A győri Városstratégiai Bizottság csütörtöki ülésén elfogadta az úgynevezett partnerségi megállapodást, aminek jegyében elindulhat a rendezési terv módosítás, hogy a város szélén a jó minőségű termőföldeket GIPZ besorolásúvá minősítsék, számol be Pollreisz Balázs győri MSZP-s politikus.

A megállapodást 6:4 arányban fogadta el a bizottság. Érdekesség, hogy Fodor Roland egykori jobbikos, jelenleg Mi Hazánk-tag politikus úgyszintén támogatta a gyanú szerint akkumulátorgyár építését előkészítő döntést, holott pártja Debrecenben épp a CATL akkumulátorgyárának létesítése ellen kampányol.

Pollreisz szerint ezzel a lakossági tiltakozás ellenére közelebb kerültünk az állítólagosan Győrbe tervezett akkumulátorgyár megvalósulásához.

A partnerségi megállapodás elfogadásával ugyanis megkezdődhet a földterületek ipari park bővítéséhez szükséges átminősítése, innentől kezdve az önkormányzatnak aligha van lehetősége visszakozni. Így már szinte biztos, hogy 300-350 hektárral fog bővülni a jelenleg 210 hektáros ipari park.

Pollreisz emlékeztet, hogy a GIPZ besorolás értelmében jelentős zajjal, bűzzel és robbanás veszéllyel járó ipari tevékenységet lehet majd végezni a lakóházaktól 900 méterre eső területen – ha nem lenne elég, hogy jó minőségű termőföldet minősítenek ipari területté. Az ipari park bővítése nem mellesleg nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás.

A politikus bejegyzéséből kiderül, hogy a bizottság decemberben még nem támogatta a partnerségi megállapodás elfogadását, többek között azért, mert nem sikerült választ adni a több mint 900 lakossági észrevételre, és a kormányhivatalnak is voltak aggályai. Bár azóta Pollreisz szerint nem történt semmi érdemi az ügyben, ezt a kormánypárti többség másképp látta, véleményük szerint az azóta elkészült környezeti értékelés megfelelő alapot jelent az előrelépéshez.

Annak ellenére, hogy a hivatkozott anyag még szeptemberben készült, és csupán javaslat – tehát nem kész anyag.

Vagyis már decemberben is használhatták volna, de akkor sem jelentett volna megfelelő alapot a döntéshez. Hovatovább azóta sem válaszoltak a lakossági észrevételekre.

„A városnak nincs stratégiája arra, hogy milyen irányba fejlődjön Győr ipara, a jogszabályi előírásoknak nem felel meg az anyag (pl: nincs végleges környezeti értékelés), a lakosság véleménye le van szarva”

– értékelte a helyzetet a politikus.

Noha hivatalosan nem jelentette be senki, hogy Győrbe akkumulátorgyárat terveznének, több erre utaló jel is volt az elmúlt hónapokban. Amellett hogy általánosságban a kormány tagjai rendszeresen beszélnek Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalommá válásáról és az autóipar technológiai váltásáról, Győrrel kapcsolatban konkrétan is felmerült, hogy elképzelhető hogy akkumulátorgyár miatt bővítik az ipari területeket.

Nemcsak azért mert az Audi gyára is Győrben van – ahol szintén a villanyautó-gyártás felfuttatására készülnek, és az anyacég Volkswagen is több európai akkumulátorgyárat jelentett be, de helyi politikusok elejtett megjegyzéseiből is lehet erre következtetni. Dézsi Csaba András polgármester azzal borzolta a kedélyeket, hogy kifejtette, egy német akkumulátorgyár majd biztos jobb lesz a környékbeli lakosságnak mint egy távol-keleti – amire semmi garancia nincs – emellett provokátornak nevezte a tiltakozókat. Akik egyébként 5585 aláírást is összegyűjtöttek az ipari park bővítése ellen.

A gyanút erősíti hogy Pintér-Péntek Imre, az Ipari Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke egy korábbi interjúban emlegetett egy, a Volkswagen által Győr környékére tervezett, leendő akkumulátorgyárat.

Ők egyébként – a miniszterelnökhöz és más tisztviselőkhöz hasonlóan – nem vettek részt az ipari park bővítése miatt szervezett lakossági fórumon, pedig lett volna alkalmuk meghallgatni, hogy a helyi földtulajdonosok miért nem akarnak megválni a földjeiktől. A jelen fejlemény alapján pedig egyre biztosabb, hogy végül kénytelenek lesznek.

Az elmúlt években gombamód szaporodtak Magyarországon az akkumulátorgyárak, ahol az elektromos autók energiatárolóit gyártják. A gödi Samsung, az SK Innovation több telepe valamint a debreceni CATL mellett rendszeresen jelentenek be kisebb-nagyobb, az akkumulátor- vagy elektromos autógyártáshoz kapcsolódó új üzemeket, rendszerint vaskos állami támogatással.