Újabb, Göd-közeli, kormánypárti vezetésű települések részesülhet a kormány által kialakított Különleges Gazdasági Övezet (KGÖ) adóbevételeiből, miközben a Pest megyei önkormányzat korábban azt ígérte, hogy nem adnak további engedélyt cégeknek betelepülni, és a lakosoknak „nem kell attól tartaniuk, a megye Gödön belül egy adóparadicsomot hoz létre”, írja Balogh Csaba polgármester Facebookján. A rendelet péntek éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben.
Még 2020 tavaszán számoltunk be arról, hogy a kormánynak sikerült újabb módot találnia az önkormányzatok ellehetetlenítésére: a különleges gazdasági övezetté nyilvánítással egy terület a települési befolyás alól megyei felügyelet alá kerül, így minden olyan jogkört, amelyet korábban a helyi polgármester és jegyző gyakorolt, a megyei közgyűlés elnöke, és a megyei jegyző vesz át. A rendelet értelmében mind a helyi adóztatás joga, mind a településszervezés feladatköre átkerül a megyei önkormányzathoz, így a települési önkormányzat legfőbb bevételi forrását, a helyi iparűzési adót se a településnek kell fizetni, hanem a megyének. A legtöbb megyei közgyűlésben általában kormánypárti képviselők ülnek többségben.
A Pest Megyei Közgyűlés elnöke, Szabó István ráadásul egy közmeghallgatáson már kijelentette, hogy az ebből a forrásból származó pénz alapvetően is a megyének jár, ugyanis „Göd nem szegény település. Ez a forrás Pest megyéé. Igaz, hogy a gödi Samsung által fizetett forrás, de ettől ez még Pest megyéé”.
A gödi Samsung-gyár területe volt az első olyan városrész, amelyet különleges gazdasági övezetté nyilvánítottak, pedig a helyiek már régóta harcolnak a dél-koreai multi ellen, amely több szempontból is megkeseríti az életüket. Az üzem működése akkora zajjal jár, hogy a környékbeliek alig tudnak aludni: a romlott alvástól pedig fokozódik a fáradékonyság, megnő a reakcióidő, ingerlékenység lép fel.
Balogh Csaba helyi polgármester szerint az ígéretek ellenére további építkezésekre lehet számítani a különleges gazdasági övezet területén:
a Közlönyben megjelent rendelet 11.§-ból az olvasható ki, hogy már nem csak Dunakeszi, Csomád és Sződ minősül „a Beruházással közvetlenebbül érintett települési önkormányzatnak”, hanem a fideszes vezetésű Fót is, miközben a közeli Sződliget és Vácrátót kimarad az adóbevételből.
Balogh a posztban arról is beszámol: Pest megye mélyen hallgat arról, hogy hogyan, mikor, milyen módon osztja szét az övezet adóbevételét, bár a jogszabály szerint hivatalosan a bevételek 3 százalékát tarthatnák meg, a megkereséseire nem reagálnak. Ráadásul hiába kért olyan hatástanulmányt, amely megmutatná, hogy mely lakosokat kellene kompenzálni a mindennapjaikat befolyásoló kellemetlenségek miatt, ilyet nem kapott.
„Továbbra is kitartok amellett, hogy a Pest Megyei Önkormányzat kötelessége korrektül és felelősségteljesen bánni a gödi polgárokkal, akik mindennap megszenvedik a gyár működését és bővítését! Emellett a végsőkig fogok harcolni az Alkotmánybíróságon a városunkat sújtó, jogellenesen meghozott rendelet és törvény megsemmisítéséért”
-írja Balogh.
A polgármester számítása szerint ha a helyi önkormányzatoknál maradna az a kb. 9 milliárdos összeg, amelyet a Különleges Gazdasági Övezet adóbevételéből remélhettek volna, akkor abból 5 milliárd forintért telepíthetnének egy védőerdőt, hogy biztosítsák a lakosok nyugalmát, 1,5 milliárdot a korábban tervezett beruházásokra fordíthatnának, valamint a maradék 2,5 milliárd forintból megkezdhetnék a városszerkezet kiigazítását, hogy a fő útvonalak vízelvezetése megoldódjon, és legyen méltó központja a városnak.
A polgármester szerint ehhez képest a megye 2021-es költségvetési tervében 1,7 milliárd forintnyi KGÖ-bevétellel számol – amelynek Göd várhatóan csak a töredékét kapja majd meg.
