Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Újratervezte a gödi akkumulátorgyár-óriást a Samsung, a lakosság üzenetrögzítőn mondhatta el aggályait a Katasztrófavédelemnek

Két tanulsága biztosan volt a gödi Samsung ügyében eddig megtartott közmeghallgatásoknak: az egyik, hogy senki sem tudhatja, pontosan mekkora lesz az akkumulátorgyár; a másik, hogy annak ellenére, hogy a terjeszkedése egyre több ember életminőségét befolyásolja, a helyiek érdekei eltörpülnek a gyáróriásé mellett.

A lakosság észrevételeit, kérdéseit legutóbb tavaly szeptemberben hallgatta meg a Katasztrófavédelem a gyár 25 ezer négyzetméteres, déli irányú bővülése, illetve az új gyáregységekben tárolni tervezett veszélyes anyagok kapcsán. Mindeközben tervben volt már egy második – felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó – gyár építése is a gödi telephelyen, amire tavaly áprilisban katasztrófavédelmi engedélyt is kapott a cég, végleges döntés azonban ezidáig nem született a megépítéséről.

A Samsung megfogalmazása szerint

„a világjárvány alatt felülvizsgálta az új gyárra vonatkozó elképzelését, ami jelentős részben érinti a gyárnak helyt adó épületek építészeti megvalósítását, az alapanyagok és késztermékek gyáron belüli mozgásának a koncepcióját.”

A dél-koreai multi tehát újratervezte a második gyárat, így a gyárépület összességében több mint háromszorosára, a veszélyes anyagok mennyisége a tízszeresére (kb. 5000 tonnára) nő, a dolgozói létszám a duplájára, 6500 főre növekszik, és 6 új épületben tárolnak majd 14 típusú veszélyes anyagot. Az új tervek megvalósításához újabb katasztrófavédelmi engedélyezési eljárásra van szükség, melynek részeként a lakosság immár ötödik alkalommal vehetett részt közmeghallgatáson.

A gödiek ezúttal is a gyárépítés engedélyeztetéséhez készített 143 oldalas biztonsági jelentésből, illetve annak rövidített, a lakosság számára némileg emészthetőbb változatából informálódhattak a tervezett beruházásról, illetve, hogy az milyen módon befolyásolhatja majd – még inkább – a mindennapjaikat.

Az újratervezett második gyár (narancssárga zóna) környezeti hatásai egyre nagyobb lakott területet (kék zónák) érinthetnek. Forrás: Samsung SDI / Biztonsági jelentés

A lakosság április 23-áig írásban is véleményezhette a biztonsági jelentést – és ezzel a lehetőséggel élt is a gödi ipari fejlesztések átláthatóságáért és a lakosság érdekeinek érvényesítéséért küzdő Göd-ÉRT Egyesület. Felhívta például a figyelmet, hogy az újra megindított katasztrófavédelmi eljárásról és a biztonsági jelentés közzétételéről, illetve véleményezési lehetőségéről a Pest megyei önkormányzat oldalán jelent meg hirdetmény, amit gyakorlatilag csak véletlenül vettek észre – feltehetően számos gödi lakoshoz hasonlóan. Hiszen, mint azt a szeptemberi közmeghallgatáson is kiemelték, a gödiek nem a megyei, hanem a helyi fórumokon tájékozódnak a helyi ügyekről.

És bár a gödi Samsung tavaly április óta közigazgatásilag már abszurd módon nem is Gödhöz tartozik, az egyesület szerint a Pest megyei közgyűlésnek „illett volna” értesíteni a gödi önkormányzatot a fejleményekről, tekintve, hogy mégiscsak a gödieket érinti legjobban, merre terjeszkedik a gyáróriás a szomszédjukban.

Emellett az egyesület a Katasztrófavédelemet is megszólította levelében:

„Szeretnénk tájékoztatni a T. Hatóságot, hogy a Samsung SDI-hoz hasonlóan a Gödön élőket szintén elérték a világjárvány hatásai, s a helyi lakosságnak szintén vannak üzleti és egyéb tervei. Ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hogy csak egy multicég igényeit, folyamatosan változó üzleti terveit vegyék figyelembe a hatósági engedélyek kiadásánál, s a lakosság igényeit, panaszait félresöpörjék. Tiltakozunk az ellen, hogy kész tényként kelljen elfogadnunk újabb és újabb környezeti és baleseti hatásokat és kockázatokat jelentő bővítéseket! Nem igazán tudjuk értékelni azt sem, hogy ugyan véleményezhetjük az újabb és újabb Biztonsági jelentéseket, észrevételeinknek semmi szerepük nincs a döntéshozatalban.”- fogalmaz az egyesület.

A veszélyhelyzet miatt a lakosság – egy korábbi alkalomhoz hasonlóan – nem jelenhetett meg személyesen a közmeghallgatáson, csupán telefonon tehette fel kérdéseit és mondhatta el esetleges aggályait a Katasztrófavédelemnek. Érdekes újítás volt, hogy a hétvégén a lakosok még csak nem is kaptak rögtön választ, illetve visszakérdezési lehetőségük sem volt a „közmeghallgatáson”, ugyanis csupán 3 perces hangüzenetet hagyhattak egy megadott számon a hatóságnak, hétfőn viszont egy három órás intervallumban telefonon is szóba álltak velük az illetékesek. A feltett kérdések megválaszolására utólag, szerdán került sor a Pest megyei közgyűlés honlapján.

Érdemes megjegyezni: miközben tömegek ülhetnek ki a teraszokra védettség nélkül, az állampolgári jogaink továbbra is korlátozottak, így népszavazást, tüntetést és közmeghallgatást sem lehet tartani (szabad téren sem) a kormány intézkedéseinek köszönhetően.

Az egyesület szerint elfogadhatatlan, hogy egy ekkora horderejű ügyben a helyiek személyes meghallgatása nélkül hoz döntést a Katasztrófavédelem. A helyi civilek szerint meg kellett volna várni a veszélyhelyzet szabályainak enyhítését, a személyes meghallgatást ugyanis nem pótolja egy hétköznap délelőtt, munkaidőben történő betelefonálási lehetőség, ahogy a hangpostás megoldás sem.

De ezúttal sem csak a lakosság nem megfelelő tájékoztatása volt az egyetlen probléma: a civilek azt is kifogásolják, hogy bár korábbi közmeghallgatásokon és írásban is kérték már, hogy a legveszélyesebb üzemrészeket ne a város felőli oldalon helyezzék el, sőt, ígéretet is kaptak erre, ennek ellenére továbbra is ide tervezik például a 760 tonna elektrolit tárolására alkalmas tárolót, ráadásul a város felé nyitják meg a veszélyes anyagok szállítása miatt hatalmas teherforgalmat lebonyolító nyugati kaput is.

„Tehát mindent megtesznek azért, hogy Göd lakosai még újabb és újabb terheket viseljenek a már eddig is biztonságérzetüket, egészséges kertvárosi életüket tönkretevő multicég gazdasági érdekei miatt.”

– értékeli a helyzetet az egyesület. Külön érdekesség, hogy az elektrolittároló pontos helyét nem is tüntetik fel a friss biztonsági jelentésben, azt a civileknek sikerült kikövetkeztetniük több ábra összevetésével.

Emellett arról is írnak, hogy szerintük a most közzétett biztonsági jelentés rengeteg adatot eltitkol, így többek közt a veszélyes anyagok biztonsági adatlapjait, amelyből ezen anyagok egészséget veszélyeztető tulajdonságai megismerhetők lennének. Ezen kívül véleményük szerint a bővítés alkalmával indokolt lenne megvizsgálni a teljes komplexum (vagyis a két gyár) együttesen felhasznált veszélyesanyag-mennyiségeit is.

És ha már a két gyár közös hatásairól van szó: az egyesület szerint teljesen elfogadhatatlan, hogy az egy évvel korábban, 2020 februárjában készült lehetséges környezeti veszélyeket feltáró Előzetes Környezeti Dokumentáció elvesztette relevanciáját, hiszen azóta folyamatban van egy közbeeső bővítés és újratervezték a második gyárat. A civilek szerint az építési engedélyek és a katasztrófavédelmi engedélyezés előtt egy új környezetvédelmi eljárás lenne szükséges, amely megvizsgálná, hogy a megnövekedett mennyiségű, egészségre veszélyes és tűzveszélyes anyagok nemcsak a Gödön élők biztonságára, de a környezetük egészére milyen hatással vannak.

„Ismét azzal szembesülünk, hogy a bővítési tervekről, az azokkal járó környezeti és baleseti kockázatokról sem a Samsung SDI, sem a magyar döntéshozók nem tájékoztatják előzetesen a gyár közelében élőket. Csupán a katasztrófavédelmi eljárások hirdetményeiből értesülhetünk arról, hogy a Samsung SDI további – ráadásul a korábbi környezetvédelmi eljárások dokumentumaiban szereplő méreteket és kapacitásokat meghaladó mértékű – bővítéseket tervez. Ezek az újabb létesítmények pedig további környezeti terheket és baleseti kockázatot jelentenek a lakosság számára, holott a meglévő gyáregységek zajszennyezése miatt is folyamatosak a lakossági panaszok.”

– fogalmaz levelében az egyesület. A civilek emellett azt is kifogásolják, hogy a biztonsági jelentés nem tesz említést arról, hogy a teljes telephely körül tervezik-e kiépíteni a monitoring és  lakossági riasztórendszert (MOLARI).

Az építési területen keletkező por szeles időben nemcsak a környékbelieknek okoz bosszúságot, de a közeli M2-es autóúton is ronthatja a látási viszonyokat, ami miatt a Göd-ÉRT panaszt nyújtott be a Pest Megyei Kormányhivatalhoz. Forrás: Göd-ÉRT / Facebook

A Samsung ügye 2018 óta borzolja a kedélyeket Gödön, amikor a régi képcsőgyár akkumulátorgyárrá alakult, majd a korábbi, fideszes önkormányzat és a kormány közbenjárásával 2020-ra végül óriási mérete és a felhasznált veszélyes anyagok miatt elérte a felső küszöbértékű vegyi üzem besorolást.

Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány 2020 áprilisában a gödi önkormányzat területén különleges gazdasági övezetet jelölt ki, amely a Samsung komoly lakossági ellenszenvet kiváltó akkumulátorgyárát és a körülötte található, köztulajdonban álló közutakat, köztereket foglalja magában.

Ez egyben azt is jelentette, hogy sem a gödi önkormányzatnak, sem a gödi lakosoknak nincs a továbbiakban beleszólása abba, hogy mi történik az ipari park területén, mit és hol építenek, vagy hogy milyen, a lakosságot zavaró tevékenységet végezhetnek ott (ilyen például a környékbeliek idegeit jó ideje tépázó, a megengedett határértéket gyakran átlépő  zajterhelés), ugyanis az övezet tulajdonjoga a Pest megyei önkormányzatra szállt át. Vele együtt pedig a Samsung által eddig Gödön befizetett iparűzési adója is a megyéhez került, amiről nemrég kiderült: csupán kevesebb mint a felét osztja vissza a gyár által leginkább terhelt településnek.

A momentumos Balogh Csaba által vezetett önkormányzat tavaly alkotmányjogi panasszal élt a különleges gazdasági övezet megsemmisítését kérve, az Alkotmánybíróság azonban nem hozott egyértelmű döntést arról, hogy az ipari övezet kiszakítása a településből alkotmánysértő lenne, így annak minden hátrányát továbbra is a gödiek szenvedik el.

Országosan egyre több települést érint a kormány akkunagyhatalommá válási ambíciója, melynek „természetes velejárójaként” újabb és újabb, lakott területek szomszédságában, a lakosság megkérdezése nélkül engedélyezett veszélyes ipari létesítmények nőnek ki a földből. Mint arról nemrég riportunkban beszámoltunk, a sóskúti és a tárnoki lakosok is a gödiekhez hasonló problémákkal küzdenek a két település közé települt Dongwha elektrolitgyára miatt.

Kiemelt kép: Youtube / Partizán