödről mint önálló településről szó sem esik.

„A Gödi Különleges Gazdasági Övezet fejlesztése kiemelt fontosságú a megye számára, hiszen a Samsung akkumulátorgyára révén olyan magas szintű technológiát igénylő termékek gyártása valósul meg, amely a közeljövő mobilitásának meghatározó eleme lesz. Hatalmas lehetőséget jelentene, ha a gyártás mellett a Samsung fejlesztői kapacitásokat is kiépítene a gyár közelében, hiszen akkor egész ökoszisztéma alakulhatna ki a gyár körül” – olvasható a dokumentumban.

Csakhogy a gödi lakosok „mint élőlények” is részei az ökoszisztémának, ezért nem szeretnék, ha az élettelen környezetük (jelen esetben az övezet) a megye minden áron történő gazdaságfejlesztési törekvései miatt nem kényszerülne önszabályozásra, és végképp ellehetetlenítené az életüket – hívja fel a figyelmet az egyesület.

A civilek félelmeire erősít rá, hogy a tervezet más Duna-menti településekkell szemben nem számol Göd turisztikai értékeivel, illetve a „vonzó településkép és a rekreációs funkciók fejlesztéséhez nélkülözhetetlen színvonalas települési környezet” kialakításával. Pedig ez az elmúlt 20 év elmaradt fejlesztései miatt különösen indokolt lenne, a civilek szerint ugyanis ez lenne az egyetlen módja annak, hogy Göd az ipari beruházással szemben megőrizze az agglomerációs kertvárosi arculatát. Az egyesület megjegyzi:

„Kisgyermekes családok százai költöztek ide korábban a nyugodt kertváros, az egészséges környezet miatt a fővárosból, legrosszabb álmukban sem gondolva a kormány és Pest megye gazdaságfejlesztési törekvéseire.”

A civilek szerint emellett a Gödön élők számára a Samsung-gigaberuházás jelenlegi ártalmai miatt egészségmegőrző és rekreációs fejlesztéseket is szükséges lenne tervezni és megvalósítani, erre azonban szintén nem gondolt a megye.

Ellentmondásos továbbá, hogy a koncepció célként határozza meg a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, melynek eredményeként „csökken a megye CO2 kibocsátása, növekszik az energiahatékonyság, illetve a megye versenyképessége”, de az egyesület szerint ez nem valósulhat meg Gödön, hiszen a Samsung kibocsátásai folyamatosan emelkednek, és a jövőben tervezett gazdasági fejlesztések szintén nem a helyzet javulását vizionálják.

A civilek azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy a tervezet végrehajtására várhatóan egy úgynevezett Gazdaságfejlesztési Irodát hoznak majd létre, arról azonban nem esik szó, hogy ebben részt vehet az érintett település önkormányzata, valamint a civil szervezetei.

A Göd-ÉRT szerint az egész program egy víziót fogalmaz meg az egészséges környezetről, a környezetterhelés csökkentéséről és az élhető Pest megyéről, de nem mutatja be, hogy a megye mely régiói azok, amelyekre a gazdaságfejlesztési tervek érdekében éppen ennek az ellenkezője vár.

„Sajnálattal látjuk, hogy a t. Megyei Önkormányzat ebben a tervében sem a jó gazda gondosságával tekint arra a szerencsétlen sorsú településre, amely egyben a megye szabad rendelkezésű jövedelmének egy részét is biztosítja. Annak ellenére sem, hogy jelenleg kizárólag ennek a településnek a 20%-a és gazdasági bevételei tartoznak a fennhatósága alá. (…) Mi továbbra is azt szeretnénk, ha Göd nem iparvárosként, hanem egészséges környezetet biztosító, vonzó Duna-menti kertvárosként szolgálná a jövő generációit” – írják.