Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Göd polgármestere az Alkotmánybírósághoz fordul, szerinte a kormány a gödieket bünteti

A Momentum elnökével, Fekete-Győr Andrással közös sajtótájékoztatón jelentette be Balogh Csaba, Göd polgármestere, hogy alkotmánybírósági panaszt tesz az önkormányzat nevében a készülő Samsung-gyár területének „elcsatolása” miatt.

Ahogy arról akkor a Mérce is beszámolt, április 18-án derült ki, hogy a kormány egy új rendelettel „különleges gazdasági övezetté” nyilvánítja a tervezett fejlesztés területét, kivonja a helyi szabályozások alól, a gyár által fizetett iparűzési adó beszedési jogát pedig az ellenzéki többségű helyi önkormányzattól a fideszes többségű Pest megyei önkormányzathoz teszi át. A 2019 októberében választott polgármester „halálos ítéletként” értelmezte akkor a döntést.

A veszélyes anyagokkal dolgozó akkumulátorgyár létesítése ellen a helyiek több alkalommal is felszólaltak az elmúlt évek során – a a Mérce két közmeghallgatáson is részt vett -, és a tavalyi önkormányzati választások egyik tétje is ez volt, a megválasztott polgármester a bővítés felülvizsgálatát ígérte. A kormányrendelet megjelenése után – a járványhelyzetre való tekintettel – autós tüntetést is szerveztek Göd lakói.

Balogh Csaba szerint azért fordul az Alkotmánybírósághoz, mert a „rendelet, mellyel elcsatolták a város ötödét” több ponton is sérti az alaptörvényt. A városvezető szerint nem érvényesül az arányosság elve, a rendelet diszkriminatív és sérti az önkormányzat tulajdonjogát, és ráadásul az érintettnek sem hagyott elég időt az új helyzetre való felkészülésre.

Utóbbival kapcsolatban Balogh úgy fogalmazott, a kormány részéről annyira ellentmondásos iránymutatásokat kaptak, hogy a városi és a megyei önkormányzat jelenleg is tárgyalásokat folytat arról, hogy utóbbi hogyan tudja azokat a feladatokat és kötelezettségeket átvenni, melyekre nincs sem apparátusa, sem kapacitása.

„A helyzetet tisztázni kell! Most csak egy diszkriminatív döntést látunk. Göd ötödének elcsatolása nem oldja meg a gazdasági problémákat, nem segíti a veszélyhelyzet kezelését. Sőt, ilyen szintű, egyharmados költségvetési csökkentés kifejezetten hátráltatja a város járvány elleni védekezését. Annak, hogy a Magyarország területén található gyárbővítések közül miért pont a gödi Samsung gyár került elcsatolásra, egyetlen, szimplán politikai oka van: a városnak ellenzéki vezetőt választott. Ez egy büntetés a választópolgárok felé, amit nem érdemelnek meg” – zárta mondandóját Balogh.

A kormány egyébként úgy érvel, a gödi akkugyár 2700 új munkahelyet fog teremteni, és a világ egyik legnagyobb hasonló profilú telephelyévé fog válni. Szijjártó Péter külügyminiszter a Blikknek nemrégiben azt nyilatkozta, hogy a beruházást érintő döntés mégiscsak túl fontos ahhoz, egy „nem túl nagy településre” bízzák.

A Párbeszéd képviselője, Kocsis-Cake Olivio még április 22-én tett fel írásbeli kérdést a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, melyben épp a kormány intézkedésének szükségességéről, illetve arányosságáról érdeklődött. A tárca államtitkára, Magyar Levente május 8-án kelt válaszában a már elhangzott kormányzati érveket ismételte a munkahelyteremtésről, és úgy fogalmazott:

„a beruházás további fázisainak gördülékeny megvalósításához szükség volt a különleges gazdasági övezetté nyilvánításra.”

A kormánynak nem a mostani az első olyan lépése, amellyel jelentős előnyben részesíti a dél-koreai befektetőt. Ahogy azt az Átlátszó korábban kiderítette, a kormány az első pillanattól a lehető legszervilisebb módon alátett mindent a multinak. Ahogy Markó József, Göd ősszel leváltott fideszes polgármestere egy kiszivárgott hangfelvételen fogalmaz:

„[a vízvezető csöveket] magasabb szinten nem mi, de megígérték nekik. Miután ezek úgy gondolkoznak a koreaiak hogy rajzolnak valamit és odaadják, hogy csináld meg, és akkor itt maradok. Ha nem csinálod meg, nem maradok itt.”

Ráadásul a kormányzat 108 millió eurós állami támogatást is ígért anno az akkumulátorcella-gyár bővítésére, ennek jogszerűségével kapcsolatban azonban az Európai Bizottság tavaly ősszel vizsgálatot indított, úgyhogy az ígéret mindezidáig még nem teljesült. Néhány hete pedig a kormány 42 milliárd forintos (118 millió eurós) infrastrukturális fejlesztést rendelt el a beruházás területén, hogy minden készen álljon a Samsung számára.

(Sajtóközlemény / Mérce)