Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Miért nekünk kell kuncsorogni azért a pénzért, ami már be lett ígérve?” Kifakadtak a gödi képviselők a Samsung-közmeghallgatáson

Idén sincs hiány közmeghallgatásból Gödön – szeptember 22-én már harmadszor tehette fel kérdéseit a lakosság a Katasztrófavédelem és a Samsung képviselőinek, a dél-koreai nagyvállalat lítium-ion akkumulátorokat gyártó üzeme ugyanis rohamtempóban bővül.

Az elektromos autók megnövekedett keresletét felismerve a 2014-ig képcsöveket gyártó üzem kisebb leállás után 2016-tól akkumulátorgyártásra állt át, 2019-re pedig már túl volt a próbaüzemen, és megkezdte a piaci ügyfelek kiszolgálását is. A kereslet még a vállalat várakozásait is felülmúlta, így a gyárnál az utóbbi években egyik bővítés érte a másikat.

A kapacitás növelése azonban egyre több veszélyes anyag jelenlétét is magával hozta: 2018-ban a lakott területtől pár száz méterre elektrolittárolót építettek a gödi telephelyen, ami komoly ellenkezést váltott ki a helyiekből, ebből a gyártáshoz szükséges alapanyagból ugyanis robbanás, illetve égés hatására mérgező hidrogén-fluorid gáz képződik, ami belélegezve halálos is lehet.

Az egyre nagyobb területet igénylő – emiatt a fideszes önkormányzat segítségével 80 hektár földet bekebelező – óriás 2020-ra végül elérte a felső küszöbértékű vegyi üzem besorolást,

a gyártás során felhasznált veszélyes anyagok tömege ugyanis jelentősen, 86 tonnáról 666 tonnára fog emelkedni.

Az ezzel kapcsolatos év eleji közmeghallgatáson kiderült: ha tovább növekszik a kereslet az elektromos autókra, nem kizárható, hogy a gödi gyár kapacitását is növelni kell majd. Most, a Samsung terjeszkedése kapcsán megrendezett újabb két közmeghallgatással a hátunk mögött már láthatjuk: senki se tudhatja pontosan, mekkora lesz a gödi gyár.

A múlt keddi esemény különlegességét az adta, hogy miután a kormány tavasszal gyakorlatilag egy tollvonással elcsatolta Gödtől a Samsungot, és a cég helyben befizetett iparűzési adójával együtt a Pest Megyei Közgyűlés kezébe adta, már a közmeghallgatások lebonyolítása sem a gödi önkormányzat feladata többé. A gödieket ezúttal polgármesterük helyett Pest Megye Közgyűlésének elnöke, Szabó István és a megyei jegyző, Szép Tibor hallgatta meg. Az eseményen ott volt természetesen a Katasztrófavédelem, a Samsung HR-igazgatója, illetve Oláh Katalin, a gyár EHS (környezetvédelemért, egészségvédelemért és munkabiztonságért felelős) vezetője, továbbá Korda Eszter, a Samsung bővítésének biztonsági elemzését készítő Generisk Kft. ügyvezetője is.

Közmeghallgatásból meglepetés lakossági fórum

A mostani közmeghallgatást mint mindig, most is a katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás részeként kellett megtartani, témája a gyár legújabb, 25 ezer négyzetméteres, déli irányú bővülése volt, a lakosság meghallgatására, illetve informálására pedig azért volt szükség, mert az új gyáregységekben is veszélyes anyagokat tárolnak majd. Ahogy arról Korda Eszter beszámolt, ez az úgynevezett katód aktív anyag szilárd halmazállapotú, nem éghető, belélegezve mérgező. Bár szerinte a veszélyes anyagokkal dolgozó épületrészek a mostani bővüléssel épphogy távolodnak a lakosságtól, egy másik szemszögből nézve azonban valójában a város egy másik részéhez mégiscsak közelednek. És bár a biztonsági jelentés szerint nem történhet olyan ipari baleset, amely elérné a lakosságot, a gyár bővülése ettől még sok más problémát és kérdést vet fel.

A Samsung már megépült 1. gyárának épülete (narancssárga zóna) és az év elején engedélyezett 2. gyár tervezett épülete (világoskék zóna). A biztonsági jelentés szerint ha baleset történne a most bővíteni tervezett 1-es gyárban, annak halálozási zónája (koncentrikus körök) nem érheti el a lakosságot (sötétkék zónák).

Ezeken a közmeghallgatásokon azonban mindig szigorúan az adott bővítéssel kapcsolatban kérdezhet a lakosság, a Samsunggal kapcsolatos egyéb kérdésekre nem köteles válaszolni a Katasztrófavédelem. Pedig a gödieket hosszú hónapok óta zavarja a gyár zaja, hogy az építkezés pora ellepi a házakat és kerteket, hogy az ingatlanok értéke csökken, emellett tartanak a gyár – továbbra sem ismert – környezeti hatásaitól, problémát jelentenek a városban az illegális, túlzsúfolt munkásszállók és azt sem szeretnék, ha a házaik mellett vezető utak kamionoktól lennének hangosak. Éppen ezért is volt dicséretes ötlet a Pest megyei közgyűlés megjelent tisztségviselőitől, hogy a közmeghallgatás után lakossági fórumot is tartottak, ahol az ezekkel kapcsolatos kérdéseket lehetett feltenni a cég képviselőinek.

Az egyetlen bökkenő csak az volt, hogy ezt az eseményt nem hirdették meg külön, a közmeghallgatásra érkezett lakosokat is meglepetésként érte a dolog. Pedig feltehetően sokan érdeklődtek volna a fórum iránt, hiszen a gödiek és a cég között évek óta feszült a légkör. A gyár minden hátrányát elszenvedők nem sok információhoz jutnak, a bővítésekkel kapcsolatban mindig kész tények elé állítják őket, a közmeghallgatásokon pedig mindeddig egyetlen ellenérvük, vagy panaszuk sem volt elég ahhoz, hogy változtassanak a kormány által megtámogatott dél-koreai multi tervein. Az elhibázott szervezés miatt többen is felszólaltak, jelezve azt is: sokan a járványhelyzet miatt nem tudtak jelen lenni, ezért – ahogy az egyébként is megszokott Gödön – élőben is közvetíteni kellett volna az eseményt, ezúttal ugyanis csak felvétel készült az eseményről, amit később vissza lehet nézni.

A lakosság panaszai mindig másodlagosak

A balesetektől való félelem mellett a lakosság feszültségének egy jelentős része abból következik, hogy a gyár folyamatosan bővül, azzal pedig, hogy közben mennyire teszi élhetetlenné a környező területeket, legfeljebb utólag foglalkozik.

Kecskés Krisztina, a Samsung felett valamiféle civil kontrollt kialakítani igyekvő Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület alelnöke arról beszélt: mivel kilenc hónapon belül ez a harmadik Samsunggal kapcsolatos biztonsági jelentés, amin átrágják magukat, lassan úgy érzik, ők is meg tudnának írni egy ilyet. Nem kell más, mint jó nagy mennyiségű, érthetetlen összetételű veszélyes anyagot felsorolni, leírni néhány technológiát és számítást, amit úgyse ért senki és megígérni, hogy „ez a kedves vállalat” mindent megtesz, hogy a lakosság számára a legkevésbé legyen megterhelő a gyár működése.

„Nos, nem ez az igazság. Mondjuk ki, hogy a vállalat gátlástalanul terjeszkedik, ott van a kertjeinkben, de lassan már a hálószobáinkban is, hiszen éjjel-nappal hallgatjuk azt, amit produkál” – mondta.

A zajjal kapcsolatban a gyárhoz közeli lakópark egyik lakója arról panaszkodott, hogy másfél-két éve éjjel-nappal a hűtőtornyainak zúgását hallgatják, ami rendkívül zavaró, és nem mellesleg egészségügyi károsodáshoz is vezet hosszú távon.

„Most a többi lakos nevében mondom, akikkel én beszéltem, hogy kicsit olyan érzésük van, mintha a chicagói reptér odaköltözött volna melléjük„ – mondta, hozzátéve: a gyártól 800-1000 méterre lévő házak és a Samsung között nincs semmi, ami felfogná a zajt.

A problémafelvetésre Oláh Katalin, a gyár EHS vezetője elismerte: valóban nem a legszerencsésebb helyre telepítették a tornyokat, ezért most (évek elteltével) zajszimulációt végeztek, és elkezdtek foglalkozni a kérdéssel, mert már számukra is nyilvánvalóvá vált, hogy zajcsökkentésre lesz szükség. A szakember egyúttal meg is köszönte, hogy a Göd-ÉRT Egyesület nemrég levélküldő kampányt indított a zaj miatt, ennek következtében ugyanis sok lakossági panasz érkezett a céghez, ami alapján el tudtak indulni a megoldás útján. Korda Eszter az utólagos zajcsökkentéssel kapcsolatban ugyanakkor hozzátette: a gyárban alkalmazott technológiáknak is vannak kötöttségei, a hűtőtornyok áthelyezése rendkívül bonyolult lenne, ezért valamilyen más megoldásra lesz szükség.

Az információhiány, a meglepetésszerű gyárbővítések és a lakosság szempontjainak folyamatos figyelmen kívül hagyása sok bosszúságot okoz a mai napig a helyieknek, holott – korábbi közmeghallgatásokon – már többször is felhívták a cég figyelmét arra, hogy szeretnék, ha változtatnának ezen. Az utólagos tűzoltás egy másik példája, hogy a Samsung most, két évvel az első nagyobb lakossági felháborodást kiváltó bővítés után vett fel egy PR-szakembert, aki a lakossággal való kommunikációért, illetve a cég társadalmi felelősségvállalásáért lesz felelős.

Mint arra Bodnár Zsuzsa, a Göd-ÉRT Egyesület elnöke felhívta a figyelmet, a lakosságot az is kiemelten foglalkoztatja, hogy milyen környezeti terhelése van a gyárnak, erről ugyanis – hiába kérdeztek rá eddig minden egyes közmeghallgatáson – nem készült előzetes hatástanulmány. A hatástanulmány ellen mindig ugyanaz az érv hangzik el: a Katasztrófavédelem nem köteles bevonni a környezetvédelmi szakhatóságot az engedélyezési eljárásba, a gyárnak ugyanis nincs jelentős környezeti hatása – ami egy felső küszöbértékű vegyi üzem gigantikus bővülése esetén meglepően hangozhat egy laikus számára. Ezúttal kicsit tisztábbá vált a kép, miután a múlt heti közmeghallgatáson az is elhangzott: a környezeti hatástanulmányt bizonyos teljesítményekre és bizonyos iparágaknak írják elő, az akkumulátorgyártás azonban nem egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység jelenleg Magyarországon.

A zaj, a por és a veszély Gödé, a pénz a megyéé

Bizonyára sok gödiben megmaradtak a város volt fideszes polgármesterének, Markó Józsefnek a szavai egy 2018-as közmeghallgatásról: a Samsung óriásberuházását készséggel előkészítő  városvezető akkor azzal igyekezett csitítani a kész tények elé állított (és emiatt igencsak dühös) lakosságot, hogy a cég által befizetett több tízmilliárdos nagyságrendű helyi iparűzési adó 30 éves előreugrást hozhat Göd fejlődésében, máskülönben viszont nem sok bevétele lesz a városnak.

A Markó által belengetett adót azonban idén tavasszal elvette a kormány Gödtől, és egy az egyben a Pest Megyei Közgyűlés kezébe adta, hogy igazságosan szétossza a megye települései között. A visszaosztást projektalapon tervezik, ami az ellenzéki képviselők szerint Göd számára jó eséllyel megnehezíti majd a Samsung hatásának tompítását, illetve a lakosság kárpótlását, hiszen ezek jó része nem egy-egy projekt keretében történő fejlesztés, hanem állandó feladat.

Ennek ellenére Pest megye nem tervez alanyi jogon járó forrást adni a Samsung által közvetlenül terhelt Gödnek, ugyanis az általuk kidolgozott keretrendszer szerintük segít majd mind a Samsunghoz, mind a településfejlesztéshez kapcsolódó fejlesztések finanszírozásában.

„Göd nem szegény település. Ez a forrás Pest megyéé. Igaz, hogy a gödi Samsung által fizetett forrás, de ettől ez még Pest megyéé„ – mondta Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke.

„Nagyon örülök, hogy teljesen világossá vált, hogy Ön azt gondolja, hogy Pest megye, ahol összesen kettő gödi képviselő van, majd okosabban el fogja dönteni, hogy nekünk mire van szükségünk„ – reagált Hlavács Judit, a gödi önkormányzat párbeszédes képviselője. Szerinte Pest megyének igenis van lehetősége arra, hogy megfontolja, hogyan osztja el ezt a pénzt. „Tudom, hogy ha sokat ugrálunk, akkor járhatunk még rosszabbul is (…) én azért mégis apellálnék a jóérzésükre, gondolják végig, hogy mennyire gazdag település Göd és mennyire kell mindent a saját erőnkből megoldanunk„ – tette hozzá.

Andrejka Zombor momentumos képviselő a térség fideszes országgyűlési képviselőjét, Tuzson Bencét hiányolta a közmeghallgatásról, hiszen ő a kezdetektől fogva nagy támogatója a gyár bővítésének, ami szerinte egyébként csupa jó következménnyel jár a gödiekre nézve, velük azonban még sose állt ki szemtől szembe, azt pedig a mai napig nem lehet tudni, pontosan ki és miért döntött a különleges gazdasági övezet létrehozásáról Gödön. Bár Tuzson Bence és Szabó István egy júniusi Facebook-poszt tanúsága szerint arról egyeztetett, hogy a Pest Megyei Önkormányzat közvetíteni fogja az országgyűlési képviselő „elvárásait” a Samsung felé, és elősegíti, hogy „a jövőben azok a beruházások is megvalósuljanak, amelyek a gödi emberek nyugalmát szolgálják”. Arról azonban, hogy pontosan mi hangzott el a tárgyaláson, épp csak a gödiek nem kaptak azóta sem információt.

„Legyen valakiben annyi gerinc, hogy kiáll az emberek elé, és válaszol arra, hogy miért kellett létrehozni a különleges gazdasági övezetet. Hol van itt a lakosságnak az a lehetősége (nem mondom, hogy joga, mert az nyilván nincsen), hogy

azokról a döntésekről, amiket a feje fölött hoznak meg, legalább véleményt mondjon azoknak a személyeknek, akik képviselik annak a döntésnek a következményeit? Mi maximum a közösségi médiából értesültünk a különböző kormánypárti politikusok szubjektív véleményéről, hogy ez az egész helyzet miért alakult ki… Miért alakult ki? És miért nekünk kell kuncsorogni azért a pénzért, ami már be lett ígérve?„ – kérdezte a képviselő.

Választ azonban maga a megyei elnök sem tudott adni. Elmondása szerint ő meghívta Tuzsont a közmeghallgatásra, de szerinte az, hogy ezután eljön-e vagy sem, nem az ő kompetenciája, ahogy a különleges gazdasági övezet sem.

A Szabó István szavai hallatán érezhetően felháborodó ellenzéki képviselőket Szép Tibor megyei jegyző azzal igyekezett nyugtatni: Pest megye partnerséget akar létrehozni az önkormányzatokkal, amin az érzelmi motivációkat kívül kell hagyni, olyan közeget kell teremteni, amiben konszenzus tud születni. Ezt a helyzetet csak úgy lehet megoldani, ha nem tekintjük egymást ellenségnek. Leszögezte: az, hogy a megyei önkormányzat rendelkezik erről az összegről, nem jelenti azt, hogy átláthatatlanul, ellenőrizhetetlenül kerül majd a településekhez.

Utolsóként végül Balogh Csaba momentumos polgármester is reagált az elhangzottakra.

„Én már megszoktam azt, hogy kések vannak a hátamban, de ha valaki csavar rajtuk egyet, azt nem szoktam szó nélkül hagyni. Elhagyta a száját az a mondat, hogy Göd nem szegény település. Én ezt sértőnek veszem a lakosok nevében„ – mondta Balogh, aki szerint nem lehet erre hivatkozva legitimálni a Samsung adójának elvételét. Ráadásul szerinte az, hogy Göd nem szegény település, csakis a Samsungnak volt köszönhető (és nem is tartott túl sokáig).

A gödi ellenzéki összefogás kettészakadásáról és a Samsunggal kapcsolatos konfliktusairól itt írtunk bővebben.

Bár Balogh azt javasolta, készüljön hatástanulmány a Samsung környezeti és egyéb terheléséről, hogy Pest megye a rájuk háruló teherrel arányosan oszthassa el a pénzt a települések közt, Szabónak ezzel kapcsolatban komoly fenntartásai vannak: ha nem célirányos és pontos a hatástanulmány, akkor inkább csak kidobott pénz – mondta, hozzátéve: szerinte hatékonyabb szakértőkkel egy-egy dolgot megvizsgáltatni, mint nekiállni hatástanulmányokat gyártani. Véleménye szerint ha Göd hatástanulmányt akar, azt magának kell megcsináltatnia, „Pest megyének nem ez a dolga„.

Balogh végül hangsúlyozta: rengeteg fejlesztésre lenne szükség a városban, akár a Samsunggal kapcsolatban is, hiszen a gyár működésének átláthatóságától kezdve a külföldi munkavállalók integrálásán át az ipartelep miatt egyre szükségesebbnek tartott városi tűzoltóságig kismillió feladatot kell elvégezni, ehhez azonban szükség lenne a Gödtől elvett iparűzési adóra. Jelen helyzetben azonban félő, hogy nem fogják tudni megvalósítani ezeket a fejlesztéseket.

A tét tehát nem kicsi. Az ellenzék kettészakadása és a különleges gazdasági övezet létrehozása éppen eléggé megviselte a gödi közéletet és a lakosság érdekeinek képviseletét a Samsunggal szemben. Az elmúlt 3 év tükrében annál érzéketlenebb dolgot nem nagyon lehet már elkövetni a helyiek ellen, mint az igazságosság jegyében elvenni tőlük azt a pénzt, amiért cserébe a korábbi városvezetés kiárusította az otthonukat.